A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 31. szám - A perrendtartási javaslat 34-ik szakaszához

228 A JOG dékessé vált követelését másfél éven át elmulassza érvényesíteni anynyira, hogy a kivetésen kivül mit sem tett, holott az esedékesség elsőt idejében ezt be is tudta volna hajtani. . '^-üa t^Wr^^özigazgatási uton nem is veszik figyelembe a ijifogásJ^a'nVtJmbefizetendő összeget H. L. e kifogás alapján )b*ró\ 'ütp'n .m-mtí"'Szenvedett kárt kártérítési perrel visszakövetelheti. 9* «y b ' . j- •< Kényszerithető-e az örökös a birtokában lévő örökösödési szerződés bemutatásara ? (Kérdés.) Ha a hagyatéki bíróságnak a halálesetet felvevő hivatalos közeg jelentéséből tudomására jut, hogy egyik örökös örökösödési szerződés birtokában van, de azt kiadni vonakodik, alkalmazható-e vele szemben per analógiám az 1894: XVI. t.-c. 27. §-ának intézkedése ? Emiitett szakasz ugyanis csak arra nézve intézkedik, midőn valamely örökös végrendelet birtokában van és azt kiadni nem akarja; de sem ezen törvény, sem az életbeléptető 4,3194/95 I. M. sz. rendelet nem intézkednek arra nézve, hogy midőn valamely örökös öröködési szerződést nem akar bemutatni, lehet-e őt arra kényszeríteni ? Kérdés, mi ilyenkor az eljárás > Egy tekintet alá esik-e a végrendelettel ? Speculans. Sérelem. Horvátországi túlkapások. (Kérelem az igazságügyminiszter úrhoz.) Érdekes fényt vet a horvátországi bíróságok magatartására a magyar bíróságokkal szemben a következő eset: Egyik bucÉpesti j árásbiróság egy kielégítési végrehajtás foganatosítása végetlmegkereste a gospici járásbíróságot. A gospici járásbíróság azlnban a kiküldő végzést meg nem hozta s a megkereső járásbírósághoz az iratokat azzal küldte vissza, hogy azeredeti i télét* t i s m el lékelje. Ez a kívánság nemcsak a magyar-horvát államjogi kapcsolatnál fogva törvényellenes és sérelmes, hanem az ISárl. évi 4,593. számú igazságügyminiszteri rendelet 9-ik pontja határozottan kimondja, hogy a fennálló feltétlen és kölcsönös jogsegély elve Következtében magyar bíróságok ítéletei Horvátországban feltétlenül, tehát csakúgy mint magában az anyaországban, végrehajtandók. Hogy az ilyen eljárás nem alkalmas a magyarhorvát testvériség megszilárdítására, az világos. Szomorú csak az, hogy ez a sérelem éppen a bíróságtól, mely politikai és nemzetségi kérdéseken felül kellene hogy álljon, ered. Elvárjuk az igazságügyi minisztertől, kihez ez az ügy panasz folytán került, hogy erélyesen intézkedjék hasonló eseteknek a jövőben való elkerülése végett. Kornfeld György Budapest. Irodalom. Előttünk fekszik a Marczali Henrik által szerkesztett és a Franklin társulat valamint Révai testvérek együttes kiadásában megjelent Nagy Képes Világtörténet VIII. kötete: az ellenreformáció kora, irta Marczali Henrik, i Ezen jeles vállalat minden ujabb kötete irodalmi esejnényszámba megy — és közfigyelmet kelt. A jelen kötet is, meli mint az előző 7-ik, Marczali Henrik tollából ered, — a hozzá íkötött várakozásokat teljes mértékben kielégíti. Ritkán volt alkalmunk ily tárgyilagos, magas kritikai szempontok által vezérelt, a bölcsészt, politikust, és történészt egyaránt kielégítő történelmi műbe betekinteni, mint a minő Marczalinak ezen kiváló alkotása. Büszke önérzettel eltölt az a