A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 19. szám - Innen-onnan a magánjogi tervezetből. Harmadik személy javára kötött szerződés

152 tűzve, de annak folytatása különféle akadályok miatt egyelőre el nem rendelhető, az ügyeknek háromötöd része május első és kivetkező napjaira már ki van tűzve, az utolsó ütöd rész pedtg csak azért maradt kitűzés nélkül, mivel csak ápril hó utolsó napjaiban érkezett. . Ebből kitűnik, hogy a restanciák már megszűntek. Minden egyes bírónál átlag csak 115 ügy van folyamatban. A járásbíróság nagy forgalma mellett ennél lejebb nem igen lehet menni. A mi a hónap elején beérkezik, az a hónap végén már fel van dolgozva. A legkisebb havi érkezés (uj feljelentés) 1,674 volt, a legnagyobb összeg 1,761 (1,644 vétség és 117 kihágás). A birák nagyobb része már azon kedvező helyzetben van, hogy 2 heti tárgyalási terminusokat tüz és ez az eredmény körülbelül egy hónap múlva már el lesz érve az összes bíráknál is, Valóban sürgős ügyek letárgyalhatok 24 óra alatt is. Így történik ez rendesen a foglyos ügyekben. A felek, különösen pedig az ügyvédek érdekében a bíróság a hosszas várakoztatás és az ezzel egybekötött aránytalan idővesztés kikerülése végett egyes irodákban máris megkezdette, jövőre pedig az összes irodákban kivétel nélkül azt a praxist követi; hogy az egy napra eső tárgyalásokat nem az eddigi avitikus módon egy határidőre (9 órára) hanem arányosan felosztva 9, 10 és 11 órára tűzi ki. A m. kir. Curia ügyforgalma s tevékenysége igoi. évjanuár i tői április 30-ig. Elintézésre várt: 5,679 polgári, 1,118 váltó, 62 úrbéri, 346 felülvizsgálati sommás, 5,507 büntető, 314 fegyelmi, 4 felszólalási (orsz. gyűl. képviselőválasztási jog kérdésében), összesen 13,030 ügy II. Elintéztetett: polgári 2,960, váltó 484, úrbéri 35, felülvizsgálati 254, büntető 3,773, fegyelmi 201, felszólalási 4, összesen 7,711. Hátralék: polgári 2,719, váltó 634, úrbéri 27, felülvizsgálati 92, büntető 1734, fegyelmi 113, összesen 5,319. IV. H á t r a 1 é k k ü 1 ö n b ö z e t a mult év ugyanezen időszakával szemben: polgári + 296, váltó + 350, úrbéri— 2, felülvizsgálati — 8, büntető — 1,583, fegyelmi + 13, összesen — 934. Biróküldés, mert a vád képviseletét egyik ügyvéd sem vállalta el. dr. B. H. jogakadémiai tanár egyik K. L. szászkabánylai kir. albiró által hozzá intézett sértő tartalmú levél miatt utóbb nevezett ellen a fehértemplomi kir. ügyészségnél bűnvádi feljelentést tett, a melyet a kir. ügyészség illetékes eljárás végett a szászkabányai kir. járásbírósághoz tett át. Az itt kitűzött tárgyalásra dr. B. H. panaszos érdekeinek képviseletével előbb O. Á., majd dr. C. S. és dr. T. Gy. ottani ügyvédeket bizta meg, a kik azonban külömböző ürügyek alatt a képviseletet el nem fogadták. Miután Szászkabányán több ügyvéd nem lakik s a vád képviseletét az ügyészi megbízott sem vette át, a panaszos dr F. M, oravicabányai ügyvédhez fordult, a ki azonban a megbízást szintúgy el nem vállalta, s az idő rövidségére tekintettel a maga részéről ismét O. Á. szászkabányai ügyvédet kérte fel a helyettesítésre, a ki azonban a «jogi meggyőződésére* hivatkozással képviseltje érdekével homlokegyenest ellenkező kijelentéseket tett. Minthogy a panaszos az előljáró bíróság székhelyén ügyvédi képviseletet nem talált, és ő személyes megjelenésre oly messze távoli vidékre s ily csekély ügyben különös indok nélkül nem kötelezhető, a koronaügyészség biróküldést kért. A m. kir. Curia a következőkép határozott : A feníorgó becsületsértési bünpernek elintézésére az illetékes szászkabányai kir. járásbíróság helyett a fehértemplomi kir. járásbíróság küldetik ki. Indokok: Az a körülmény, mely szerint az illetékes járásbíróság székhelyén