A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 18. szám - Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciméhez (Eljárás a házassági perekben.)

142 A JOG alább hat hó, illetőleg legalább egy év eltelt és azóta szakadatlanul tart a különélés. Az előbbi két §-ban foglalt szabályok ez esetben meg felelően alkalmazandók. 680. §. A semmiségi keresetet a házasfélnek a másik házasfél, illetőleg a házasfél cselekvőképtelensége (i8g4. XXXi. t.-c. 127- §) esetén törvényes képviselője ellen kell indítani, a kir. ügyésznek pedig, vagy egy harmadiknak, mind a két házasfél, illetőleg a törvényes képviselő ellen. E §. abban az esetben is megfelelően alkalmazandó, ha a kir. ügyész az i8g4: XXXI. t.-c. 56. §-ának a) pontja értelmében, vagy a gyámhatóság ugyan-e §. b) pontja értelmében megtámadó keresetet indit. Ha azonban az utóbbi esetben a cselekvőképtelen házasfél törvényes képviselője érdekelt volna, a keresetet helyette a bíróság megkeresésére a gyámhatóság részéről kinevezendő gondnok ellen kell intézni. E §. az 1894. évi tervezetben nem volt meg és ugy látszik, azért tartották szükségesnek felvenni a törvényjavaslatba, mert megtörtént nem egyszer, hogy a házasság érvénytelenítése céljából a kir. ügyész ellen indítottak keresetet, holott ilyen kereset csak a házasfél, vagy törvényes képviselője ellen indítható. A 680. §. első bekezdése azonban nem teljes és pótlásokra szorul. A házasság megsemmitése ugyanis nemcsak magukat a házastársakat, hanem a házasságból született gyermekeket is érinti, amennyiben a házasság meg vagy meg nem semmisítésétől függ az a körülmény, hogy a gyermekek törvényesek vagy törvénytelenek-e; továbbá, ha azt a házasságot, amelyből a gyermekek származtak, megsemmisítik, az ő tartási és öröklési igényeik is csorbát szenvedhetnek. Szükséges ennélfogva, hogy a gyermekeket is perbe vonják és pedig a teljeskoruakat saját személyükben, a kiskorúakat pedig ügygondnok által képviselve. A beavatkozás intézménye ugyanis a gyermekek jogi érdekeit meg nem védi, mert mint J a n c s ó helyesen kimutatta (idézett mű 241. 1.) a távollevő teljeskoruak esetleg a per folyamatban lételéről nem értesülnek, az atyjától képviselt kiskorúak érdeke pedig ellenkezik atyjukéval, ha az a felperes. Ugyanezt mondta ki a Curiának 1,131/1899 számú ítélete, amely szerint «ha a házassági kötelék érvénytelenítésnek megállapítása iránti perben a kiskorú gyermek törvénytelen születésének kimondása is kéretik, ugy a kisko runak is képviselve kell lenni a perben az árvaszék által kirendelt ügygondnok által. Az ügygondnok kirendelésére nézve ujitást tartalmaz a 680. §. második bekezdése. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a keresetet az árvaszék részére kézbesítették s az árvaszék nevezett ki azután a perben érdekelt kiskornak részére ügygondnokot, mig a törvényjavaslat szerint előbb keresi meg a bíróság a gyámhatóságot gondnok kinevezése céljából, és ha a gondnok ki van nevezve, azután kell a keresetet megindítani. Nem szól a 680. §. arról, hogy ha többen indítanak semmiségi keresetet, ezen keresettk közül az eljárást annak alapján kell folytatni, amelyet legelőbb adtak be (praeventio.) Kétségek kikerülése végett jó lenne ezt is constatálni. Szükséges volna továbbá e törvényjavaslat megalkotásával egyidejűleg a 38,532/1895. számú igazságügyi ministen rendeletet is revideálni, amely nem eléggé világos s terminológiája helytelen annyiban, hogy megtámadást emlit semmisségi bontó akadályok eseteiben. Világosan ki kellene továbbá tűnni ebből a rendeletből, hogy a megtámadhatóságra vonatkozó intézkedések csak a H. T. 7., illetve 56. §. a) pontjára és tehát nem a megtámadhatóság minden esetére vonatkoznak, továbbá, hogy a rendeletnek a semmiségi perbe való beavatkozásra vonatkozó intézkedése a dolog természeténél fogva nem alkalmazható a megtámadhatóság eseteiben. 