A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 20. szám - A kereskedelmi bíróságok a polgári perrend tervezetében

Budap est, 1901. május hó 19. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) 1 AZ IGAZSAnOGY ÉRDESEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 3 korona Fél « 6 Egész « 12 « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A kereskedelmi bíróságok a polgári perrend tervezetében. Irta : dr. M a g y a r y Géza, nagyváradi jogak. tanár. — A magyar polgári perrendtartás tervezetéről. Irta: dr. Vályi Sándor, budapesti kir. járásbiró. — Egy észrevétel a magyar polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatra. Irta : dr. R u t t k a y Aladár, szepes-szombati kir. járásbiró. — Elárverezett ingatlan telekkönyvi állapota a vételár be nem fizetése esetén. Irta: Fényes Vince, szerencsi kir. járásbiró. — A bűnügyi védelem. Irta: Dr. B a c k Frigyes, budapesti ügyvéd. — Váltóra történt fizetések megtámadása. Irta ; dr. Ádler Sándor Budapesten. — Belföld. (Az uj polgári perrendtartási értekezlet az igazságügyi minisztériumban. — Az ügyvédi rendtartás reformja.) — Irodalom (Eljárás a váotanács előtt. Irta. Gál Lajos.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. MELLÉKLET: Jogesetek tára.— Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ((Budapesti Közlöny»-ből. — Hirdetések. A kereskedelmi bíróságok a polgári perrend tervezetében. Irta : Dr. MAGYARY GÉZA, nagyváradi jogak. tanár. A polgári perrend legújabb tervezete fentartja a kereskedelmi bíróságok intézményét, holott az 1893. évi Terv. azt elejtette. így nagyon időszerű foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy melyiknek az álláspontja helyesebb. Legközelebb a szaktanácskozmány is fog e kérdésben véleményt mondani. A kereskedelmi bíróságok a középkorban Olaszországban keletkeztek s az volt a hivatásuk, hogy a kereskedők ügyeiben mint szakbiróságok működjenek. A közönséges peres eljárás ugyanis rendkívül hosszadalmas volt s a rendes bíróságok a még csak fejlődésben levő s egészen szokásjogi jellegű kereskedelmi jogot nem ismerték eléggé. Ez tette szükségessé egyrészt, hogy a kereskedők ügyeiben egy gyorsabb eljárást hozzanak be, másrészt pedig, hogy a kereskedelmi jog kiszolgáltatására ne a közönséges bíróságokat alkalmazzák, hanem oly egyéneket, a kik a kereskedelmi jogot jobban ismerik. Ezek természetesen nem voltak mások mint maguk a kereskedők. A kereskedelmi bíróságok szervezete különböző volt; hol tisztán kereskedőkből alakultak, tiszta — kereskedelmi bíróságok, — hol pedig kereskedőkből és más egyénekből állottak. — vegyes k ereskedelmi bíróságok. Olaszországból a kereskedelmi bíróságok más országokba is elterjedtek, s részint tiszta, tulnyomólag azonban vegyes alakban sok helyen még ma is fennállanak. így nevezetesen Francia országban és Belgiumban a kereskedelmi bíróságok mint önálló és tiszta kereskedelmi bíróságok működnek. Tagjaik csak kereskedők s a rendes bíróságoktól külön szervezettel birnak. (L y o n-C aen et Renault Traité de droit commercial I. 305 1). Németoiszágban a kereskedelmi bíróságok (Handelskammer) az első fokú társas bíróságnak, a Landgerichtnek egyik osztályát alkotják s mint vegyes bíróságok működnek ; tagjaik egy rendes bíró : mint elnök és két kereskedelmi ülnök (1898 évi szerv. tv. 109. §,). Mind a három helyen azonban a kereskedelmi bíróságok facultativ bíróságok; azokat az igazságügyi kormány belátásához képest szervezi. Ezenfelül Németországban a kereskedelmi bíróság csak akkor jár el, ha ezt a felperes a keresetben kéri (szerv, tv. 102. §.). Ausztriában van néhány önálló társas kereskedelmi bíróság — Handelsgericht és Handels-u. Seegericht, — másutt az elsőfokú társasbiróság — K r e i s vagy Landg e r i ch t egyik osztálya, Handelssenat — működik mint kereskedelmi biróság. Mind a két esetben a bíróság vegyes ; tagjai: két