A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 23. szám - A polgári perrendtartási szaktanácskozmány (Negyedik ülés)

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» '23. számához. Budapest, 1901. június hó 9. Köztörvényi ügyekben. A jogos ok nélkül elhagyott fel által, az életközösség viszszaallitasara kitűzött hataridó sikertelen elteltével beadott keresetben vagy az a felett tartott tárgyaláson tett az a kijelentés, hogy házastársával a házaseletet többé folytatni nem hajlandó, a kereset elutasítását nem vonja maga utan. Mert, ha a házas együttélést megrontó fel a biroi határozatban megszabott idó alatt a biroi meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tett, az elhagyott fel az együttélést jogosan megtagadhatja az esetben is, ha afelhivott fel utóbb az együttélésre való készséget ki is jelente ié. A szombathelyi kir. törvényszék (1900. jul. 7-én 3,379. sz. a.) K. József felperesnek, M Terézia alperes elleni házassági kötelék felbontása iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittaük. In dokok: Felperes, minthogy neje alperes az 1899. június 9-én 7,170. sz. végzéssel a szombathelyi kir. tszék által az életközösség visszaállítására felhivatott és ezen fslhivásnak eleget nem tett, az 189Í: 31. t.-c. 77-ának a,) pontja alapján kéri a házasság fe:bontását. Alperes tagadja, hogy a házassági életközösséget ö szüntette volna meg és a felbontást ellenszte. A kérelemre beszerzett és csatolt, felperesnek neje ellen már lefolytatott előbbi váló perében hozott 483/P. 97. II. sz. bírósági végzés illetve 7,194'P. 9S sz. jogerős ítélettel megállapítva lévén, hogy a peres felek közötti házassági életközösséget felperes szüntette meg alperes ellen, a házastársnak jogos ok nélkül való elhagyási ténye meg nem állapíttatott — miután ezen elbírált tényekkel szemben felperes ezen perben sem igazolta, hogy alperes szüntette volna meg az életközösséget, ezen okból is, de különösen azért is, mert az 189* : 31. t.-c. 77. §-a csak akkor nyerhet alkalmazást, ha felperes a házassági életközösséget jogos ok nélkül megbántott házastársát a történtek dacára visszafogadni és a vele való együttélést folytatni kész, már pedig eltekintve attól, hogy nincs igazolva alperes vétkessége — hogy az lett volna az életközösséget jogos ok nélkül megszüntető fél — felperes a békéltetési tárgyaláson kijelentette, hogy alperest vissza nem veszi, vele a házaséletet folytat.^i egyáltalán nem hajlandó, — felperest jogalappal nem bíró keresetével el kellett utasítani. A győri kir. ítélőtábla (1900. november 7-én 1,918. sz. a.) a kir. tszék Ítéletét megváltoztatja s a peres feleknek házasságát alperes hibája miatt és alperes vétkesnek nyilvánításával az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának a> pontja alapján felbontja stb. Indokok: A 7,170'99 sz. kérvényhez B. a. csatolt községi bizonyítványból kitűnik, hogy a peres felek, a kiknek házasságából gyermek nem származott, — a házassági életközösséget 1894 évi augusztus hóban szüntették meg. Ez ideig a peres felek alperes házában laktak, 1894. aug. hó óta pedig felperes az iskolaépületben lévő tanítói lakásban lakik, a hová alperes M. J., Sch. M . K. L. és G. NI. tanuk vallomásai szerint felperes bútorait elszállíttatta. Felperes kérelme folytán a kir. tszék M. T. alperest 7,170 sz. végzésével arra kötelezte, hogy férjével a házassági életközösségét ÍS0 nap alatt állítsa helyre. — Alperes azonban ennek a felhívásnak eleget nem tett. — A békéltetés alkalmával alperes kijelentette ugyan, hogy felperessel a házassági életet kész folytatni, ezt azonban ahhoz a feltételhez kötötte, ha felperes az ő házába visszamegy. Minthogy azonban felperesnek mint tanítónak hivatalos lakása van s a férj követelheti, hogy neje öt az ő lakásába kövesse, az alperes részéről támasztott az a feltétel, hogy csak a saját házában akarja az életközösséget viszszaállitani, az együttélés megtagadásával egyértelmű. A tárgyaláskor továbbá alperes azt is kijelentette, hogy kész felperest lakására követni. Ez a nyilatkozat azonban őszintének nem tekinthető, mert alperes a birói felhívásban kitűzött határidő alatt az életközösség helyreállítását meg sem kísérelte. Ily tényállás mellett megállapi'.ható, hogy alperesnek a különélésre jogos oka nincs. Ezeknél fogva a fentiek szerint kellett határozni stb. A magyar kir. Curia (1901. ápril 9-én 91. sz. a.) a kir. itélő tábla Ítéletét megváltoztatja és a kir. tszék Ítéletét hagyja helyben. Indokok: A jogos ok nélkül elhagyott fél által, az életközösség visszaállítására kitűzött határidő sikertelen elteltével beadott keresetben vagy az a felett tartott tárgyaláson tett az a kijelentés, hogy házastársával a házaséletet többé folytatni nem hajlandó, a kereset elutasítását nem vonja ugyan maga után, mert ha a házas együttélést ok nélkül megrontó fél a birói határozatban megszabott