681. § Ha felperes a bontó- vagy válókeresetet hűtlen elhagyásra alapítja, a 6j8., illetőleg a 679. §-ban megszabott eljárás lefolyását már a keresetlevélben igazolni kell. Bontó- és válóperben a keresetlevélben meg kell említeni azt is. hogy az előzetes békéltető kísérlet megtörtént, vagy hogy annak a 6j5. második bekezdése alapján nincs helye. A tárgyalás előkészítése végett a keresetlevélben előkeli adni különösen a házasság megkötésére, bontó- és válóperben pedig a házasságból származott gyermekek születési és netalátii elhalálozására vonatkozó adatokat is és mellékelni kell az ezeket igazoló okiratokat. Ha a fél ezeket az okiratokat meg nem szerezheti, egyéb bizonyítékait kell megjelölni. Ez a §. tartalmazza a keresetlevél kellékeit. Igaz ugyan, hogy a 130 §. vonatkozik a házassági perekre is s ebben a §-ban a keresetlevél kellékei fel vannak sorolva, még sem lett volna fölösleges a 681. §-ban nagyobb részletességgel és praecisebben előadni a házassági kereset kellékeit. A harmadik bekezdésnél helytelen az, hogy csak bontóés válóperekben kell a házasságból származott gyermekek születésére vonatkozó adatokat előadni. A 680. §-nál kifejtettük ugyanis, hogy mily fontos érdekek kívánják semmiségi perben is azt, hogy a gyermekek perbe vonassanak. Mind ebből következik, hogy minden házassági perben igazolni kell, hogy vannak-e gyermekek, igazolni kell továbbá azoknak korát és netaláni elhalálozásuknak idejét, mert ha a gyermekek kiskorúak, azokról a bíróság minden házassági perben hivatalból köteles gondoskodni. A 727. §. kimondja ugyan, hogy a H. T. 90—96. illetve 105. §§-aiban említett kérdéseket külön kereset vagy viszonkereset nélkül is el kell. illetőleg el lehet intézni a felbontó illetve elválasztó Ítéletben s igy ezek a kérdések hivatalból lesznek nyomozandók: mégsem lenne fölösleges a 681. §-ban ezekre is kiterjeszkedni. Szabályul kellene tehát kimondani, hogy amennyiben a házasfelek a kiskorú gyermekek tartása és elhelyezése iránt peren kivül megegyeztek, előadandók a megegyezés feltételei is a keresetben. Ilyen megállapodás hiányában pedig előterjesztendők a felperesnek e tekintetben való igényei ; végre a keresetben előadhatók az esetleges nőtartási és egyéb vagyoni igények is. A 704. §. szól ugyan a H. T. 107. §-a alapján indítható keresetről, de ennek kellékeit nem sorolja fel. Ennélfogva vagy a 714. §-ban vagy, ami nég jobb lenne, a 681. §-ban ki kellene mondani, hogy a H. T. 107. § ára alapított bontó keresetben hivatkozni kell a válóperben hozott jogerős Ítéletre és helyhatósági bizonyitványnyal igazolni kell, hogy a törvényben előirt két év letelt ezen ítélet jogerőre emelkedése óta és hogy a házasfelek az életközösséget nem állították helyre. Itt lehetne szólni a H. T. 141. és 142 §§-aira alapított bontó keresetek kellékeiről is s a 141. §. esetén annak kimutatását kellene megkövetelni, hogy az elválasztás oly tény alapján történt, a mely a H. T. szerint bontó okul szolgál; a 142. §-ra alapított tervezethez pedig csatolni ke'l a bontó Ítéletet és igazolandó, hogy az jogerőre emelkedett. Hiánya a 681. §-nak az is, hogy a H. T. 77. §-ára alapított bontó, illetőleg válóperben megkívánja ugyan annak igazolását, hogy a perenkivüli eljárás előzetesen lefolyt, de megfeledkezett arról, hogy a felperes a keresetnél azt is tartozik községi bizonyitványnyal igazolni, hogy a felhívott tél a házassági életközösséget a kitűzött határidő alatt nem állította helyre; továbbá, hogy a felperes igazolni köteles a 77. §. b) pontja esetén, valamint minden esetben, hogy az alperes ismeretlen helyen tartózkodik, azt, hogy a hirdetmény a hivatalos lapban kétszer, illetve egyszer közzététetett. így lenne a 681. §. teljes és minden házassági perre nézve igy tartalmazná a kereset összes kellékeit. 682. §. A keresetlevél hiányainak pótlására és annak visszautasítására a 141. és 142. §§-ok rendelkezései a következő eltérésekkel alkalmazandók. A bíróság a keresetlevelet akkor is visszautasrtja, ha a felp eres a kereset előterjesztésére nyilvánvalóan nincs jogosítva, továbbá, ha a kereset hűtlen elhagyáson alapul és a 6j8, illetőleg a 6j9. §-ban megszabott eljárás nem történt meg. A bíróság illetéktelensége esetében, ha az 18'p4 : XXXI. t.-c. a kereset megindítására határidőt állapit meg, a visszautasító végzésben figyelmeztetni kell a fetperest arra, hegy a igo. §. értelmében a perindítás magánjogi hatályai fen maradnak, ha keresetét a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt az illetékes biróságná benyújtja. Ehhez a §-hoz nincs sok mondani valónk, mindössze azt emiitjük meg, hogy helyes volt ?. H. T. 77. §-ánál a peres és perenkivüli eljárást szigorúan ketté választani és kimondani magában a törvényben, hogy a keresetet hivatalból vissza kell utasítani, ha előbb a perenkivüli eljárás le nem folyt. Ez a rendelkezés nemcsak lényegileg s a H. T. 70. §-ának helyes értelmezése szerint helyes, hanem megfogja akadályozni azt is, hogy a felek valamelyike kérhesse a házassági per során az életközösség visszaállítására kötelező felhívás kibocsátását vagy hogy ilyen végzést, illetőleg hirdetményt a törvényszékek a