rendes biró és egy kereskedelmi ülnök íJurisdictionsnorm 7. §.). Sőt a külön kereskedelmi társas bíróságok székhelyein még külön kereskedelmi járásbíróságok (Bezirksgerichte für Handels u. Seesachen) is Lapunk mai száma vannak (2. §.) E bfróságok szervezése nem facultativ, hanem kötelező. Feltűnő, hogy a legnevezetesebb kereskedő országban : Nagy-Brittaniában nincsenek kereskedelmi bíróságok. Ha azonban valamely kereskedelmi ügyben a fél vagy alperes súlyt fektet arra, hogy annak elbírálásánál kereskedelmi ügyekben jártas esküdtek vegyenek részt, kérelmére a biróság ilyenekből állítja össze az esküdtszéket. Ez a special jury. (V. ö. S t e p h e n, New Commentarie onthe Laws of England III. k. 355. s. k. 1. továbbá 1883. évi Rules 36. Ord. r. 7.). Nincsenek továbbá kereskedelmi bíróságok az Észak-Amerikai Egyesült Államokban, Svájc legtöbb cantonjában, kivéve Genfet, Freiburgot és Zürichet. Hollandiában pedig 1827-ben, végképen 1838-ban, Spanyolországban 1868-ban, Olaszországban végül 1888-ban (jan. 25-iki tv.) törülték el őket. Nálunk az 1840: XV. t.-c. a váltótörvény szervezte először a kereskedelmi bíróságokat, a váltótörvényszékek —összesen 8 — és egy váltó feltörvényszék alakjában. E törvényszékek önálló vegyes kereskedelmi bíróságok voltak. Állottak tehát törvénytudó birákból és kereskedőkből, ugy azonban, hogy a törvénytudó bíráknak mindig többségben kellett lenniök. Ujabb törvényhozásunk az önálló kereskedelmi bíróságok rendszerével szakított (1870: XVI. t.-c.) s létre hozta a jelenlegi állapotot. Ez idő szerint van egy önálló kereskedelmi bíróságunk, a budapestiker. és váltótörvényszék; kívüle pedig minden vidéki törvényszék egyúttal kereskedelmi és váltóbiróság. Valamennyinek szervezése kötelező és valamennyi vegyes biróság. Tagjai : a törvényszék két birája és egy kereskedelmi ülnök. Mindenütt a kereskedelmi bíróságok, bárminő is legyen szervezetük, csak elsőfokú bíróságok. Egyedüli kivétel Austria, a hol a járásbíróságoktól (Bezirksgericht) felebbvitt kereskedelmi ügyekben a Kreis-, illetve Landgericht vagy az önálló Handelsgericht, egy.; kereskedelmi ülnökkel kiegészítve ítél, még akkor is, ha az illető járásbíróság nincs kereskedelmi járásbíróságként szervezve. Itt különben nemcsak kereskedelmi, hanem bányaügyekben is a tanács egy tagja nem jogász bánya szakértő. Ezeket az adatokat azért volt szükséges előrebocsátani, hogy annál könnyebben elbírálhassuk, vájjon a Terv. helyesen jár-e el, midőn a kereskedelmi bíróságokat mai alakjukban fentartja. Az okok egyike, a melyek a középkorban a kereskedelmi bíráskodást létrehozták, kereskedelmi ügyek számára a gyorsabb eljárást biztosítani, ma már megszűnt. Az ügyek gyors elintézését biztosító eljárási szabályok nem csak a kereskedelmi, hanem egyéb ügyekben is szükségesek. A peres eljárási szabályok ma kivétel nélkül minden ügynek gyors elintézését biztosítják. Innen van, hogy habár a törvényhozások nagy része a kereskedelmi bíróságokat fentartja, még sem ismer külön keresk edeimi eljárást. Kivételek a francia perrend és a mi jogunk. Nálunk a kivételt az iratváltásos eljárás nehézkes természete igazolja ; a végleges perrend megalkotásával természetesen meg fog szűnni. E szerint ma a kereskedői elem részvételével alkotott kereskedelmi bíróságok fentartását csak azzal lehet indokolni, hogy a kereskedelmi ügyek elbírálásánál jobban jussanak érvényre a kereskedelmi szokások. Kereskedelmi szokás alatt itt minden eljárást és gyakorlatot kell érteni, a mely a kereskedelmi forgalomban előfordul, legyen az akár jogi, akár tényleges. A kereskedelmi ügyek elbírálásánál nemcsak a codificált jognak, hanem ezeknek a kereskedelmi szokásoknak is van nagy szerepük. Ezeket pedig csak a kereskedők ismerik jól, a kik a kereskedelmi forgalom közepette élnek. Ha tehát azt akarjuk, hogy a kereskedelmi ügyek elbírálása alapos 12 oldatra terjed-