A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 2. szám - A magyar ált. polg. törvk. tervezetének ismertetése

A JOG 15 három fő szempont az irányadó : 1 : miként keletkezik a jogképesség ? 2: miként érvényesül a szcnély cselekvősége? 3 : miként szűnik meg a jogképesség. Fejtegetésem e rendszert kövtti. Szólok először a jogképességről. Személyiséggel voltaképen csupán az ember bir, jogok alanya tehát az ember lehet. A társadalom és gazdasági élet egyesülései oly szervezeteknek adnak létet, melyek kiható működéseikben a személy cselekvőképességével hatnak, ezen szervezeteket a tárgyilagos jog szintén elismeri alanyokul. itt a személyesülés átvitt értelemben vétetik, igy keletkeznek a phisikai személyektől megkülönböztetendő jogi személyek. E bevezetés előre bocsátását azért tartottam szükségesnek, mert csak igy tehetek összehasonlítást a tervezetnek a személyek csoportosítására vonatkozó rendelkezése, és a mai gyakorlatban lévő jogi csoportok rendszere közt. Az eddigi rendszer kétféleképpen csoportosította a személyeket, megkülönböztetett a) phisikai. b) jogi személyeket. A törvényelőkészítő bizottságban hosszasabb vita folyt a felett, hogy a személyek csoportosítása tekintetében tenhagyassék-e az eddigi rendszer. Voltak, kik javasolták, hogy az ember mint egy személy, az egyesület mint több személy vétessék külön csoportba. Végre azok jutottak túlsúlyra, kik a csoportosításnak azt a rendszerét állították fel, melyet a tervezet most magába foglal. A tervezet a személyek első csoportjába helyezi az embert, második csoportba az egyesülettt, harmadikba az alapítványt, végre a személyek közt a negyedik fejezetben felsorolja a köztestületeket, közintézeteket, államkincstárt és azon magán egyesületeket, melyek gazdasági, kereskedelmi és ipari célokra alakultak. A személyeknek ez az osztályozása : ember, egye sülét, alapítvány, természetellenesnek látszik. Nem találok az újdonság ingerén kivül semmiféle nyomós okot arra, hogy a római jog alapján fejlődött rendszerünkből azt a részt, — mely a személyek megkülönböztetésére vonatkozik — kivessük, és a tervezetben contemplált csoportosítást fogadjuk el. Így azt tartanám helyesnek, ha phisikai és jogi személyekről szólnánk, a bevezetésben emiitett szervezetek úgyis csak a nekik tulajdonított jogképesség által személyesülnek, igy a jogi személy nevezés megfelel természeti lényegüknek. Jogképességgel bir a phisikai személy "születése folytán, mig a jogi személyt ezt csak érvényes alakulásával szerezheti meg. A régi elmélet hivei ma is azt tartják, hogy jogi személy csak az államhatalom beleegyezése által keletkezhetik — Savigny követői azonban nem ismerik el e tétel érvényességét, de mindkét részen lévők azt szükségesnek tartják, hogy a testületek bizonyos nyilvános jegyzékbe vezettessenek. A ptk. tervezet a jogképességre nézve következő szabályokat állítja fel: 1. Az ember születésétől kezdve jogképes (1. §.) 1. Az egyesület a járásbíróság által vezetett (59 §.) egyesületi könyvbe való bejegyzés által nyer jogképességet (21. 3. Az alapítvány akkor, ha az alapító ügylet érvényesen létrejött, s azt a hatóság jóváhagyta (67. § ) A ptk. tervezete nem érinti az egyesületek alakulására vonatkozó szabályokat. Mily célok elérésére, smily feltételek mellett keletkezhetik egyesület: azt ezután is külön rendelkezések fogják meghatározni. Jelenleg érvényben van az 1873. évi ápr. 29-én 1.394/eln. és 1875. máj. 2-án 1,508 sz. a. kiadott belügyminiszteri rendeletek rendelkezése. Ezen rendeletekben megszabott intézkedések betartását már rendeli a tervezet 22. §-a, sőt 25. §-a semmisnek tekinti az egyesületi könyvbe beiktatást, ha a 21. §. 1. 3. pont intézkedései be nem tartattak, ha nincsenek alapszabályok vagy azok az egyesületi közjognak meg nem felelnek. Ez a rendelkezés visszás állapotot eredményezhet. A bejegyzés érvénytelensége mindig a levegőben lebeg, az érvénytelenség mindig kisért, az állapotok szilárdulása igy alig reménylhető. Legyen szigorú intézkedés arra. hogy az egyesületi könyvbe való bevezetés csak akkor teljesíthető, ha az egyesület a közjog szerint érvényesen alakult, ha megfelelő alapszabályokkal bir, de a bejegyzés hatályossága ne legyen megtámadható, sőt éppen semmisnek ne tekintessék a bejegyzés. A törvényszéki cégbejegyzést miért nem lehet semmisnek tartani? A keresk. törv. 158., 159. §-ai a részvénytársaságok cégbejegyzésének feltételeit állapítják meg, nem válik azért semmissé a cégbejegyzés, ha e feltételek be nem tartattak, sőt még akkor sem, ha a 218. §. 