A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 24. szám - A polgári perrendtartási szaktanácskozmány (Nyolcadik ülés)

94 A JCG nyitható a bemutató ellen, hogy a sorsjegy ára ki nem fizettetett és igy a sorsjegyre esett nyeremény kifizetését nem igényelheti. Abból, hogy a sorsjegy árusítója a sorsjegy árának megküldésére határidőt nem tűzött, csupán az következik, hogy az, akinek a sorsjegy megküldetett, a húzás napja, mint végső határidő előtt, mindaddig, mig az elárusító eladási ajánlatának visszavonását tudomásara nem juttatja, a sorsjegyek árát megküldheti, de a vételárat maga részére hitelezettnek nem tekintheti. A csupán egyszeri hnzásra érvényes sorsjegyek természetéből folyik, hogy azok, mint a húzás után reménybeli értékkel már nem birók, adásvevés tárgyául csak a húzás napjáig szolgálhatnak és hogy ennélfogva az, akinek a vételár nem hiteleztetett, azok megvevöjének csak akkor tekintendő, ha az azokért esedékes vételárat a húzás napjáig tényleg megküldte vagy legalább ezen határidőig vevői készségét bejelentette. Az üzlet vevője mindaddig, mig cégbirtokosi minőségét be nem jegyezteti, azzal a joggal, hogy az eladó cég neve alatt keresettel felléphessen és ilyennek indítására meghatalmazást kiállíthasson, nem élhet. ( A m. kir. Curia: 1901. január 3'J. 901. sz. a.) Biztosítási végrehajtás korlátozása iránt is indítható kereset. (A m. kir. Curia: 1901. december 28. 5,121. sz. a.) Az a körülmény, hogy a felebbezési bíróság a peres felek törvényes gyermeke keresetképességének időpontjául annak 14 éves korát állapította meg, nem zárja ki azt, hogy felperes abban az esetben, ha a gyermek még 14 éves korában sem lenne keresetképes, alperesnek gyermektartásra köteleztetését szükség esetén per utján továbbra is kérelmezhesse. ( A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1901. február 22-én [. G. 626/900. sz. a.) Felperes az anyja után örökölt ingatlannak nagykorasága alatt folyó jövedelmét azért nem követelte atyjatói, mert abban a feltevésben volt, hogy ennek összes vagyonát ö fogja örökölni. Habár felperes az atyja hagyatékából csak köteles részt kapott, még sem követelheti a többi örököstől az atyjánál hagyott jövedelem megtéi itését, mivel az ingatlant önmaga engedte át a nélkül, hogy annak használatáért valami ellenszolgáltatást kötött volna ki. (A m. kir. Curia 1901. febr. 6. 2,612 sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. Az a megállapodás, mely szerint a felperes város által teljesített fizetés ellenében az alperes részvénytársaság az általa kibocsátott elsőbbségi részvényeket tartozott szolgáltatni, joghatályosan jővén létre és miután ez a jogügylet különleges törvény rendelkezésénél fogva nem esik az általános jogszabályoktól eltérő megbirálás alá, — annálfogva az a kérdés is, hogy alperes ellenszolgáltatásként az elsőbbségi részvényeket mily értekben illetve árban tartozik szolgáltatni, szintén az általános jogszabályok alkalmazása alapján döntendő el. Ezeknél a jogszabályoknál fogva pedig oly jogügyletnél, a mely meghatározott összegű pénzfizetés ellenében bizonyos nemű értékpapír szolgáltatására irányul, az értékpapír eltérő kikötés hiányában olyan árban szolgáltatandó, a mely annak valóságos értékének megfelel. A budapesti kir. keresk. és váltótszék mint keresk. bíróság (1899. jun. 21. 