A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 17. szám - Kereskedelmi s üzleti könyvek kivonatainak hitelesítése

A JOG 135 kaszában foglalt kitételektől e 11 é r ő 1 e g, e gyenként tanúsítja a keres k. törv. 25. szakaszában i foglalt, a könyv hitelességérevonat k ozómindazon kellékeket, a melyek tanúsítására a közjegyző jogosítva és kötelezve van (lásd fent a) pont alattiakat). Az én záradékom tehát, feltéve, hogy a felmutatott könyv kifogástalan — így hangzik : 4.) mhsz. Bizonyítom, hogyezen könyvkivonat azX. bejegyzett cég által nyelven és a kereskedelmi törv. 25. szakaszának második bekezdésében körülírt módon szabályszerűen vezetett bélyeggel ellátott, bekötött, laponként folyó számmal ellátott es átfűzött főkönyvnek lapján találtató névre vonatkozó tételekkel szó és szám szerint mindenben megegyezik. A közjegyzői törvény huszonöt évi fennállása dacára a törvény hiányos szerkezete folytán nem alakulhatott ki egyöntetű, egységes és helyes gyakorlat; most — a midőn az uj perrendtartás folytán a közjegyzői tanúsításoknak ezen faja előre láthatólag lényegesen szaporodni fog — nagyon kívánatos lenne a közjegyzői törvény 90. szakaszának a perrendtartási tervezetben való megfelelő módosítása. Végül nem szorul bizonyításra, hogy egy könyvkivonat szabályszerű és alapos hitelesítése oly hosszadalmas beható és lelkiismeretes munkával jár, a melyet az 1880: 51. t.-c. 11. szakasza c) pontjában megállapított 1 koronával kellően honoráltnak tekinteni nem lehet. Belföld. Csathó Ferencet, a szegedi kir. Ítélőtábla elnökét O Felsége a magyar kir. Curia tanácselnökének nevezte ki. Az uj tanácselnök, mint szigorú, de pártatlan bíró és mint társadalmi érintkezésében szívélyes férfiú, ki ment a felesleges formaiságoktól, ismeretes. Kitűnő erélyes administrativ tehetség, ki megtudja választani a kellő embert a kellő helyre. Mindenesetre nyereség a Curiára, miért is egész rokonszenvvel üdvözöljük magas birói uj állásában. A budapesti ügyvédi kamara rendkiviili közgyűlése. F hó 2i-en tartotta az ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlését, melynek egyedüli tárgya a polgári perrendtartás tervezetének az ügyvédi karra vonatkozó sérelmes intézkedései tárgyában az igazságügyministerhez intézendő fölterjcsz és volt. Dr. Győry Elek kamarai elnök megnyitva a közgyűlést, megjegyezte, hogy a tárgy sürgős voltára való tekintettel, a lehető leggyorsabban hivla össze a mai napra a rendkívüli közgyűlést. Az ülés jegyzökönyvének hitelesítésére E n y i c k ey Gábor és Wolf Vilmos ügyvédeket kérte föl, azután pedig átadta aszót dr. Papp Józsefnek, mint a polgári perrendtartás tervezetének megbirálására kiküldött bizottság választott előadójának. Papp József előadó bevezető beszédében megemlítette, hogy a magyar jogászság 30 évi küzdelmére visszatekintve, az ügyvédséget mindig a közszabadság és jogszeretet iránti lelkesedés vezette. Az ügyvédi kar mindig kötelességének tartotta, hogy a jogkereső közönséget érintő reform-kérdésekkel hehatóan foglalkozzék. Ilyen az uj polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat tervezet is. Az ügyvédi kamara 4-0 tagu bizottságot küldött ki ennek megvitatására. Azért küldött ki ily nagyszámú bizottságot, hogy minnél többnek legyen alkalma ezen törvényjavaslat-tervezethez hozzászólani. Az idő rövid volta miatt most csakis a tervezetnek az ügyvédséget érintő részét teszi birálat tárgyává. Az ügyvédség kérdését a javaslat nem oldotta meg ugy, ahogy ezt az ügyvédség szempontja megkívánná, i Helyeslés.] Mindazonáltal nem különleges ügyvédi érdekből, hanem a jogszolgáltatás általános érdekei szempontjából teszi meg bírálatát. Előadó ezután fölsorolta a törvényjavaslat tervezetnek az ügyvédségre sérelmes intézkedéseit, ezek között elsősorban az ügyvédi kényszer kiterjesztését kívánja, különösen a felebbezési eljárásban, a váltóperekben, a házassági és státus-perekben. Sérelmesnek tartja a törvényjavaslat tervezet 95. íjának 2. bekezdését, amely szerint a kereskedő és iparossegéd főnöke helyett peres ügyekben eljárhat. Az ügyvéd állását a meghatalmazott állásától elkülönitendők tartja. Az ügyvédet a jog védelmében gátolná meg, ha a biró pervezetési joga oly mérvben terjesztetnék ki, mint azt a tervezet kontemplálja, hogy t. i. policiális hatáskörrel ruháztatnék fel. Szembe állítja az előadó a bünperrendtartás idevonatkozó intézkedéseit, hogy a büntetőbíróságok sem birnak oly joggal, mint amilyennel a törvényjavaslat a polgári birót felruházni akarja. Perhorreskálja az előadó, hogy a javaslat szerint a biró az ügyvédet hol birsággal, hol pedig a fél kérelme nélkül is kártérítésben marasztalhatja el, ha két egybehangzó ítélet ellen felülvizsgálattal él, ha alaptalanul tanukra hivatkozik, sőt akkor is, ha ez irányban