1. pont esete fenforog, vagyis valótlan előterjesztések alapján ment volna végbe a bejegyzés - igy azt tartanám, hogy az egyesületi könyvbe beiktatás az egyesület jogképességét feltétlenül megállapítaná. A ptk. terv. a személyek közt felsorolja az alapítványt is. Az alapítványok létesítése ellenőrzése tekintetében törvényeink alig intézkednek. Az állam felügyeleti joga főleg az egyházi és iskolai alapítványokra érvényesült. Az 1548: XII., 1550: XIX., 1715: LX és LXXIV. és az 1723. évi LXX. t.cikkekben csak szórvá' yos intézkedések nyomait találhatjuk fel, melyek inkább az alapítványok kezelésének ellenőrzésére, mint az alapítványok létesítésére vonatkoznak. Az alapítványok nyilvántartása is József császár uralkodása alatt rendeltetett el. Az 1874 június 7-én keletkezett helytartósági rendeletben lett meghagyva, hogy azon év máj. 1-től minden u|abb alapítvány bejelentendő. Majd nálunk is vezettek alapítványi törzskönyveket, azonban sem az alapítványok keletkezésére, sem ellenőrzésére, a felügyeleti jog gyakorlására alkalmas tételes törvények nem alkottattak, az alapítványok kezelése és a felügyeleti jog mikénti gyakorlása most is képez néha vitás kérdéseket. Hézagpótló a ptk. tervezetének az alapítványokra vonatkozó intézkedése. A már jogképességgel biró alapítványokra nézve külön rendelkezések lennének szükségesek, legalább az átmeneti intézkedések közt a gondoskodásnak szükséges megtörténni A negyedik fejezetben felsorolt személyek jogképességeez eddigi, vagy azokra külön alkotandó törvények szerint bírálandó meg. Kétséges, vájjon az úrbéres közönség, mely nálunk jogi személyként tekintetett, s bizonyos közösségben lévő dolgokra jogcselekvési képességgel bir. az uj tervezet szerint szen;élynek tekintetik-e ? Szükségesnek tartanám, ha ennek szervezete, s jogképesj sége külön szabályok által lenne meghatározva. A személyek cselekvőségéről más alkalommal fogok szólani. Belföld A kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozására vonatkozó törvényjavaslat előadói tervezete a kereskedelemügyi minisztériumban elkészült. Az előadói tervezetet a kereskedelemügyi miniszter folyó évi 362. sz. a. a kereskedelmi és iparkamaráknak, /alamint egyéb szaktestületeknek véleményezés végett megküldte. Az előadói tervezet szövegét itt közöljük: Törvényjavaslat, a kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról. (Előadói tervezet.) 1- §• Kereskedősegéd (magánhivatalnok) csak Írásbeli szerződés mellett alkalmazható. A szerződésben pontosan megjelölendő: 1. az alkalmazás minősége, (cég- vagy üzletvezető, bolti segéd, pénztárnok, könyvelő, utazó stb.); 2. a segéd munkaköre; 3. a pénzben és természetben a segéd részére biztosított fizetés. A szerződésben megállapított feltételek csak ujabb Írásbeli szerződéssel változtathatók meg. A főnök a szerződés megkötésekor annak egy eredeti példányát a segédnek, nem önjogu személyeknél a segéd szülőinek, vagy gyámjának átadni tartozik. írásbeli szerződést nem szükséges kötni oly segéddel, a ki csak ideiglenesen 14 napnál kifejezetten rövidebb időre fogadtatik fel. E határidő után a szolgálati viszony csak a szerződés előzetes megkötésével hosszabbítható meg. Részvénytársaságok- és szövetkezeteknél a segédek szolgálati viszonyait szabályozó és a segédek által elfogadott alapszabályok, vagy a külön e célra alkotott szolgálati szabályzatok Írásbeli szerződéssel egyenlők. 2- §• Ha a segéd által teljesítendő szolgálatok és az általa igényelhető fizetés tekintetében a főnök és a segéd között vitás kérdések merülnek fel, szerződéses rendelkezés hiányában a kérdés eldöntésénél az illető helyen és üzletágban hasonló alkalmazásban levő segédeknél szokásos munkakör és fizetés veendők alapul. 3. §. A főnök az üzleti s azokhoz tartozó irodai, raktár és egyéb helyiségek berendezésénél, munkaidő megállapításánál s ha a segé-