A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 17. szám - Kereskedelmi s üzleti könyvek kivonatainak hitelesítése

136 A JOG tani javaslat még kevesebbet tartalmaz az ügyvédek jogos érdekeiből. Dr. Oláh Dezső indítványozza, hogy az előadói tervezet többi fejezeteit a közgyűlés vita nélkül en bloc fogadja el. Elnök kijelenti, hogy ez lehetetlen, mert a közgyűlés már belement a részletes vitába. A XII. fejezetnél Enyickey Gábornak már az általános vitánál benyújtott indítványait a közgyűlés elvetette. A XIII. fejezethez dr. Szende Sándor a következő módositványt nyújtotta be: «A kamara kívánatosnak tartja, hogv az uj ügyvédi rendtartás a perrendtartással egyidejűleg léptettessék életbe.» Dr. Papp József előadó fölszólalása után a közgyűlés az eredeti szöveget fogadta cl. Ezzel a közgyűlés letárgyalta a napirend I-ső pontját. A II-ik pontját : a választmány jelentése a fizetés beszüntetésről és a csődön kivüli egyezségről s a csődtörvény módosításáról, f. hó 28-án tartandó folytatólagos közgyűlés fogja tárgyalni. A debreceni ügyvédi kamarának az gazságügy miniszterhez beterjesztett évi jelentéséből. Az ügyvédek létszáma 1900. év folyamán állandó maradt (229), az ügyvédjelölteké egygyel csökkent (76). Fegyelmi panasz 87 esetben 67 ügyvéd ellen merült föl, melyek közül 25 vont maga után fegyelmi eljárást. — A hivatalos adatok közlése után panaszkodik a kamara, hogy az ügyvédi kamarák jelentéseit nagyon csekély figyelemre méltatja az igazságügyminisztérium. Ellenben a közjegyzők minden kedvezésben részesülnek. Tarthatatlanak mondja az ügyvédi kar helyzetét a numerus clausus behozatala és a jogi szakoktatás reformja nélkül. Nagy örömmel fogadja a polgári törvénykönyv és a polgári perrendtartás tervezetét ; az utóbbit csak általánosságban, mert erélyesen tiltakozik egyes részletei ellen, melyeket az ügyvédségre nézve károsaknak tart. Sérelmesnek állítja a sommás tárgyalások gyári rendszerét, és azt a bírói gyakorlatot, hogy a tanudij megfizetésére az ügyvéd köteleztetik. Ismételten fölemeli szavát a lajstromrendszer ellen s a régi iktatórendszer visszaállítását kéri. Elismerőleg nyilatkozik a bűnvádi perrendtartás egy évi múltjáról és konstatálja, hogy az esküdszékek összeállítása iránt táplált aggodalmak alaptalanok voltak. A bűnvádi perrendtartás íőhibájaként a «merev formalizmusát emliti, melyen a bírói gyakorlat lesz hivatva segíteni. Hangoztatja a jelentés a telekkönyvek végleges rendezésének és a betétszerkesztés teljes keresztülvitelének fontosságát, továbbá az ügy védi és közjegyzői kényszer szükséges voltát a telekkönyvi jogokra vonatkozó okiratok tekintetében. A szegényjogon való perlekedést, a pártfogó ügyvédi intézményt szintén reí<irrr!'n~ - >nak. tartja. Mint az ügyvédi kar sérelmét emliti, hogy a múlt #/ben a kamara tagjai közül senki sem neveztetett ki köztisztviselővé. Végül dicséretes önzetlenséggel szót emel a birák fizetésének javítása iránt, példás tevékenységükért. A kamara területén levő biróságok működéséről csak dicséretest mondhat. Irodalom. A polgáii törvénykezés (peres és perenkivüli eljárás) szabályai. A községi közigazgatási tanfolyamok részére írták : dr. Végh Lijos, a nagybecskereki közig, tanfolyam igazgató-helyettese és Al földy Ede, kir. járásbiró, Nagy Becskerek. Nyomatott Pleitz Fer. Pálnál. 