idő alatt a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tett, az elhagyott fél az együttélést jogosan megtagadhatja az esetben is, ha a felhívott fél utóbb az együttélésre való készségét ki is jelentené, — ehhez képest az elsőbiróság Ítéletének indokaiban erre vonatkozólag felhozott érvelés alappal nem bir. — Minthogy azonban a per adatai által meg van állapítva, hogy felperes bontotta meg a házas együttélést, de még ha alperes hagyta volna is el felperest, tekintve, hogy a kihallgatott tanuk vallomása által be van bizonyítva, hogy felperes alperessel durván bánt, sőt azt tettleg is bántalmazta és így alperes jogosan hagyhatta volna el felperest, — felperes alperesnek az életközösség visszaállítására való kötelezését jogosan nem is kérhette. Mindezeknél fogva a fenti módon kellett Ítélni. Habár az 1881. XLI. t.-c. 25. §-a szerint a kisajátított tárgyak értékének meghatározása alapjául a tiszta jövedelem is szolgál, mégis a tiszta jövedelem nem a remélhető hozam és remélhető ára, hanem több eltelt év bebizonyított bevételi és kiadási eredményéből állapitható meg. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla (1900 dec. 5-én 2,782. sz. a.) a brassó-háromszékmegyei h. é vasút céljára Angyalos község határában K. Józseftől kisajátított ingatlan kártalanítása iránti perében következőleg végzett: K. J. felebbezése visszautasittatik, s a kir. tszék határozata helybenhagyatik. A magyar kir. Curia (1901 april 1-én 1,203. sz. a.) Mindkét alsóbiróság határozatának a kártérítési összeg mennyiségére vonatkozó felebbezett rendelkezésének megváltoztatásával, az angyalosi 339. sz. tjkvben 631/1. hrsz. a. felvett ingatlanból K. J.-től kisajátított 35G[jöl terület kártalanítási összege 227 kor. 98 fillérben állapittatik meg. Indokok: A kisajátított terület egy 44 hold 406DÖ1 szántóföldnek volt az alkatrésze, annak értekének meghatározásánál tehát csakis a szántóföldek értékére befolyással levő tényezők jöhetnek tekintetbe. G. János és S. Antal szakértők egyedül az alapon vélik a kisajátított terület értékét nőienként 6 koronáién megállapitandónak, mert a szomszédos Kilyén és Uzon község területén a törvényhatósági ut céljaira eszközölt kisajátítás alkalmával minden kisajátított terület • öle után 4 frt (8 kor.) fizettetett. A most nevezett szakértők véleménye, még ha annak kiindulási alapja valónak volna is vehető, már csak azért sem fogadható el, mert fel sem emiitik, hogy Kilyén és Uzon községekben mi célra használt földterületek sajátíttattak ki ? ennek ismeretének hiányában pedig sem az összehasonlítás, sem az ebből várt értékelés helyes volta nem elenőrizhető. De nem volt tekintetbe vehető, illetőleg elfogadható B. J szakértő véleménye sem. : mert habár az 1881 : XVI. t.-c. 25. §. szerint a kisajátított tárgyak értékének meghatározása alapjául a tiszta jövedelem is szolgál ; minthogy a tiszta jövedelem nem a remélhető hozam s ennek remélhető ára, hanem több eltelt év bebizonyított bevételi és kiadási eredményéből állapitható meg: a nevezett szakértő véleménye a kisajátított terület évi tiszta jövedelmére sem képez alkalmas bizonyítékot. Az ügynek ilyen állásában a kisajátított ingatlan értékét, a kisajátító által felebbezésében felajánlott •ölenként 61^ fillérben találta megállapitandónak. Mert egyrészről a jobb minőségű talapi szántóföldek átlagos ára, hacsak más értékemelő tényezők közre nem működnek, a mi a jelen esetben nem történik, katasztr. holdanként a 200 koronát felül nem haladja, mit bizonyít a kisajátítás által becsatolt adásvevési szerződís, valamint az a körülmény, hogy ugyancsak a 631/1. hrsz. ingatlanból ugyancsak a brassó-háromszékmegyei h. é. vasút céljaira, a most kártalanítás alatt levő terület szomszédságában kisajátított terület után kat. holdanként, a kir. itélő tábla által beszereztetni rendelt és a jelen ügyhöz csatolt ügyiratok szerint, 100 frt fizettetett ; más részről az egész birtoktesthez viszonyítva csekély földterületnek elvonása által a forda-rendszernek netán szükséges átalakítása számba vehető költséggel nem jár, s a megmaradt terület alakja érezhető változást nem szenved. Egyébiránt a nőienként 61 £ fillérreli kártalanítással a helybeli forgalmi árakra való tekintettel a csekély átalakítási költség és terület-alakváltozás is kellőképen kártalanítva van. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint olyan esetben, ha a szerződésszerű teljesítés ideje kikötve vagy egyébként meghatározva nincs, a jogosított a teljesítést azonnal követelheti ugyan, azonban a késedelem törvényes következménye csak a kereset beadásával áll be, tehát olyan esetben a készpénzben kötelezett teljesítésnél a késedelemnek törvényes következménye vagyis a törvényes késedelmi kamat csak a kereset megindításától kezdve jár, következésképen korábbi időre ama kamathoz való jog elismerése jogilag ki van zárva, hanem korábbi időre