A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 23. szám - A vádlott javára a házastárs által használható perorvoslatról - A magyar polgári perrendtartás tervezetéről

23. szám. Budapest, 1901. június hó 9. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Számos kiváltí szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 3 korona Fél « 6 Egész « „12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A vádlott javára a házastárs által használható perorvoslatról. Irta: dr. Kiss Endre, debreceni kir. ítélőtáblai biró. — A magyar polgári perrendtartás tervezetéről. Irta : dr. V á I y i Sándor, bpesti kir. járásbiró. - A végrehajtási törvény 185. §-ához. Irta: Hamar Gyula, szakolcai kir. járásbiró. — Egynehány szó a polgári perrendtartási tervezet ötödik ciméről. Irta: dr. Lax Adolf ügyvéd, Turóc vm. tb. főügyésze. — Észrevételek «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezeté»-hez. Irta: Kelemen Ernő kisvárdai járásbiró. — Belföld (A polgári perrendtartási szaktanácskozmány). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek tára.— Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. — Hirdetések. A vádlott javára a házastárs által használható perorvoslatról. Irta : Dr. KISS ENDRE, debreceni kir. táblai biró. Abban az esetben, ha a vádlott felebbezéssel nem élt, a vádlott javára helyette házastársa a B. P. 383. §. II. a) pontja szerint felebbezéssel élhet, ennek a felebbezésnek érvényesithetését a B. P. 388. §. negyedik bekezdése a vádlott részére nyitva álló határidőhöz köti. A házastárs felfolyamodási jogát a B. P. 378. §. negyedik bekezdése és a 380. §. utolsó bekezdése, a semmiségi panaszhoz való jogát pedig a B. P. 430. §. első és harmadik bekezdése irja körül. A törvénynek ezek a rendelkezései mindenesetre a vádlott javára kedvezményes intézkedések és azt célozzák, hogy habár a vádlott a határozat kihirdetésekor, vagy annak kézbesítése alkalmával annak kedvezőtlen tartalma miatt meglepetve, vagy talán lelki fásultságból származott közöny miatt a határozat ellen perorvoslatot használni nem kivánt, helyette javára a házastárs élhessen perorvoslattal. Ezt a kedvezményes intézkedést azonban a vádlott házastársa a B. P. 388. §. negyedik bekezdésében foglalt rendelkezés miatt a legritkább esetben veheti igénybe, mert az említett rendelkezés a perorvoslat használ hatását a vádlott részére nyitva álló határidőhöz köti, mely határidő a B. P. 388. §. második bekezdése szerint a határozat kihirdetésével áll be. Már pedig a vádlott házastársa, — minthogy egyidejűleg a vádlottal meg nem idéztetik — csak igen ritka esetben jelenik meg a bíróság előtt, s így a távol maradt házastárs a vádlott javára való perorvoslat használhatásától el van zárva, tehát a törvénynek ez a kedvezményes intézkedése a legtöbb esettjen illusorius, sőt a vádlott örökösének e tekintetben kedvezőbb helyzete van, mert a B. P. 383. §. negyedik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az ítéletnek a főtárgyaláson történt kihirdetésétől számított nyolc nap alatt felebbezhet, már pedig nincs elfogadható indoka annak, hogy a perorvoslat használhatása tekintetében a vádlott házastársa kedvezőtlenebb helyzetben legyen, mint örököse. Csupán abban az esetben érvényesítheti a vádlott házastársa ezt a kedvezményes jogot, a mikor az ítélet a vádlott részére kézbesittetett, mert ez esetben a B. P. 388. §. harmadik bekezdése szerint a felebbezés nyolc nap alatt adható be, az pedig igen ritkán történik, hogy az Ítélet a vádlott részére kézbesittessék, mert a B. P. 302. §-a értelmében vádlott jelenléte nélkül főtárgyalást megtartani nem szabad, a B. P. 329. §-a szerint pedig az itélet a tárgyalás befejezése után rendszerint azonnal meghozandó és nyilvánosan kihirdetendő ; ugyanezen szakasz második bekezdése szerint, ha a vádlott nem jelent meg az itélet kihirdetésére, az