lakó ügyvédek közül egyik sem vállalta el a vád képviseletét, biróküldésre okul nem szolgálhat ugyan, mindazonáltal már az a tény, hogy a vádbeli cselekménynyel az illetékes bíróságnak egyik tag]a terheltetik, felidézi azt az aggályt, hogy az ügyben eljáró biró a birótársához való kartársi viszony által saját tudta és akarata ellenére is befolyásoltathatnék. Ehhez hozzájárulván a törvényszéknek, mint felebbvitéli bíróságnak f. évi január 21-én 215. sz. a. hozott végzésében helytelenített az az eljárás, mit a szászkabányai kir. járásbíróság ez ügyben követett és a mi az elsőbirósági határozat megváltoztatására és ujabb további eljárásra való utasításra okot adott, a m. kir Curia aBp. 29.§-ának második pontjában meghatározott esetet látja fenforogni és a miatt más hasonló hatáskörű bíróságnak kiküldését szükségesnek találta 1901. évi mire. 19-én 1,232. sz.) Az élet furcsaságai. A m. kir. Curia a következő érdekes ügyben döntött nem rég. A férj a házasság felbontását a H. T. 80. §-ának a) pontja alapján azért kérte, mert felesége az ő kifejezett ellenzése és tilalma dacára, eljárt E. György házához, a kivel az asszony a köztük létrejött házasság megkötése előtt viszonyt folytatott és a kitől egy gyermeket is szült ; továbbá mert az asszony a férjét egy nyilvános helyen — korcsmában — tettleg bántalmazta, ugy hogy egy üveget és egy poharat dobott a fejéhez és ezt durva és sértő kifejezésekkel illette. Az asszony beismerte, hogy E. Györgygyei házasságra lépése előtt viszonyt folytatott és e viszonyból gyermeke is született, azt is beismerte hogy a férj ellenzése és tilalma dacára E. György házához eljárt de&ezen eljárásnak indokául azt hozta fel, hogy E. György az asszony anyját időközben nőül vette és igy akkor, a mikor E. házához elment, anyjához ment, a mire nemcsak joga, de ez kötelessége is volt. A bizonyitás-felvétel eredménye által be lett bizonyítva, hogy az asszony a férjének ^kifejezett és határozó ellenzése dacára gyakran és főleg akkor ment el E. György j házába, a mikor a férj nem volt otthon, bizonyítva lett az is, hogy az asszony a férjét gyakran durva és sértő kifejezésekkel illette, sőt 1897. év elején a korcsmában egy boros üveget is vágott a fejéhez. Ezen adatok alapján a kaposvári kir. törvényszék a H. T. 80.-ának a) pontját látta fenforogni, de a házasságot ennek dacára nem bontotta lel, mert a nőnek hitvestársi kötelessége tisztességét megőrizni és e célból mindent mellőzni, a mi csak némileg is alkalmas arra, hogy a nőnek tisztessége iránt gyanút keltsen; mert továbbá kötelessége a házi fegyelem gyakorlására^ hivatott férj azon kívánságának, mely női tisztességének megőrzésére irányul, eleget tenni: a kir. törvényszék megállapította, hogy az alperesnek azon tényei, miszerint E. György házához a felperesnek egyenes tilalma és ellenzése dacára gyakran elment, az alperes részéről a házassági kötelességek súlyos megsértését foglalják magukban és igy a H. T. 80. §-ának a) pontjában foglalt bontó ok forog fenn. Tekintve azonban, hogy a XVIII. n. sz. a. csatolt leveleknek természetéből és az ezekből felperes érzelmeire irányuló következtetésből nyilván az tűnik ki, hogy peres felek egymást szeretik, köztük olyan ok, nuly a házasélet folytatását komolyan akadályozná, fenn nem forog és hogy a felek mindegyikében megvan az a titkolt szándék, hogy az életközösséget folytassák; tekintve továbbá, hogy a feleknek a többszöri tárgyalások alkalmával alaposan megfigyelt egyénisége és életviszonyai ennek helyességét igazolják, mindezekből a kir. törvényszék arra a meggyőződésre jutott, hogy a peres lelek közt a fenforgó bontó ok dacára a házassági viszony nincs annyira feldúlva, hogy a