tudat, hogy hazánk a történetírás terén is méltó versenyre kelhet immár a külföld legelőkelőbb nemzeteivel és hogy egy Marczali neve méltán sorakozhatik egy M o m m|s en, Gibbon, Ranke, Gervinusés más ép oly előkelő történetírók mellé. A jelen kötet az ellenreformáció korát, nagy végzetes tragédiákat tüntet élénkbe: II. Fülöp és Don Carlos, Erzsébet és Stuart Mária tragédiáit. És feltűnnek előttünk Cromvvell és XIV. Lajos tuléletnagyságu alakjai, Gusztáv Adolf a reformáció nagy bajnoka, Bocskay István és Bethlen Gábor. Szükségtelen hangsúlyoznunk, hogy a kötet magyar része különös gonddal, szeretettel és odaadással van tárgyalva. A harmincéves háború korának ecsetelésénél, nemcsak Magyarország és Erdély háborús viszonyaira fektet súlyt, hanem mindkét ország belső állapotaira, alkotmányos viszonyaira és igazságszolgáltatására is. Az államalkotó nemesség azon mértékben központosította tevékenységét részletes gyűléseiben a megyén, a níinőben vissza kellett vonulnia az országgyűlésről. A megyénél fejenkint jelennek meg a nemesek s ennek közigazgatására döntő befolyást nyernek az által, hogy az alispán választása egészen a megye jogának nyilvánittatik, minden külső beavatkozás nélkül. Ha a főispán nevezi ki őket, hatalmuk megszűnik. (1548:LXX. t.-c.) A megyei nemességet a létért való nehéz harcában, mely kiváltkép a török elleni csapatok küldésével reá nehezedett, kiváltságos állása tartotta fenn- Ezt mindenekelőtt a Tripartitumnak köszönheti. Különös, hogy ez a kódex, mely tulajdonkép sohasem volt teljesen elismerve törvénynek és melynek ellenére oly sok országgyűlés rendelte el a törvények ujabb összeírását, oly óriási hatást tudott előidézni. Ez nemcsak^ a királyi Magyarországot illeti, hanem, Erdélyt] és a török részeket is. A ki nemes, bárhol legyen birtoka, azt a tvkönyvet tekinti politikai léte alapjának; ebbe mélyed, ebben találja jogcímét a jobbágy és a király ellen. És igy e váltságos időben óriási befolyást gyakorolt a nemesség jogainak ezen kodifikációja. Tulajdonkép ez a törvénykönyv, mely annyira fölül emelte a magyar nemest a jobbágyon és a polgáron, megszilárditá önérzetét és kihatva az élet minden mozzanatára, szolgált a magyar nemesség műveltségi egyesitőjéül. Werbőczy könyve és az alkotmányos szabadságnak s nemzeti önérzetnek benne lerakott kincse menték meg^ a magyar nemességet attól, hogy tisztán katonai kaszttá váljék, mint a török szpáhi, vagy összeolvadjon a jogtalan rabszolga rajával, mint a Balkán félsziget régi lakosságával történt. Az az állandó törvényszék, melyet Mátyás akart megalkotni, a zavaros, háborús időkben nem volt megvalósítható. így az igazságszolgáltatás is jobbára a megyék befolyása alá jutott. Még mindig ;>z erőszakoskodások megszüntetése vagy legalább a korlátozása az igazságszolgáltatás legfőbb tárgya. Már Bo n fi n i u s is mondta, hogy Magyarország a legkülönb ország volna, ha nagyobb volna benne a közbiztonság. És Mátyásnak 148G-iki törvénye, mivel nem volt ki halála után végrehajtsa, nem igen segített ezeken az állapotokon. A tehetetlen királyok, majd a trónviszályok idejében, a rablóvezérek annyira elhatalmasodtak, hogy egy megye nem sokra ment volna ellenök. Csak 1547-ben, midőn a törökkel talpraállott a béke és a schmalkaldiak