A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 17. szám - A B. T K. 338. §-ához

132 A JOG kérheti. A kérelem felett a bíróság s/óbeli tárgyalás alapján határoz. A tárgyalásra a mellékbeavatkozó, valamint mindkét tél megidézendő. A mellékbeavatkozó vissza nem utasítható, ha érdekét valószínűvé teszi. A határozat ellen felfolyamodásnak van helye Mindez a per menetét magában véve nem gátolhatja. A visszautasítás jogerejü kimondásáig a mellékbeavatkozó a perben részt vehet s a határnapokra meg is idézendő. 7. A mellékbeavatkozó jogosítva van a per állása szerint megtehető minden cselekményt — ideértve a támadás s a védelem minden eszközét — hatályosan véghezvinni, a mennyiben cselekménye vagy nyilatkozata a fél cselekményével vagy nyilatkozatával ellentétben nem ál!. Ha a perben hozandó itélet jogereje, törvényes szabálynál fogva, a mellékbeavatkozónak az ellenfélhez való jogviszonyára is kihat, a mellékbeavatkozót oly szerep illeti, m;nlha pertárs lenne. 8. Az a fél, ki pervesztességének esetére egy hirmadik személy ellen szavatossági vagy kártérítési követelést vél érvényesíthetni, vagy a ki pervesztességének esetére egy harmadik személy követelésétől tart. a harmadik személyt a per jogétejü eldöntéséig bíróilag perbe hivatja. A perbehivott további perbehivással élhet. 9. A perbehivás irat kézbesítése által történik. Az iratban egyszersmind a perbehivás okát s az ügy állását is elő kell adni. Az irat egyik példánya az ellenféllel közlendő. A kézbesítést megtagadó határozat ellen ftlfolyamodásnak van helye. 10. Ha a perbehivott a perbehivóhoz csatlakozik, viszonya a felekhez a mellékbeavatkozásra vonatkozó szabályok szerint igazodik'. Ha a perbehivott a csatlakozást visszautasítja, vagy ha nem nyilatkozik, a per reá való tekintet nélkül folytatódik. A perbehivás a per menetét magában véve nem gátolhatja. 11. Ha a beperelt adós azt a harmadik személyt, ki a követelést egészben vagy részben maga részére igényli, perbe hivja s a perbehivott az adós helyébe a perbe belép, az adóst kérelmére a perből el kell bocsátani, ha a követelés összegét az igénylő hitele/ők részére, a visszavétel jogáról való lemondás mellett, birói letétbe helyezi. Az alaptalanul okozott költségben az adós ilyenkor is marasztalandó, Az adós elbocsátása esetében, a pert csakis az igénylő hitelezők között a követeléshez való jog iránt kell folytatni. A pernyertes igénylőnek a letett összeg odaítélendő, a pervesztes igénylő pedig az adósnak okozott költségben is marasztalandó, a letétel költségeit ugyancsak ideértve. A pernyertes felnek megítélt költség behajthatóságáért, a mennyiben maga a perbehivott a pervesztes igénylő, az elbocsátott adós felelősséggel tartozik ; mi végből e költségben feltételesen őt is marasztalni kell. A perből való elbocsátás tárgyában hozott határozat j ellen felfolyamodásnak van helye. I 12. Az, a kit mint oly dolog vagy dologi jog birtoko- i sát perelnek, melyről azt állítja, hogy egy harmadik személy j nevében birtokolja, perbehivás utján kérheti, hogy az elődjekép megnevezett harmadik személyt nyilatkozattétel végett a perfelvételi tárgyalásra megidézzék. A kérelem a kereset kézbesítése után azonnal terjesztendő elő s az ellenféllel még a perfelvételi tárgyalás előtt közlendő. Ha a perfelvételi tárgyaláson az elődkép megidézett harmadik személy alperes állítását kétségbe vonja, vagy ha ez iránt mindjárt a kereset előadása után nem nyilatkozik, alperes az elődkép megidézett harmadik személylyel szemben jogosítva van a kereseti kérelemnek — akár a tárgyaláson, akár később is — eleget tenni. A mennyiben alperes e jogával azonnal nem él, a perfelvételi tárgyalás vele szabályszerűen folytatandó. Ha az elődkép megidézett harmadik személy alperes állítását a perfelvételi tárgyaláson valónak ismeri el, alperes beleegyezésével ennek helyébe a perbe beléphet. Felperes beleegyezése a belépéshez csak annyiban szükséges, a mennyiben oly követelést is érvényesít, mely az első bekezdésben megjelölt viszonytól független. A mennyiben az elődkép megidézett harmadik személy alperes helyébe a perbe belép, a perfelvételi tárgyalást vezető : bíró alperest kérelmére a perből azonnal elbocsátani tartozik ; a dolog illetőleg a jog tekintetében hozott itélet mindazonáltal az elbocsátott adóssal szemben is hatályos és végrehajtható. A perbe való belépés vagy az abból való elbocsátás tárgyában hozott határozat ellen felfolyamodásnak van helye, i Folytatása következik.) A B. T K. 338. §-ához Irta : dr. KISS ENDRE, debreceni kir. ítélőtáblai biró. Egy felmerült eset alkalmából a B. T. K. 