a felei terheli a vétkesség. A kúria XI. számú döntvényére nézve kívánja az előadó, hogy a törvényjavaslatban expressis verbis kimondassák, hogy a tanuk és szakértők dijaiért csupán a fél maga felel s nem az ügyvéd. Kívánja, hogy az ügyvéd részére kiállított meghatalmazásnak akkor is legyen bizonyító ereje, ha azt egyedül a fél maga irta s tanuk nem láttamozták. Ellenzi a meghatalmazások korlátozását a peres pénz vagy dolog tekintetében. A fél nem kötelezhető arra, hogy nyomozó eljárást folytasson annak kiderítésére, vajon az ellenfél ügyvédje korlátolt vagy korlátlan meghatalmazással bir-e ? Birálat tárgyává teszi az előadó aztán a fizetési meghagyásos eljárást s különösen a törvényjavaslat tervezet 635. §-át mellőzni kívánja. Továbbra is föntartandónak tartja a könyvkivonati illetékességet és az 1868 : L1V. t-c. 35. § 2. bekezdését. Kívánja, hogy a perrendtartással egyidejűleg egy ügyvédi költségtörvény léptettessék életbe s törvényileg biztosíttassák az ügyvédeknek dijai és költségei tekintetében a visszatartási és törvényes zálogjog a nála befolyt pénzek és értékekre. «Azt látjuk a tervezetből — úgymond az előadó, — hogy a miniszter az ügyvédi hivatás lényegét félreismerte. Az ügyvédet ugy állította oda, mint aki az igazságszolgáltatáson bizonyos tekintetben csak nyűg, akinek hatáskörét megszorítani s a bíróság rendőri hatalma alá vetni az igazságszolgáltatás érdekében áll, holott az ügyvédi függetlenség a jog legfőbb biztositéka. A miniszter által közzétett, polgári perrendtartás tervezete a szomorú viszaesés irányának előjele. Kötelességünk az ellen a közszabadság érdekében, de anyagi érdekeink megóvása érdekében is tiltakoznunk.* Győry Elek elnök indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy az előadói tervezetet — amennyiben ez a mai közgyűlés által elfogadtatnék — az ország összes ügyvédi kamaráinak megküldi. (Éljenzés.) Elnök fölszólitására az előadói tervezethez elsőnek E n y i ck e y Gábor szólott. Indítványozta, hogy a közgyűlés a törv. jav. ;S1. S a, vagyis a kereskedelmi könyvviteli helyi illetékesség kérdésében ezúttal még ne nyilatkozzék s ehez képest a választmányi véleményes jelentés XII. fejezetét mellőzze. Ha az el nem fogadtatnék, akkot a XII. fejezet 2-ik bekezdéséhez módosítást ajánl. Elnök kijelenti, hogy Enyickey indítványa nem az általános, hanem a részletes vita keretébe tartozik s ott fogja majd szavazás alá bocsátani. Papp Jó zsef előadó ellenzi E n y i c k e y mindkét indítványát. Pollitzer Gusztáv : A perrendtartás tervezet némely rendelkezéseit nemcsak az ügyvédek anyagi és erkölcsi függetlenségére tartja sérelmeseknek, hanem az ország gazdasági fejlődésére, iparára, és kereskedelmére is fölöttébb ártalmasoknak és károsoknak. E célból indítványozza, hogy iparosok és kereskedők bevonásával országos mozgalom indittassék s e célból egy 30 tagu szervező bizottság választassák. El n ö k: Ez nem tartozik a kamara hatásköréhez, nem különösen a mai közgyűlés napirendjéhez. Ezért az indítványt nem bocsátja szavazás alá. Dr. Szende Sándor : Egyes napilapok kíméletlen támadásaival foglalkozva, megjegyzi, hogy az ügyvédség jogosan foglal állást az exisztenciája ellen törő törvényjavaslat-tervezettel szemben. Azt tartja mégis, hogy a választmány véleményes jelentése míg egyrészt nem eléggé domborítja ki az általános jog és igazságpolitikai szempontokat, addig másrészt túlzott mérvben indult ki az ügyvédség anyagi érdekei tekintetében. Indítványozza, hogy az ügyvédi kamara a járásbíróság hatáskörének túlzott kiterjesztése ellen állást foglaljon. Papp József előadó: Ezen kérdés megvitatása a tervezet egészének tárgyalásához tartozik. Erre indítványozó visszavonta indítványát. Rác Géza s dr. S u 1 c Géza hozzászólásai után a közgyűlés az előadói tervezetet általánosságban, egyhangúlag el fogadta. A részletvita során a bevezetést a közgyűlés minden hozzászólás nélkül elfogadta. Az I. fejezethez dr. Szende Sándor indítványozza: Az ügyvédi kényszer a törvényszékek előtti fölebbezési eljárásban, valamint a kikötés folytán a járásbíróságok hatásköre alá tartozó pörökben nem kívánandó. A 95. §. 2. pontjához pedig azt a módosítást nyújtja be, hogy azokban a pörökben, amelyek nem kikötés alapján tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, az, aki valamely ingatlan állandó kezelésével, továbbá az, aki valamely üzlet állandó vezetésével van megbízva, mint meghatalmazott eljárhat. — Dr. Rác helyeselte ezt. Előadó ellenzése után a közgyűlés mind a két indítványt elvetette. A tervezet II. pontjához dr. Rác Dezső szólalt föl. Az ügyvédi munkakör és tevékenység megszorítása tárgyában nem tartja elég erélyesnek a választmány javaslatát, mert már az 1893-as javaslat ellen is ez irányban irt föl a kamara és a mos-