1901. A könyv rendeltetésének népszerű előadásmódjával kiválóan megfelel. Megrendelhető dr Végh Lajos, igazgatóhelyettesnél Nagy-Becskereken, bolti ára 3 kor., tanfolyam-hallgatóknak 2 kor. 25 fii. A nyomozási eljárás nehézségei. Irta: Rédey Miklós, budapesti államrendőrségi ker. kapitány. Különlenyomat a «Rendőri Lapok»-ból. 1901. L é g r ád y testvérek kiadása. Kiváló szakértelemmel szól a tárgyat érintő előzetes véleményekről, majd a nyomozás tárgyával és jellegével, az igazságügyi rendőrséggel (police judiciaire), bírói cselekményekkel, a letartóztatással és más idevágó kérdésekkel foglalkozik tüzetesen. Vegyesek. Közvédők kirendelése. A budapesti kir Ítélőtábla előtt tartandó felebbviteli főlárgyalásokhoz 1901 május 6-tól 1901 június 1-ig terjedő ülésszakra közvédőkül a következő ügyvédek rendeltettek ki: Az 1901. május 6—11-ig terjedő ülésszakra. Az I-ső íőtárgyalási tanács mellé: közvédőül dr. Szerényi Simon, helyetteséül dr. SztankovicsJeno.il. föt. tan. mellé: közvédőül dr. V á r k o n y i Oszkár, helyetteséül dr. Te tét leni Ármin. III. főt. tan. mellé: közvédőül dr. Sebestyén József, helyetteséül dr. Kilián Tibor. — Az 1901. május 13 —18-ig terjedő ülésszakra. I-ső föt. tan. mellé: közvédőül dr. V é r t e s s y X. Ferenc, helyetteséül dr. Vázsonyi Vilmos. II. főt. tan. mellé: közvédőül dr. Weinberger Jenő, helyetteséül: dr. Schö n f e 1 d Arthur III. fői. tan. mellé: közvédőül dr. W i 1heim Adolf, helyetteséül dr. W e 11 i s z Vilmos. — Az 1901 május 20—25-ig terjedő ülésszakra. 1-ső főt. tan. mellé: közvédőül dr. Zollner Béla, helyetteséül dr, Wolf Vilmos. II. főt. tar. mellé: közvédőül dr. Sineer Izor József, helyettesül dr. Theiss Imre. III. főt. tan, mellé: közvédöül dr. Zsarnay Lajos, helyetteséül dr. Wenczel Árpád. — 1901. május 28-tól június 1-ig terjedő ülés-szakra. I-ső főt. tan. mellé: közvédöül dr. Balog Arnold, helyetteséül dr. W e i s z Ödön. II. főt, tan. mellé : közvédőül dr. B a r a c s Marcell, helyetteséül dr. Z o 1 n a i Jenő III. főt. tan. mellé: közvédöül dr. Bangha Gyula, helyetteséül dr. V á r a d y Gábor. A közigazgatási bírósághoz 1900 évben érkezett 27,160, az 1899 évről maradt hátralékkal együtt elintézendő volt .'56,506 ügy. Ezek közül 33,116 volt adó és illeték, 1,450 községi ügy, a többi ügyek összesen alig tettek ki 2,000-et. Elintéztetett 24,758, hátralékban maradt 11,71-8 ügy. Bizonyító eljárás volt 2,741, szóbeli tárgyalás négy esetben. A panaszok közül 650 volt hatósági, a tóbi magánpanasz. A rr.agánpanaszoknak hely adatott egészben 3,249, részben 2,223 esetben, a hatósági panasz egészben 139, részben 43 esetben. Ügyvédi képviselet összesen 963 esetben volt. Az előző évhez képest 3,557-tel több ügy érkezett be, 6,552vel több volt elintézendő, 4,150-nel több intéztetett el és 2,402vel több hátralék maradt. Az igazságügyi orvosi tanács igénybevétele. A kir. igazságügyministernek alkalma volt kijelenteni, hogy az igazságügyi orvosi tanácsról szóló 1890: XI. t. c. életbeléptetése tárgyában 1890. éyi 35.936. I, M. sz. a. kiadott rendelet 5. pontjában foglalt rendelkezések az igazságügyi orvos igénybevételének lehető kotlátolását célozzák s mint ilyenek az elsőfokon eljáró bíróságokra nézve polgári és büntető ügyekben egyaránt kötelezők. Ha tehát az elsőfokos bíróság találja szükségesnek a nem törvényszéki orvos részéről adott szakvélemény felülvizsgálását, polgári és büntető ügybeu egyaránt csak akkor küldheti fel az ügyet felülvizsgálat végett az igazságügyi orvosi tanácshoz, ha előbb a törvényszéki orvost meghallgatta s annak véleménye sem nyugtatta meg. Ugyanez