338. §-nak alkalmazhatósága élénk vita tárgyát képezte s minthogy az eset valóban érdekes, érdemesnek tartom annak nyilvánosságra hozatalát. Az eset a következő: A. tettes nő 1900. évi november hó 22-én hetivásárban egy kiskereskedőtől 12 korona értékű árut lopott. Az eljárás folyamatba tétetvén, az előéletre vonatkozó adatok szerint a tettes nő X. járásbíróság által 1896. évi április hó 13-án elkövetett hasonló vásári lopás miatt 1897. évi február 19-én elitéltetett, de az ügy felebbezés folytán a királyi Ítélőtábla elé került, a királyi tábla pedig az ügyet csak 1899. évi jnnius hó 26-án vizsgálta felül és A. tettesre egy hónapi fogházbüntetést szabott, mely büntetést A. tettes 1900. évi január hó 23-1 ól február hó 23-ig töltötte ki. Ezt a büntetést megelőzően azonban az adatok szerint A. tettes egy később 1897. évi november 8-án elkövetett hasonló vásári lopás miatt Y. járásbíróság által 1897. évi november hó 9-én elitéltetett, s minthogy előzően A. tettes még büntetést nem szenvedett, Y. bíróság előtt magát büntetlennek vallotta, egyben azcnban azt is elhallgatta, hogy ellene hasonló rugón alapuló cselekmény miatt X. járásbíróság már Ítéletet hozott, mely azonban még felebbezés alatt áll; s minthogy A. tettes az Y. járásbíróság által hozott ítéletben megnyugodott, ez az itélet rajta végrehajtatott s ekként a második izben elkövetett cselekmény miatt reá kiszabott 8 napi fogházbüntetést kitöltötte, ugy hogy mikor ellene X. járásbíróság előtt folytatott ügyben a királyi itélő tábla által hozott itélet végrehajthatóvá vált, A. tettes mára második ízben elkövetett cselekmény miatt büntetve volt s így az X. járásbíróság előtt az első izben elkövetett cselekmény miatt folytatott ügyben keletkezett jogerős Ítélettel kiszabott egy hónapi fogházbüntetést később, azaz 1900. évi január hó 23-tól február 23-ig terjedő időben töltötte ki. Ilyen tényállás melleit a királyi ügyész A. te:tes ellen az 1900, évi november hó 22-én 12 korona értékű ingó dolog ellopása által elkövetett cselekmény miatt a B. T. K. 333. §-ba ütköző, a 338. §. szerint minősülő lcpás büntette miatt emelt vádat s az itélő bíróság A. tettest ilyen minősítéssel nyilvánította bűnösnek s büntetését a B. T. K. 92. §-nak alkalmazásával hat hónapi börtönben állapította meg. Minthogy a B. T. K. 338. §-nak első bekezdése szerint «tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, büntettet képez a lopás, ha azt olyan egyén követte el, a ki rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság büntette vagy vétsége miatt már két izben meg volt büntetve^, tehát a tövény fentebbi szavainak szószerinti értelme szerint A. tettes terhére az 1900. I évi november 21-én elkövetett lopás miatt, tekintet nélkül az j ellopott ingódolognak 12 korona értékére, a cselekmény minői sitésénél a B. T. K. 338. §-a alkalmazható volt, mert hiszen ! előzően és pedig 1897. évi november hó 9-ikétől november I hó 17-ikéig és 1900. évi január hó 23-ikától február 23-ikáig | terjedő időben s ekként már két izben hasonló rugón alapuló cselekmény miatt büntetve volt. Ha azonban a B. T. K. 338 § ának megalkotásánál alapul szolgált indokot figyelembe vesszük, lehetetlen fel nem ismernünk, hogy az előbb közölt esetben A. tettesnek 1900. évi november hó 22-én elkövetett cselekménye elbírálásánál a B. T. K. 338. §-nak minősítő rendelkezése alkalmazásba nem vehető, mert hiányzik az a lényeges körülmény fenforgása, a mely a B. T. K. 338. §-ban foglalt szigorító rendelkezés megalkotására okul szolgál. Nevezetesen ez a szigorító rendelkezés abból az indokból vétetett be a törvénybe, hogy az a tettes, ki már hasonló rugón alapuló cselekmény miatt, habár kétszer volt megbüntetve, mégis reá nézve a kétszeri megbüntetésnek sem volt olyan hatálya, hogy ugyanazon rugón alapuló cselekményt harmadszor is el ne kövessen, tehát ily módon a törvényt megvető, megátalkodott egyén méltó, hogy harmadik esetben elkövetett, bár kisebb jelentőségű cselekménye, mint visszaesővel szemben súlyosabb beszámítás alá vétessék Nézzük már most, hogy A. tettesnek 1900. évi november hó 22-én elkövetett cselekményében a súlyosabb minősithetésre alapul szolgáló visszaesés feltalálható-e? Ugy vélem, hogy nem, mert a törvény akétizben visszaeső és nem a csak egy izben vissza eső tettest kívánta súlyosabb beszámítás alá vétetni, a mikor akként rendelkezik, hogy tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, büntettet képez a lopás, ha azt olyan egyén követte el, a ki rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság büntette vagy vétsége miatt már két izben