elnök intézkedik, hogy őt elővezessék, vagy hogy az ítéletet neki kiküldött, vagy megkeresett biró hirdesse ki. s a B. P. 329. §. harmadik bekezdése szerint csak csekélyebb sulyu vád tárgyában hozott ítéletre nézve rendelheti el a bíróság, hogy az itélet vádlottal Lapunk mai szúrna kézbesítés utján közöltessék. Ezen intézkedésekből látjuk, hogy igen ritka esetben történik, hogy a vádlott részére az itélet kézbesittessék, következőleg a házastárs is ritkán jut abba a helyzetbe, hogy a vádlott javára perorvoslattal élhessen. Ha a törvényhozás mint emberies szempontból szükséges intézményt, a vádlott javára a házastárs perorvoslattal való élhetést létesítette, ugy gondoskodni kellett volna arról is, hogy ez a szükségesnek felismert intézmény a gyakorlati életben érvényesülhessen, már pedig, mirit fentebb kimutattuk, a legtöbb esetben a vádlott házas társának perorvoslattal való élhetését csak irott malasztnak lehet tekinteni a miatt, hogy érvényesithetését a vádlott részére nyitva álló határidőhöz kötötte, holott nyilvánvaló, hogy a házastárs nincs szükségképen jelen akkor, a mikor a vádlott a perorvoslatra nézve nyilatkozatot tesz, s a legtöbb esetben csak akkor jut a házastárs tudomására, hogy a vádlott nem élt perorvoslattal s hogy a vádlott helyett a perorvoslat használhatásához joga megnyílott, a mikor annak érvényesithetésétől elesett. Igaz, hogy érvelhetni azzal, hogy nem tiltván a törvény a házastársnak a bíróság előtt való megjelenését, a perorvoslat esetleges használhatására is módja van, ugy de a törvény nem rendeli, hogy a házastárs a megjelenhetésre s az őt esetleg megillető jog gyakorolhatására figyelmessé tétessék, ily irányban való figyelmeztetés hiányában csak természetes dolog, hogy a házastárs ritkán jelenik meg a bíróság előtt. Ugy gondolom, hogy a házastárs perorvoslati jogának érvényesithetése végett módosítani kell a törvényt és ki kell mondani, hogy a vádlott házastársa a határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számítva mindig nyolc nap alatt élhet perorvoslattal. A magyar polgári perrendtartás tervezetéről. Irta : dr. VÁLYI SÁNDOR, bpesti kir. járásbiró. VI. *) Észrevételeim megtételénél a T. rendelkezéseinek sorrendjét kívántam követni; de figyelemmel a törvény előkészítési munka gyors előhaladására, — nehogy szerény felszólalásom, még mielőtt napvilágot látna, tárgytalanná váljék, — indíttatva érzem magam kitérni a T. oly terrénumára, — hol nemcsak részletkérdésekre, hanem a perjogi rendszerre kiható átalakítás, gyökeres átdolgozás szükségességéről vagyok meggyőződve. E szempontból foglalkoznom kell a pert előkészítő eljárás s annak folyamán hozott bírói határozatok perjogi rendszerének egynémely kérdésével s igy különösen azzal, — hogy a mostani perrendtartáshoz viszonyítva, a pert előkészítő eljárás szabályozása a T.-ben tökéletesebben és kielégítő módon van-e megoldva f A polgári per kezdetét közönségesen a kereset beadásától számítják; helyesen azonban a per akkor kezdődik, mikor a perbe vont ellenfél a «contradictio»-t kifejező perbeli cselekményével a jogvitát kezdeményezi, s a biró által megoldandó ténybeli és jogi vitás kérdéseket felszínre veti. Ezen vitás kérdések tárgyalás utján való tisztázása és eldöntése képezi a polgári biró egyedül hivatásszerű feladatát ; minél fogva kívánatos volna, hogy mindazon perjogi functió, mely a contradictorius eljárás keretén kivül a per előkészítésére irányul, a biró ítélkezési hivatáskörétől lehetőleg elválasztassék; vagy, mivel ez egészen ki nem vihető, — legalább is oly mértékben megszorittassék. hogy a biró főtevékenységét érdemleges Ítélkezési feladatának szentelhesse. Ezen cél elérésének pedig egyik természetszerű eszköze oly eljárási szabályoknak életbeléptetése, melyek a per elő*) Előző közlemények a «J o g» f. évi 14 ,16., 18. 20. és 21. számaiban 12 oldalra terjed.