áll akkor is, ha a felsőbb bíróság büntető ügyben rendelt el az igazságügyi orvosi ügyben a felsőbb bíróság által rendelt felülvéleményezés végett felküldhető az ügy az igazságügyi orvosi tanácshoz akkor is, ha a törvényszéki orvos véleménye még meg nem hallgattatott. (35.741/1900. I. M. sz.) A kath. főpapi hagyatékokra vonatkozó kérdések elbírálása végett szervezett bizottság igazságügyi tagjai az 1901. évre. A királyi adományozásból egyházi javadalmat élvező róni. és gör. kath. főpapok után maradt törzsvagyon elkü'ünitése és a hagyaték rendezése tárgyában 1883. évi 13.249. szám alatt kiadott rendelet 34. §a- értelmében szervezett bizottság tagjaivá az 1901. év tartamára a kir. igazságügyminister a kir. igazságügyministerium részéről Gyulányi Lajos ministeri tanácsost, a kir. Curia részéről pedig Süteő Rudolf és Németh Lajos kir. curiai bírákat nevezte ki. A csődválasztmány elmozdítható. A budapesti kir. tábla : A kir. ítélőtábla az elsőbiréság végzését megváltoztatja, a mezőtúri takarékpénztár csődhitelezői a csődváiasztmány elmozdítása végett előterjesztett kérelmével elutasithatónak nem találja, a jelenlegi csődválasztmány tagjait ebbeli tisztjüktől elmozdítja és az elsőbiróságot utasitia, hogy az uj csődváiasztmány megalekitása kérdésében határozzon. I n d o k o k: A csődválasztmány tagjai a Cs T. 111. íj-a szertnt a hitelezők határozata által (157. §.j bármikor és a megbízás elveiből kifolyólag feltétlenül elmozdíthatók. Minthogy pedig az e kérdésben meghallgatott csődhitelezők az eddigi csődválasztmány az 53/203. cs. b. számú jegyzőkönyvből kítünöleg követeléseik összege szerint számított szótöbbséggel, 3397 frt. 54 kr. tőke és járulékaiból álló követelések ellenében 31,065 frt. 09 kr. tőkét és járulékait tevő követeléssel), tehát túlnyomó nagy szótöbbséggel elmozdította; az elsőbiróság neheztelt végzésének megváltoztatása mellett, a csőd választmány eddigi tagjait ebbeli tisztjükből el kellet mozdítani és az elsőbiróságot uj választmány megalakítása kérdésében a további törvényes intézkedés megtételére utasítani. — m. kir. Curia: a másodbiróság végzése a benne felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1901. március 21-én 325. szám.) Szerkesztőségi üzenete . Dr. N. F. Gyönk.Az 1868: XXIII. t.-c. 21. §-a él telmében a tudományi, közoktatási és közjótékonysági célokra tett hagyományok cs ajándékozáso k bélyegmentesek. E?en törvényhely értelmezése tárgyában a megszűnt kir. pénzügyi bíróság 1,4-64. sorszám alatt kelt határozatában kimondotta, hogy mivel a templomokban a hivők valláserkölcsi oktatásban részesülnek s i cr y a templomok isközoktatás céljaira szolgálnak, a t-m lomépitésre tett hagyományok is illetékmentesek. A tói vénynek ezen értelmezése alapján megállapítható, hogy az izraelita hitközségnek imaház gyanánt tett ingatlan-ajándékozás után illeték nem jár. Curiai és táblai értesítések Felsö-Eör L. J. Strobl-Komfein érk. 1909/901 V. sz. a elöa Kársa, n. e. - Fogaras. Dr. F. A. keanku-Marhau érk. 2735/901 1' sz. a. eloa. Avarfi. n. e. - Zakariás-Zöld érk. 2572/901 P. sz. a előa.' Kársa, n. e. - Gyöngyös. Dr. L. S. Hermann-Ungár érk 1128/801 sz. a. apr. 13. rmv. rhh. - Kecskemét Gy. B. Magó-Lázár érk 4648/900 P. sz. a. előa. Béres (majd uj referenst kap), n. e. - Keszthely. H Ncdecky -Bozzay nem érk. - Mármaros-Sziget Dr. G T Szemenyuk-Fesztinger érk. 76/901 P. sz. a. előa. Kovách Antal, n. e. - Temes-Kubin. Dr. A. H. Mázor ü. márt. 30. rhh rmv