A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 21. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciméhez (Eljárása házassági perekben.)

164 A JOG Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciméhez. (Eljárása házassági perekben.) *) [fta: dr. RAFFAY FERENC, győri ügyvéd. 685. §. Ha a 684. §. esete nem forog fenn, valamint ha a bontó- és válókeresetre elrendelt békéltető kísérlet sikertelen volt, az elnök a szóbeli tárgyalás előkészítésére kiküldött lmot nevez ki. Ugyanő gondoskodik a kiküldött akadályoz­tatása esetén helyettesítésről'. Az előkészítő eljárást rendelő végzésben a felperesnek meg lehet hagyni, hogy az eljárás előkészítése végett szüksé­ges adatokat és bizonyítékokat a kiküldött bíró előtt pótolja. Az elnök az előkészítő eljárás vezetését, ha célszerűnek mutatkozik, megkeresett bíróra is bizhatja s ez a kiküldött bíróra nézve megállapított szabályok szerint jár el. A 685—691. §-ok szabályozzák az előkészítő eljárást, a mely házassági perekben eddigelé teljesen ismeretlen volt. Ez a szabályozás folyik a perrendtartás általános rendelkezéseiből is, a mely szerint ezentúl minden perben, a mely a kir. tör­vényszék elé tartozik, kötelezően elő van irva az érdemleges tárgyalás előkészítése. Mindössze az a külömbség a házassági és egyéb törvényszéki perek között, hogy az előbbieknél az előkészítő eljárást a bíróság maga vezeti, míg egyéb perekben ezt a felek, illetőleg ügyvédeik végzik. Az előkészítő eljárásnak a házassági perekre való köte­lező előírása, ugy, a mint ez a javaslatban foglaltatik, a házas­sági pereket a végtelenségig meg fogja nyújtani s lesz sok olyan házassági per, a melyben két-három esztendő is elte­lik, mig a törvényszék ítéletet hozhat. Az előkészítő eljárás vezetése ugyanis teljesen a kiküldött, illetőleg megkeresett biróra van bízva. Az ő belátásától függ, hogy kiket hallgas­son ki; hogy milyen széles mederben készítse elő a pert, hogy a felek között a gyermekek elhelyezésére, a vagyoni kérdé­sekre, a kibékülésre stb. meddig huzza-halassza az egyezségi kísérleteket. E mellett a törvény egyáltalán semmiféle korlátot nem szab a tekintetben, hogy mikor kell az előkészítő eljárást befejezni és mikor tekintse a bíró a felvett anyagot a tárgya­lás megtartására nézve elégségesnek. Intézhet e mellett a kiküldött bíró bármelyik bírósághoz megkereséseket, a nézete szerint szükséges kihallgatások foganatosítása céljából; elha­laszthatja az előkészítő tárgyalást annyiszor, a mennyiszer neki tetszik, sőt a 685. §. szerint az elnök az előkészítő eljárás vezetését megkeresett biróra is bizhatja, már pedig a megke­resett biró köztudomás szerint legkevésbé törődik a megkere­sésekkel és saját bíróságának ügyei mellett mint kellemetlen terhet hordozza csak s egyáltalán nem igyekszik gyorsan végezni velük. Ha még tekintetbe vesszük, hogy az előkészítő eljárás során a felek indítványokat tehetnek, jelen van a kir. ügyész is, e mellett a különélés elrendelése tekintetében is kérelmeket terjeszthetnek elő s azt a törvényben megállapított mértéken tul is kiterjeszthetik: olyan kép tárul elénk, a mely­től nem csak a válni igyekező házastársak, hanem a törvény­székek is már előre elrettenhetnek, mert valóságos tengeri kígyóvá lesz nem egy házassági per, különösen, ha figyelembe veszszük azt a körülményt, hogy a felek sok esetben egymás bosszan­tása céljából is igyekeznek még a mai gyorsabb eljárás mel­lett is huzni-halasztani a házassági per befejezését, a melyre az uj törvényjavaslat nekik bőséges eszközt nyújt. Jó lesz tehát bölcsen megfontolni, vájjon az előkészítő eljárás, a melyet a törvényjavaslat contemplál, fenntartassék-e és nem kellene-e a házassági perekre nézve is a törvényjavas­latnak ötödik fejezetét változtatás nélkül kiterjeszteni, vagyis kimondani, hogy a házassági perekben is a felek maguk készítsék elő a szóbeli tárgyalást. Annál inkább megtehetjük ezt, mert a 685. §. második bekezdése szerint a szükséges adatokat és bizonyítékokat az előkészítő eljárás foganatosítása céljából úgyis a felek tartoznak producálni s minthogy a bíróság a válni akaró házastársak személyes viszonyait, visel­kedésük okait, a meghasonlás körülményeit ugy sem ismeri, csak a felek előadásaiból: nyilvánvaló, hogy a kiküldött vagy megkeresett biró az előkészítő eljárást úgyis csak abban a mederben folytathatja, a melyet a felek neki kijelölnek s nem lesz sem ideje, sem kedve, de a birói hivatással sem egyezik meg, hogy maga kérdezősködjék, kutasson és nyomozzon a felek magánviszonyai felől, az általuk javaslatba hozott bizo­nyítás felvételén kívül. Különösen céltalan lesz a hivatalból :) Előző cikkek