felperesre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált. Minthogy pedig ezen utóbbi körülmények fenforgáso a H. T. 80-ára alapított perekben ezen szakasz utolsó bekezdése szerint a felbontásnak elengedhetetlen feltételét képezi, ezért a kir. tör vényszék ezen feltétel fenforgásának hiányában, a felperest keresetével elutasította. — A pécsi kir. ítélőtábla és a m. kir. Curia 1901. jan, 16-án 5,595. szám alatt helybenhagyták a törvényszék Ítéletét. A községi birák rendbüntetés joga. (A belügyministernek 11,474/1901. sz. a. J. vármegyei alispánjához intézett rendelete). Felterjesztésére, melyben kérdést tesz az iránt, hogy az 1876. évi XIII. t.-c. 121. §-a alapján cselédügyekben eljáró községi elöljáróságnak van-e joga az előtte vagy vele szemben illetlenül vagy durván viselkedő feleket pénzösszegben meghatározott rendbüntetéssel sújtani, az igazságügyminister úrral egyetértőleg értesítem a címet, hogy a községi elöljáróságnak, helyesebben: a közsé . i birónak kétségtelenül meg van az a joga, hogy az előtte vagy vele szemben illetlenül vagy durván viselkedő feleket pénzösszegben meghatározott rendbüntetéssel sújthassa azokban az esetekben, a mely esetekben ez a jog törvényre vagy más törvényes szabályra alapitható. Ilyen eset forog fenn az 18^7. évi XXII. t.-c. 17. §-án kívül mindazokban az esetekben, a melyekben a községi biró kihágási ügyekben való bíráskodás jogával van felruházva és a községi biró az alantabb hivatkozandó belügyministeri rendelet szerint eljárni köteles; mert a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárást szabályozó 1880. évi augusztus hó 17-én 38,547. sz. a. kibocsátott belügyministeri rendelet 72. §-a értelmében mindazokat, a kik a rend és a hatóság iránti tisztelet ellen megintés után ujabban vétenek, a tárgyaló hatósági személy a teremből kivezettetheti és száz frtig terjedhető pénzbirsággal is sújthatja. Alkalmazást nyerhet nevezetesen ez a szabály az 1876. évi XIII. t.-c -ben meghatározott cselédügyi kihágások esetén, a menynyiben az e törvény 121. §-ában emiitett szabályrendelet a bíráskodást tüzetesen a községi biróra ru ázta; úgyszintén az 1879. évi XXXI. t.-c. 118. §-a értelmében a községi biró eljárása alá tartozó erdei lopás vagy kártétel esetén. A rendbírság használatára nézve azonban megjegyzem, hogy kívánatos, ha a pénzbírság lehető csekély mértékben szabatik ki és hogy elzárást rendszerint csak a teremből kivezetett s ennek dacára visszatérő egyén ellen lehet alkalmazni s annak tartamát rendszerint a tárgyalás befejezésének ideje, vagyis az határozza meg, hogy a tárgyalás rendes menetének biztosítása céljából mennyi ideig kell az illetőt a tárgyalás helyiségétől távol tartani. Curiai és táblai értesítések Arad. Dr. N. Zs. Kérjük az előfizetést megújítani (dec. 31.-től.) Kelecsényi—Aradán érk. 2,583'901 P. sz. a. előa. Vaszilievics, n. e. — Békés. I. K. Népbank ü. I. mait számban. — Másik nom érk. Debrecen K. J. Jungreisz—Liedermann nem érk. — Felső-Vissó. Dr. P, Gy. Láhner- Jorkutz érk. 4.847/900 P. sz. a. előa. Hűvös n e — Jászberény. Dr. M. B. 2,392, 2,393 és 2,947 sz. ügyek n. e. - Kaposvár. Dr. S. M. Weisz-Priszter (3365/900 P. sz.) máj. 3. hh. Kecskemét. Gy. B. Magó Lázár (4,648/900 P. sz.) ügynek ujabb előadója Adám. — Keszthely. H. S Nedecky -Bozzay nem érk — Nagy-Szeben. Dr. H. K. Schkossal—Erdelyszky érk. 2,883 '901 P. sz. a. előa. Frink, n. e. — Ó-Becse. Dr. V. Á. Vojnovich-Székely érk. 2,038/901 P. sz. a. előa. Grecsák, ápr. 25. hh. — Tyoszity—Rajákov érk. 3,026/901 P. sz. a. előa. Istvánffy. n. e. — Székes-Fehérvár. K. J. 767/901 Psz. máj. 8. mv. — Az ujabb ügy nem érk. Vág-Ujhely. Dr. F. L. 976/901 P. sz. máj. 22. hh. — Több ügyről a jövő számban