A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 26. szám - Adatok az 1880: X L V . t.-c.-kel szabályozott és az I892. évi XXIV. t.-c. által módosított birtokrendezési eljárás egyszerüsítéséhez és gyorsításához. Az osztályozásról és becslésről. 1. (r.)

202 A JOG De komoly elbeszélésben a mai igazságszolgáltatásnak, és a magyar igazságszolgáltatásnak oly képét nyújtani, i mint a minőt az emiitett rajzban látunk: ez oly eljárás, a mely fellázit és a melynek jellemzésére éléggé kemény, lesújtó szót alig találni ; ez a birói testület ocsmány meggyalázása ; ez a jogszolgáltatás terén egy fél század óta keserves munka árán elért vívmányaink cinikus eltagadása ; ez nemzeti művelődésünknek és az állam egyik legszentebb és sértetlenül megóvandó funkciójának — megengedem, hogy inkább tudatlanságból vagy meggondolatlanságból, mint sem rosszakaratból eredő — lealacsonyitása ; ez a nemzeti becsület és a nemzeti kultúra elleni hallatlan merénylet, a mely annál súlyosabb beszámítás alá esik, mivel ellenségeink különben is mindig készek a legnagyobb képtelenségeket ránk fogni, és mivel ily féle irodalmi termékben magunk elleni mérges fegyvert szolgáltatunk a kezökbe. Lássuk csak : A felek és a biró egész kedélyesen és mint valami önmagától értődő dolgot űzik a megvesztegetést. A biró neje a férj hivatalszobája mellett tartózkodik, kinyitj i az ajtót, beleszól a tárgyalásba, mikor valami megüti a füleit, a mi érdekli őt. Azután kényelmesen elhelyezkedik a tárgyaló szobában, átveszi a hozott ajándékot, további ajándékot ígértet magának, és viszonzásul biztatja a megvesztegetőt, hogy csak ne aggódjék, majd segítenek (t. i. ő és mellesleg a férje, a biró is) a baján. És hogy igéretét azonnal beváltsa, csakugyan ő veszi át a bíráskodást, az asszony «elnököl» a biró férje helyett. A biró crak ugy félfüllel, kénytelen-kelletlen hallgatja a felek előadásai!, a kik tárgyalás közben nézik, hogyan gyomlálják a rabok a biróék kertjét. Es a mikor a peres fél valamely kijelentése nincs az asszony Ínyére, az épen nem hízelgő jelzők között rádiktál a biróra, hogy csukja el a panaszlottat, és ily módon szerezzen magának tekintélyt. E közben kokét tiroz a szeretőjével, az albiróval ; és a mikor a járásbiró végre meghozza az ítéletet (persze «0 felsége a király nevében» — ehhez mért környezetben és ennek megfelelő körülmények között ?) az albiró ur mindjárt — felebbviteli bíróságnak konstituálja önmagát — lesújtó kritikát mond a főnöke ítélete fölött, amelyhez az albiró szeretője, a, ítélő biró felesége is hozzájárul ! ! Nemde rettenetes torzképe az igazságszolgáltatásnak ? oly torzkép, hogy ha ahhoz a valóság az ország legfélreesőbb helyén is c<ak némileg hasonlítana, a magyar nemzet kulturképessége fölött kétségbe kellene esnünk. Az inkriminált rajz szerzője, Fehér Judit ő Nagyságához nincs szavam. Legfeljebb, hogy Ferenc császár ismeretes kritikáját idézem reája: «Meine liebe Kemeter — mach sielieber Hemeter» ! De Herczeg Ferenc urat, az «Uj idők» szerkesztőjét, a jeles irót és a magyar törvényhozó testület tagját nagyon kérem : nem arra, hogy legyen szigorúbb a lapjába felveendő dolgozatok megválogatásában, és ne nyisson tért a lapban a magyar igazságügy méltatlan meggyalázására — nem arra, mert meg vagyok győződve, hogy «A biró előtt» cimű rajzot megjelenése előtt nem olvasta, és azt, hogy megjelent, maga resteli legjobban ; hanem arra kérem, hogy legyen óvatosabb azok megválogatásában, a kik a lapja számára nyomdaérett cikkek kijelölésére megbízással bírnak. Adatok az 1880: XLV. t.-c.-kel szabályozott és az I892. évi XXIV. t.-c. által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához. I. •^jf^Az osztályozásról és becslésről. Irta : GRAESER DÁNIEL, erzsébetvárosi kir. tszéki biró. Az utolsó időben kir. igazs. m. rendeletek következtében a bírósági ügyvitel sok tekintetben egyszerüsittetett, például az igazságügyi hatóságok közt való levelezésnél a tárgy rövid és velős előadása mellett a felesleges címzések mellőzése, a felettes hatóságokhoz szóló jelentéseknél a felzet (rubrum) használásának elejtése, ugyanazon bíróság egyik szakosztályának a másik szakosztályával iratok megszerzése iránt való levelezésének megszüntetése, a hivatalos nyilt levelezési lapok behozatala stb. által és hogy ezen egyszerűsítések mint célszerűek, munka, költség és időkímélés tekintetében kitűnően beváltak, — arra nézve nem lehet nézeteltérés. Az egyszerűsítés ezen sikerének hatása van, szellőzteti törvényes rendelkezésekkel szemben a nagy horderejű egyszerűsítés kérdését és ezen hatás alatt indíttatva érzem magamat az 1880. évi XLV. és ezt módosító 1892. évi XXIV. t.