a «J o g» f. évi 9., 11., 1?.., 10. és 1S. számaiban. lefolytatott előkészítő eljárás nagyobb városokban, a hol a bér­házakban együtt lakó családok benső viszonyairól még a köz­vetlen szomszédok sem bírnak tudomással, minélfogva a nyo­mozás és idegen személyek meghallgatása sikerre ugy sem vezet, s a biró kénytelen lesz beérni azokkal az adatokkal, a mit a felek önként szolgáltatnak. De hiszen ezt megtennék abban az esetben is, ha a szóbeli tárgyalás előkészítését az ötödik fejezet szerint önmaguk volnának kötelesek eszközölni. A mi már most magát a 685. §-t illeti, «békéltető kísér­let* helyett «békéltetés» szót kell itt is használni az egyforma terminológia szempontjából. A negyedik bekezdést, tekintettel arra, hogy rmnt fenn­tebb kiemeltük, a megkeresett biró soha sem jár el olyan lel­kiismeretesen, mint magának a perbíróságnak egyik tagja, tekintettel továbbá arra, hogy az ügy alapos eldöntése végett mindig kívánatosabb, hogy az egész anyagot az előadó szedje össze és a fölött ennélfogva teljesen uralkodhassék, — tehát a negyedik bekezdést teljesen törölni kellene, vagyis ki kellene zárni ,hogy az előkészítő eljárást egében megkeresett biró foga­natosítsa Egyes perbeli cselekményeket azonban megkere­sés utján is lehetne eszközölni. 686. §. Az előkészítő eljárás nem nyilvános. Az előkészítő eljárás vezetésével megbízott biró meg­hallgatja a feleket és előadásaik és nyilatkozataik alapján, a 600. § ban emiitett tények tekintetében pedig hivatalból is gondoskodik a tényállásnak es a bizonyítékoknak kiderítéséről. A gyermekek elhelyezésére és a vagyoni kérdésekre nézve a biró köteles a felek között az egyezséget megkísérelni. Az 18 q 4. évi XXXI. t.-c. g-g §-ának eseteiben a biró azoknak a körülményeknek a kiderítéséről is gondoskodjék, a melyektől a házasfelek különélésének elrendelése és tartamá­nak megszabása függ és egyszersmind hallgassa meg a házas­feleket arra nézve is, hogy a különélés idejét nem kivánják-e a törvényesnél hosszabbra kiszabatni. Helyes rendelkezés, hogy az előkészítő eljárást nem teszi nyilvánossá a javaslat. Ha már minden házassági perben kötelező a hivatalból foganatositandó előkészítő eljárás, nem helyes és a házassági perekben eddig is követett nyomozás alapjellegével ellenkezik a 686. § második bekezdése, a mely szerint nem minden házas­sági perben köteles a bíróság hivatalból figyelembe venni a viszonyokat és bizonyítékokat, hanem csak a semmiségi perek­ben, a bontó- és válóperekben pedig csak a házasság fenn­tartása érdekében. Nemcsak az a közérdek ugyanis, hogy a semmis házasságok fenn ne álljanak és hogy minél kevesebb házasság bontassék fel, hanem az is, hogy ha már a házas­társak a házassági köteléket magukra nézve elviselhetetlennek tartják s attól minden áron szabadulni óhajtanak : ne mérjen a bíróság kétféle mértékkel és ne kövessen kétféle eljárást a házasság fenntartása, illetve felbontása tekintetében. Ha egy­szer a bíróság elé kerül valamelyik házassági per és annak előkészítését a törvény szerint köteles a kiküldött vagy meg­keresett biró foganatosítani, járjon el e tekintetben pártosko­dás nélkül és ha már hivatalból kutat és nyomoz, vegye figye­lembe azokat a tényeket és bizonyítékokat is, a melyek a válni akaró felek kérelmének támogatására szolgálnak. Nem fejezi ki a javaslat azt sem, hogy ha a gyermekek e'helyezésére és a vagyoni kérdésekre nézve a felek közt az előkészítő eljárás során egyezség jön létre, ennek birói egyez­ség hatálya van-e, vagy pedig a most említett kérdéseket a házassági per során újból tárgyalni kell-e s az egyezség a házassági perbíróságnak jóváhagyására, illetőleg megerősítésére szorul-e ? Ha az előkészítő eljárást a törvény ilyen részletesen sza­bályozza, a 686. §-ta közelebbi útmutatásokat kellene fel­venni a tekintetben, hogy mire legyen a megkeresett vagy a kiküldött biró figyelemmel. Szükséges ez a részletesebb szabá­lyozás különösen azért, hogy a szóbeli tárgyalás során kiegé­szítést ne kelljen elrendelni, a mi a per befejezését ismét hát­ráltatná. E célból a következőket kellene törvénybe foglalni: A bírósági nyomozás kiterjesztendő: a) a semmiségi perekben általán véve a házasságot fel­tétlenül érvénytelenítő alaki hiányokra, illetőleg házassági aka­dályokra (H. T. 6., 11., 13., 39., 41—45. §-ok); különösen pedig a H. T. 6. §. alapján indított érvénytelenítő perben a 44. §-nak az érvénytelenségi joghatály megszüntetését meg­állapító körülményeire; a 11. §. c) pontjánál a felmentésre s végül a kötés alaki hiányainál a 43. §-nak az alaki hiányok okozta érvénytelenségi joghatályt megszüntető rendelkezéseire,

Next

/
Thumbnails
Contents