40830 sz. a.) Temesvár szab. kir. város közönsége felperesnek Temesvár-Lippa-Radnai helyi érdekű vasút részvénytársaság alperes ellen folytatott 33 drb., egyenkint 400 kor. névértékű részvénynek kiadása vagy egyenértékének visszatérítése továbbá 100 kor. tőke megfizetése és jár, iránti perében következőleg itélt : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes az 1892. nov. 28-án hozott D.) a. csatolt 351. közgyűlési határozattal elsőbbségi kötvényekben 20.000 írt hozzájárulást szavazott meg a vasút kiépítése céljából. A vasút kiépítése végett később megalakult részvénytársaság a 27. a. csatolt alapszabályokból kitünőleg nem elsőbbségi kötvényeket, hanem elsőbbségi részvényeket bocsátott ki. Felperes a válaszban beismerte, hogy belenyugodott abba, hogy elsőbbségi kötvények helyett elsőbbségi részvényeket kapjon és beismerte, hogy a 20.000 frtnyi hozzájárulási összeget kifizette és 20.000 frt névértékű elsőbbségi részvényt átvett. Nem vitás a felek között, hogy az elsőbbségi részvények kibocsátási árfolyama az 1888 : IV. t.-c. 10. §-a értelmében kormányhatóságilag 75°/0-ban állapíttatott meg. Azonban ebből nem következik, hogy a részvénytársaság az elsőbbségi részvényeket teljes névértékükben értékesíteni jogosítva nem volt, mertaz árfolyam kormányhatósági megállapítása abból a célból történt, hogy az elsőbbségi részvények megállapított árfolyamon alul kibocsáthatók ne legyenek, de nem áll útjában annak, hogy a részvényaláirók az elsőbbségi részvényt teljes révértékükben vegyék át. Minthogy pedig sem a D) a. közgyűlési határozat szövegéből, sem az ügy egyéb körülményeiből nem tűnik ki, hogy a felek közötti megállapodás arra irányult, hogy alperes az elsőbbségi kötvényeket, illetőleg az elsőbbségi részvényeket a névértéknél alacsonyabb kibocsátási árfolyamon veheti át, minthogy ily kikötés hiányában a felek közti megállapodást 1 arra irányulónak kell tekinteni, hogy felperes az elsőbbségi részvényeket névértékben veszi át. 1 minthogy e szerint alperes kötelezettségének eleget tett az által, hogy a fizetett összeg névértékének megfelelő elsőbbségi részvényeket felperesnek átadta és felperes ezen felül alperestől mit sem követelhet, ennélfoga felperes keresetével elutasítandó volt. A budapesti kir. ítélőtábla (1899. jul. 19-én 2365 sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s alperest kötelezi, hogy az alaptőkéjéről kibocsátott, egyenként 400 kor. névértékű és előmutatóra szóló elsőbbségi részvényeiből 33 dbot felperesnek 15 nap alatt adjon át, vagy a mennyiben ennek meg nem felelne, az elsőbbségi részvények fejében pénztáránál felperes által lefizetett 20.000 frt segélyösszegből 9200 koronát és ezeken felül ugyancsak a fenti hozzájárulási összegnek 100 koronát tevő részét stbit megfizessen. I n d o k o k : Az 1880 : XXXI. t.-c. 9. §-a rendelkezése szerint a községek az általuk helyi érdekű vasút kiépítése céljából teljesített szolgalmányokért vállalati cimL-teket, a 13. §. értelmében elsőbbségi részvényeket, elsőbbségi kötvényeket a köztük s a vállalat között megállapítandó módon és értelemben vehettek ugyan át, az 1888 : IV. t.-c-ben az említett törvényszakasz helyébe lépő 7. §-a rendelkezése szerint azonban már a tőrvény szabja meg, hogy ugy az államnak mint a törvényhatóságnak és községeknek az általuk az építési tőkéhez nyújtandó segélyösszegek fejében a h. é. vasút, a mennyiben kiépítésére részvénytársaság alakul, a segélyösszegnek megfelelő részvényeket köteles átadni. A törvény nem mondja ugyan meg, hogy az elsőbbségi részvény kibocsátásával, melyre vonatkozólag az utóbb idézett törvény 10. í?