-c.-kel foglalkozni és pedig ez alkalommal az 1880 : XLV. t.-c. 15. és 16. (uj) §§-al azon kérdés eldöntésének céljából, vájjon szükséges-e, hogy a tagositási ügyekben való osztályozás és becslésnél az eljáró biró folytonosan közreműködjék ? Ez mindaddig feltétlenül szükséges, mig az idézett törvényhely értelmében az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizottság tagjai az érdekelt birtokosok csoportjai által választatnak meg; mert — saját gyakorlatomból beszélek — az érdekcsoportok például előadván, hogy határukat csak az illető község lakosai bírálhatják el helyesen, mivel annak azon különös tulajdonsága van, hogy majdnem mindenütt mész- és bazaltkő. kavics és homok kisebb-nagyobb mennyiségben fordul elő és e minőségét ők ismerik legjobban, — szakértőknek csak falubelieket választanak, mely esetben a biró folytonos jelenléte különösen azért szükséges, hogy gondoskodjék arról, hogy a szakértő érdekeltség vagy ellenséges viszony fenforgásának esetében ne működjék közre, hanem helyettesittessék pótszakértő által ; mert megtörténik, hogy éppen a fennebb említett, vagy más esetben is mind olyanokat választanak szakértőknek, kik e minőségben még nem működtek közre : ha a magyar birtokosok az ev. ref. papjukat választották meg szakértőnek, a szászok, illetve a románok azt követelik, — és ez gyakran be is következik, — hogy az ő papjuk is választassák meg ; vagy mindnyájan abban állapodtak meg, hogy a körjegyző választassák meg a célból, hogy a község részére teljesített, vagy teljesítendő valamely munkáért, például az osztályozási jegyzék leírásáért ez uton nyerjen jutalmot, — és ily esetben nem kérdezik, vájjon ért-e hozzá az osztályozás és becsléshez a megválasztott, vagy nem ; olykor megint szükséges az eljáró biró közreműködése a célból, hogy megismertesse a szakértőket a különböző felmerülhető kérdésekkel szemben a feladatukkal és ellenőrizze azt, hogy a feladatuknak correct módon tegyenek eleget ; mert ha a szakértők nem állandók, hanem minden egyes esetben választatnak meg, egy évben rendesen csak egyszer, vagy talán életökben egyáltalában csak egyszer miiködnek, akkor tapasztalat szerint nyújtani igyekszenek a munkát, hogy anná! több járandóságot, napi és határjárási dijakat kapjanak ; ez esetben különösen azért is szükséges a biró folytonos jelenléte, hogy hasson oda, hogy a munka nem csak alaposan, hanem lehetőleg gyorsan is végeztessék, mi Magyarország erdélyi részeiben annál is inkább kívánatos, sőt szükséges, mivel a nehéz, különböző természetű, gyakran 15 — 20 becsosztály felállítását igénylő, többnyire hegyes terepviszonyoknál fogva egy tagositási ügy lefolyása még akkor is, ha a szükséges pénz mindig rendeli ezésre áll, — ez pedig csak kivételes eset — legalább négy évig tart, az ország e részein pedig fájdalom! még nagyon sok község van, melynek határa még tagositva nincs, már pedig — a mint egy általam nagyra becsült előljárom igen helyesen kijelentette — a birtokrendezés keresztülvitele nélkül a nemzetgazdaság terén nyugateurópai culturát elérni nem lehet. Mondtam, hogy az eljáró biró folytonos közreműködése az osztályozás és becslésnél mindaddig szükséges, mig az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizottság tagjai az érdekelt birtokosok csoportjai által választatnak meg, de nem szükséges többé, ha állandó szakértők alkalmaztatnak. E tekintetben javaslatom a következő : Mondassák ki törvénynovella által az 1880 : XLV. t. c. módosítása mellett : 1. A kellő számú előre egyszer s mindenkorra megesketendő szakértőket a kir. törvényszék nevezze ki a területének gazdasági viszonyait ismerő mivelt és jóhirnevü gyakorlati gazdák sorából. 2. A szakértők járandóságai állapíttassanak meg rendeleti uton az osztályozandó terület holdjainak száma szerint, a holdnyi egységár kulcsul alkalmazása mellett a beállható rossz, a mankát gátló időjárási a való tekintettel, kellő nagyságban de a megbecsülendő tárgyak tekinteten kivül hagyása mellett. 3. Az egyes osztályozások és becsléseknél alkalmazandó szakértőket az eljáró biró válaszsza a kineve. e tek sorából. 4. t\z osztályok és mintaföldeknek előzetes, a helyszínén a határ megszemlélésénél leendő felállítása eljáró biró folytonos közreműködése mellett történjék, mely alkalommal utóbbi figyelmeztesse a szakértőket a már letett szakértői esküjök szentségére és a hamis véleményadás következményeire ; határozza meg a sorrendet, melyben a szavazás történjék; állapítsa meg továbbá, hogy szükség esetére a pótszakértők melyik