A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 2. szám - A magyar ált. polg. törvk. tervezetének ismertetése

16 A JOG det lakással és élelmezéssel is ellátja, a lakó- és hálóhelyiségek berendezésénél, valamint az élelmezésnél gondoskodni tartozik arról, hogy a segéd élete és egészsége azok által ne legyen veszélyeztetve. Tartozik továbhá gondoskodni arról, hogy azokban az üzleti helyiségekben, melyekben a segédek foglalkoztatva vannak, meg­felelő számú ülőhelyek álljanak a segédek rendelkezésére. Az iparhatóság, esetleg szakértőkkel, a kereskedelmi üzlete­ket s az azokhoz tartozó helyiségeket, a segéd lakó- és halóhe­lyiségét, valamint élelmezését megvizsgálhatja s a főnöknek uta­sításokat adhat arra, hogy az első bekezdésben megállapított köte­lezettségeinek miképen tegyen eleget. 4. §. A kereskedelmi üzletekben alkalmazott segédek napi mun­kaideje a munkaközi szünetek beszámításával 12 óránál több nem lehet. Kivételnek van helye : a) leltározásnál, vásári előkészületeknél, az üzlet berende­zésénél és áthelyezésénél ; b) olyan munkálatoknál, melyek az áruknak romlástól való megvédése céljából haladéktalanul foganatositandók ; c) a másodfokú iparhatóság által egyes üzletágakra vagy valamennyi kereskedelmi üzletre nézve meghatározandó, évenként azonban legfeljebb 30 napon. Ha a munkaidő meghosszabbittatik, a segédnek a meg­hosszabbított munkaidőtartam alatt külön díjazásra van igénye, melynek legcsekélyebb mértéke az az összeg, mely a segéd évi, vagy havi fizetéséből egy-egy munkanap hasonló időtartamára esik. 5. §. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. törvénycikk rendelkezései a nyílt árusítási üzletekre ünnep­napokon is alkalmazandók. (folyt, követk.) Sérelem. A birói kinevezések rendszeréhez. Az albirák helyzete cim alatt a «Jog» m. é. 17-ik számá­ban egy cikk jelent meg, a mely panaszolva emliti fel, hogy az albiráknak magasabb állásba való kinevezésénél hányszor sértik meg az anciennitás elvét s hányszor mellőznek egyenlően érdemes egyén kedvéért idősebb albirákat. Bárha a cikkíró ur nézeteit nem osztom is teljesen, mert a rangidősbség feltétlen uralmának nem vagyok híve, minthogy azt tartom, hogy a jbirói és ügyészi állások betöltésénél először a kinevezendő hivatalvezetési képességét kell figyelembe venni s az anciennitás első sorban csak a tszéki birói kinevezéseknél volna irányadó: azért mégis kénytelen vagyok az utóbb történt kinevezések ellen két szempontból magam is felszólalni. Egyik szempont az, hogy mind gyakoriabbakká válnak a pályázat nélküli kinevezések, melyek már majdnem szabállyá kez­denek válni s melyeknél a protekció sokkal sértőbb alakban nyil­vánul, mint ha a pályázatot meghirdetnék És különösen azért igazságtalan ez a hivatalbeli kinevezés, mert nem a rangidősb albirákat éri hanem egyes fiatal protegeé­ket. — Erdélyi igazságügyi miniszter elve a kinevezéseknél az anciennitás volt s midőn a tárcájától visszalépett, éppen a 7 éves albirákra került volna az előléptetés sora. Midőn az uj miniszterhiva­talba lépett s első kinevezései megjelentek, megdöbbenve látták ezen koros albirák, hogy eltért az anciennitás elvétől; de azzal vigasz­talták magukat, hogy ha a saját családi és baráti körülményei által követelt egyének sora kimerül, majd ismét csak rájuk kerül a sor és a felettes hatóságuk teljes megelégedésére működő al­birák majd csak sorra kerülnek. Fájdalom, csalódtunk ! A jelenlegi igazságügyi miniszter ur kinevezései a legnagyobb