-a rendelkezése értelmében a kibocsátási árfolyamot a pénzügyministerrel egyetértőleg a közmunka és közlekedésügyi (most kereskejelemügyi) minister állapítja meg, mi értendő a segélyösszegnek megfelelő részvények alatt ; azonban éppen magának a törvénynek abból a további rendelkezéséből, hogy a mennyiben részvénytársaság nem alakíttatnék, a vasút tiszta jövedelmében az állam, a törvényhatóságok és község azon arányban részesitendők, a mennyiben az általuk nyújtott hozzájárulási összeg a tényleges épitési költségek további részéhez viszonylik, nem lehet kétség az iránt, hogy a segélyösszegnek megfelelő elsőbb ségi részvények alatt nem a2 ezek névszerinti értékével, hanem csakis a kibocsátási árfolyamnak számított részvények értendők. Részvénytársaságnál ugyanis a társaság vagyonában és a jövedelemben való részesedési arányát a részvények névértéke szabván meg ; nyilvánvaló, hogy a mennyiben az állam törvényhatósági és községi hozzájárulások fejében a részvénytársasággá alakult h. é. vasút a csupán csak összegének megfelelő névértékű elsőbbségi részvényeket adna ki s az államnak, községnek és törvényhatóságnak az általuk adott segélyösszegek fejében való részesedése a társaság vagyonából és jövedelméből nem oiy mértékben történik, mint azon részvényesé, aki a vasút tényleges épitési tőkéjéhez csupán a törvény 10. §-a értelmében meghatározott kibocsátási árfolyammal számított részvény megszerzése utján járult. Mig ugyanis az olyan esetben, mint a jelenlegi is, hol az elsőbirósági részvények kibocsátási árfolyama a névérték 75%-b-an nyert megállapítást, az a részvényes, aki a kibocsátási árfolyamon jutott részvényeinek birtokába, már a névérték 75(l'0-ának megfizetése ellenében élvezi a társaság vagyonából a részvény egész névértékének megfelelő részesedését ; addig az állam, a törvényhatóság, a község ugyanoly arányú részesedését, ha ugy mint alperes vitatja, a szolgáltatott segélylyel szemben csupán a névértékkel számított részvényekre tarthatnának számot, — csak a részvény névértéke teljes 100°/0-ának megfelelő fizetés adná meg. Következéskép az 1880: IV. t.-c. 7. §-ban emiitett a segélyösszegnek megfelelő részvény alatt, ha a kibocsátási árfolyama névértéken alul van, már mint a kibocsátási árfolyammal számított részvényt érteni nem lehet. Ahhoz tehát, hogy felperes, — a ki nem mint részvényjegyző szerepel az alperessel szemben, hanem a törzsrészvények ellenében megszavazott 50.000 frtnyi segélyösszegen felül elsőbbségi részvények fejében további 20.000 frt segélyösszeggel járult az az alperes a helyiérdekű vasút vállalatának kiépítéséhez, követelhessen alperestől a mondott címen megszavazott 20.000 frtnyi segélynek a kibocsátási árfolyam szerinti értékének megfele lő összegű elsőbbségi részvényt, külön kikötésre szükség egyáltal án nem volt, mivel ugy felperesnek ide vonatkozó joga, mint alp eresnek ezt illető kötelezettsége magának a törvénynek idézett rendelkezéséből folyik, csak, hol a kotmányhatóság a hozzájárulások megszavazásának jóváhagyásánál, mint azt a C. alattiban foglalt esetben is tette, még külön is hangsúlyozza, hogy a megszavazott hozzájárulások fejében az elsőbbségi részvények a kormányhatóságilag megállapított legkisebb kibocsátási árfolyamon adandók át, ez nem a törvénytől eltérő külön kikötés természetével bírónak, hanem mint egyenesen a törvényből folyó csupán esetleges kételyek elháritását célzónak tekintendő. Ezeket előre bocsátva: minthogy alperes is beismerte, hogy felperes által elsőbbségi részvények ellenében részére megszavazott s az 1896. évben készpénzben befizetett 20.000 frt. segélyösszeg fejében eddigelé csupán 100 db. egyenként 400 K. névértékű elsőbbségi rész1 vényt adott át a felperesnek, továbbá: minthogy nem vitás a peres felek között, hogy az alperes által kibocsátott elsőbbségi részvények kibocsátási árlolyama