fölötti győzelem nagyon emelte Ferdinánd tekintélyét, fogtak erélyesen a hatalmas gonosztevők megfékezéséhez, kik közt B a s ó Mátyás, ki Murány várát tette rablócsapatjainak fészkévé és B a 1 a s s a Menyhértjki Lévából, Szitnyából és Csábrágból rabolt szerte, voltak a leghirhedtebbek. A rablók ellen maga Salm Miklós kir. főkapitány ment és elfoglalta fészkeiket. így most már szebb alakban fejlődhetett a megyei törvényszék. Akárki áll ellen fegyveresen az alispánnak, vagy szolgabírónak, mikor Ítéletet hajt végre, — még maga az ispán is. kemény büntetéssel, esetleg halállal lakol. 1563. óta a hatalmaskodási perekbén is a megyei szék itél és 1608 óta kivt'tel nélkül odatartoznak az ilyen perek s most csak a kérdés birtokjogi oldala tartozik a királyi táblához. így bírósági tekintetben csakugyan azon irányban fejlődött a megye, melyet Mátyás tűzött ki részére. Csak az volt a baj, hogy a közbiztonság helyreállítása első sorban külföldi fegyveres hatalomnak volt köszönhető. Hanem azért a köznemesség katonai tekintetben is megtette kötelességét. Előbb a nemes csak a király személyes vezetése alatt volt köteles táborba szállani, mert a közbéke érdekében a főispán és a megye is rendelkezhetnek vele. Ez az ujabb teher új, nagy következésü intézkedést vont maga után. A főispán ugyanis főúr és a király embere, a nemesség egyeteme pedig, mely hadban parancsolata alatt áll, tán nem képes vele szemben mindig fönntartani függetlenségét. Jobb tehát, ha a főbb tisztviselők mellé állandó bírákat rendel a maga kebeléből. Ezenkívül a törvények nagy tömege és a sokféle békés és katonai elfoglaltság egyaránt szükségessé tették, hogy a birósá-. gokban kiválóan az igazságszolgáltatásnak élő férfiak vegyenek részt . Ézért az 1613 : 24. t.-c. a törvény gyorsabb kiszolgáltatása érdekében elrendeli, hogy minden megye rendes esküdteken kivül rendkívülieket is nevezzen a birtokos nemesek közül. Más mint esküdt pedig nem szólalhat fel a bíróságban. így alakult át a régi megye demokratikus közgyűlése a rendkívüli esküdteknek, azaz a táblabiróknak arisztokráciájává. . . Szolgáljon ennyi mutatónak. Plasztikusabban, átlátszóbban és e mellett oknyomozóbban, önállóbb és eredetibb felfogással még nem irtak történelmet és Marczalinak őszinte hálával és elismeréssel adózunk, hogy a magyar irodalmat ily értékes gyöngygyei gazdagította. A kötet első része tárgyalja a spanyol hegemónia korát, a II. rész a 30 éves háború korát, a III. rész az absolut királyság megalapítását Franciaországban és a parlamentáris alkotmány győzelmét Angliában. Az élvezetes és tanulságos olvasmány kiegészítéséül szolgálnak a díszes illusztrációk és térképek. A mű kiadásával a két kiadó cég kiváló érdemet szerzett magának. A diszkötésü kötet ára 16 korona. Az ily munkát még külön is ajánlani fölösleges. dr. r. I. Kúriai és táblai értesítések. Békés. J. K. 455. sz. nincs elintézve. Kormos helyett más fogja kapni. - B.-Csaba. Dr. S. V. Kövér-Haraszti érk. 6,150/901. P. sz. a. elöa. Lallosevics, n. e. - Derecske. Dr. L. J. Gábor-Klein n. e. Kiskunfélegyháza Dr. Sz. A. Gutmann-Vahl ügyet nem találják. Idei-e vagy tavalyi ? Polgári-e vagy váltóügy ? Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. -íílSTn^LERJIÓ^Wk y.^udolf-rakpart 3.