rendszertelenség jellegeit viselik magu­kon. — A kinevezések sem nem a rangidősbség elve szerint történ­nek, sem nem a tehetségesebb elemeket viszik előre. — Számtalan concrét példát tudnék felhozni, midőn a tszék és tábla általelső helyen ajánlott tehetséges és alkalmasnak jelzett egyén helyett olyan lett kinevezve a ki ajánlatba sem hozatott s a ki sokkal csekélyebb kaliberű ember lévén az ajánlottnál, kineveztetése általános vissza­tetszést szült. — A sok példából csak egy legutóbb történtet legyen szabad felhoznom. — Egy oláh vidéken megürült jbirói állás betöltéséről volt szó. — A tszék és tábla egy olyan albirót ajánlott, a ki a rangsorban a 200-adik körül van, a ki az oláh nyelvet birja, teljesen kifogástalan viselkedésű, munkálkodása felet­tes hatósága által rendkívülinek jellemezve s a ki irodalmilag is működik. — És a minister kinevezett erre az állásra egy albirót, a ki még 6-ik szolgálati évét sem töltötte be, a ki oláhul nem tud s a ki ugy ismeretes, mint a szesznek barátja és mint megbiz­hatlan egyén s a ki ajánlatba sem volt hozva az illetékes hatósá­gok részéről! Ha itt sem történt a legnagyobb visszaélés a pro­tectióval, akkor nincs a világon igázságtalanság! Közismeretü tény az első fokú birák munkával túlterhelt, nyomorúságosan fizetett helyzete; ezt a helyzetet még az igazság­talan előléptetésekkel is súlyosbítani, a birói kar lisztességének tentartását az előléptetés megnehezítése által is nehezebbé tenni, a jóra való elemeket a protectio túltengése által elkeseríteni nem lehet jó igazságügyi politika. Rab Ráby Vegyesek. Főnökök évi jelentése a náluk gyakorlaton levő ügyvédje­löltek magaviseletéről. Az 1874: XXXIV. t.-c. 13. §-a értelmében a főnök a nála gyakorlaton levő ügyvédjelölt magaviseletéről az ügyvédi kamarát évenkint értesíteni köteles. Ezen jelentés mindenkor az év január hónapjában adandó be. Minthogy azonban eddig ezen jelentés csak igen kevés főnök részéről érkezett be, a bejelentés kötelezettségének teljesítése az érdekelteknek ez uton is emlékezetébe hozatik. A debreceni kir ítélőtábla fegyelmi bírósága az 1901-ik évre következően alakult meg: a) Rendes tagok: 1. Sztáncsek János, 2. Unger Gusztáv, 3. Kölcsey Sándor, 4. Horváth Bálint, b) Póttagok: 1. Naszády Iván, 2. dr. Gajzágó Béla, 3. Viski Károly, 4. dr. Szacsvay Elemér kir. ítélő­táblai birák. Uj esküdtszéki elnökök. A budapesti kir. Ítélőtábla elnöke a balassa-gyarmati kir. törvényszéknél szervezett esküdtbíróság elnökévé dr. Kubinyi Lajos balassa-gyarmati kir: törvényszéki elnököt, helyettesévé J akobovics József kir. Ítélőtáblai birói címmel és jelleggel felruházott balassa-gyarmati kir. törvényszéki birót; a beszterce-bányaihoz elnökké Bo 1 e man n Lajos törvény­széki elnököt, helyettesévé Nemes János törvényszéki birót, a budapestihez elnökké dr. Zsitvay Leó törvényszéki elnököt, helyettesévé L e n k Gyula kir. Ítélőtáblai birói cimmel és jeléggel felruházott budapesti kir. büntetőtörvényszéki birót ; az egrihez elnökké Farkas Pál kir. ítélőtáblai birói cimmel és jeléggel felruházott törvényszéki birót, helyettesévé dr. Eö tvös József törvényszéki birót ; a fiumeihez elnökké Th ierry Alajos törvény­széki elnököt, helyettesévé dr. Zarevich Antal kir. Ítélőtáblai birói cimmel és jeléggel felruházott törvényszéki birót ; az Ipoly­ságihoz elnökké Helmbacher Nándor törvényszéki elnököt, helyettesévé László Sándor törvényszéki birót; a kalocsaihoz elnökké Bohuniczky Ödön törvényszéki elnököt, helyettesévé Be n c s i k Ferenc kir. itétőtáblai birói cimmel és jelleggel felruházott kalocsai kir. törvényszéki birót ; a kecskemétihez elnökké dr. S t i pl Károly törvényszéki elnököt, helyettesévé Sebastiáni Károly kir. ítélőtáblai biró cimmel és jeléggel felruházott tvszéki birót: a pestvidékihez elnökké Rónay Kamill kir. ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel fölruházott törvényszéki birót, helyettesévé Verébéi y Ignácz kir. ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel fel­ruházott törvényszéki birót, a székesfehérvárihoz elnökké dr. M á d e r Ferenc kir. ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel felruhá­zott törvényszéki birót, helyettesévé K e c z á n Izidor törvényszéki birót, a szolnokihoz elnökké O r 1 e y Béla törvényszéki elnököt, helyettesévé Lippe Vilmos kir. ítélőtáblai birói cimmel és jelleg­gel felruházott törvényszéki birót, a kolozsvári kir. ítélőtábla elnöke a beszterceihez elnökül Kendefi Domokos kir. törvény­széki elnököt, helyetteséül Tormás Károly kir. ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel fölruházott kir. törvényszéki birót ; a deésihez elnökül Bálás Máté kir. törvényszéki elnököt, helyetteséül K a b o s Sándor kir. ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel fölruhá­zott törvényszéki birót ; a dévaihoz elnökül dr. Pap Domokos kir. törvényszéki elnököt, helyetteséül W e r e s s József kir. tör­vényszéki birót ; a gyulafehérvárihoz elnökül Nemes Sámuel kir. törvényszéki elnököt, helyetteséül K o r b u 1 y Ignác királyi Ítélő­táblai birói cimmel és jelleggel fölruházott kir. törvényszéki birót; a kolozsvárihoz elnökül báró Szentkereszty Zsigmond kir. Curiai birói cimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnö­köt, helyetteséül Bodor László kir. ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót ; a nagyszebenihez, elnökül dr. Kemény Gyula kir. törvényszéki elnököt, helyette­séül Jóvián Jenő kir. Ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel fel­ruházott kir. törvényszéki birót ; a tordaihoz elnökül Csegezy Mihály kir. törvényszéki elnököt, helyetteséül S o 1 y m o s i Miklós kir. törvényszéki birót ; a kaposvárihoz elnökül Kisfaludy Akos törvényszéki birót,helyetteséül pedig dr. Horkay Sán­dor törvényszéki birót ; apécsi kir. Ítélőtábla elnöke a pécsihez elnökül Hardi Sándor, kir. törvényszéki elnököt, helyetteséül pedig dr. Simon Józsefkir. törvényszéki birót jelölte ki, vala­mennyit az 1901. év tartamára. Curiai és táblai értesítések. Debrecen, dr. M. Gy. Lichtmann - Fischer (1,593/900. P. sz. "ík0J )an; ,8' hh' ~ Erzsébetváros, dr. j. Gy. Truca - Petrik r «io onn p SZ- ÍCC- 28' hh- - Felsőbánya, M. M. Stark - Stark S'wKí R SZ dCC o28uuhh- - Györ' dr M- M- Lőwinger b. ü. (3,794/900. B. sz.) ,an. 9j hh _ Moór, dr H. J. Schloss b ü. nem sz (W ACPhT ^- dr V-vMacsicsák - Csongva (3,656/900. P. sz.) dec. 25. hh - Sümeg, B. K. Barkód - Vogel nem érk. - Laci é7k 7Cfi8fi/L7'p39/90a VZ- a- dÖa- E^> e" ~ Sélley - Sípos erk. 7,686/900 P. sz. a. előa. Fráter, n. e. - Tab dr P I Vb. Póló - Opatnl (4,311 900. P. sz.) dec. 15. hh - Vá* Sellve dr S F Tóth - Tóth (5,829/900. ?! sz.) dec 28 hh -Versec dr S K. Stutzer - Pasku (2,189/900. P. sz.) dec. 28 hh - Zombor dr. B. K. SHSbtan^F^V00, R SZ) deC' 2h- hh- - Sombor! dr. G. I. baumgarten — Eszéki hszöv. nem érk. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán -utca 16. °£^I5±ERJIÓRJak^ 3. tODAPBITBM

Next

/
Thumbnails
Contents