A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 16. szám - Hagyaték tárgyát képező jelzálogos követeléseknek az örökösök javára leendő telekkönyvi bekebelezés illetékkötelezettségéről

128 A JOG lános rendelettel kerületük valamennyi nyilt árusítási üzletére vonatkozólag megszabhassák, hogy az ülőhely azon alkalmazott személyzet számára, helyzetére és viszonyaira való tekintettel, mely azt igénybe venni jogosult, minő közelebbi követelmények­nek kell hogy megfeleljen, továbbra is érintetlenül marad. 3. A fentebbi határozmányok 1901. évi április 1-én lépnek hatályba. A szövetségi tanács e rendelete, melynek áthágása kihágást képez és az 1900. évi június hó 30-án kelt ipartörvény-novella 15. cikke szerint az általános ipartörvény 147. §-a alapján büntet­tetik, a német birodalmi törvénytár 56. számában 2739. sz alatt hirdettetett ki. Irodalom. A házassági vagyonjog a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. Irta Sztehlo Kornél bpesti ügyvéd. Ára 2 kor. Bpest 1901. Márkus Samu könyvnyomdája. A házassági jog egyik leghivatottabb müvelö'jeként ismeri a jogász közönség a szerzőt. A mit ezen füzetben nyújt, az egy igen beható, alapos és gyakran kíméletlen bírálata, az uj javaslat ide vonatkozó részei­nek. Csak kívánatos volna, ha számos javaslata figyelembe vétet­nék, mert azokban nem csak az elméleti hanem a nagy gyakor­lati tapasztalatú szakember véleménye szólal meg. A magyar büntetötörvénykönyvek zsebkönyve. Irta E d v i Illés Károly dr. II. kiadás, Budapest, 1901. Révai Testvérek írod. intézet r. t. kiadása. Ezen kiadás egészben véve ugyanaz maradt, ami azelőtt. Változást főleg az idézett elő, hogy akkoriban életbe lépett a bűnvádi prts. a melylyel kapcsolatban a bíróságok hatás­köre is uj szabályozást nyert és hogy több uj törvény keletke­zett, a melyekben vétségek és kihágások vannak magállapitva. Mindezek a jelen II. kiadásban felvétettek. Céljának hogy adott esetben gyors és biztos tájékozást nyújtson az ügyvéd, bíró és ügyésznek, — e mű is kiváló módon megfelel, a mi okból azt bátran ajánlhatjuk. Ára ? Igazságügyi törvénytár. D á r d a y Sándor népszerű gyűj­teményes munkájának az «I gazság ügyi T ö r v é n y t á r-nak legújabb 5. kiadásából most jelent meg az első, máso­dik és ötödik kötet, ugy, hogy a néhány héttel ezelőtt megjelent 3. 4. és 6. kötetekkel együtt már teljes egészé­ben a közönség rendelkezésére áll. A tárgymutató külön hete­dik kötetként fog megjelenni. Az első, második és ötödik kötet számos újítást, pótlást és kiegészítést tártaim; z A most megjelent 1. 2. és 5. kötet számos rendelettel és az időközben alkotott törvényekkel egészíttetett ki, a mellett a szerző figvelemmel volt arra is, hogy az elő/ő kia­dások egyik másik hiányát póolja. Külön meg kell említeni — mi hasonló irányú műnél lényeges fontossággal bír — hogy nyom­dai és könyvkötészeti technikája szinte kifogástalan. Az egész 6 kötet ára rövid idő múlva megjelenő tárgymutatóval együtt díszes és tartós vászonkötésben 60 korona. Á munka az Áthenaeuni kiadásában jelent meg. Megjelent Ráth Mór kiadásában : Függelék a bűnvádi per­rendtartásról szóló 1896. XXXIII. :t. c. minden kiadásához* c. füzet. Tartalmazza: a m. kir. igazságügyminister 3200/1899 I. M. E. sz. rendeletét a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése tárgyában; a kir. bíróságok büntető ügyviteli szabályait; a m. kir. igazság­ügyminiszter köriratát a bűnvádi perrendtartás alkalmazásánál szem előtt tartandj irányadó elvek tárgyában. Ára 1 kor. 20 fii. A veszprémi püspök királyné koronázási jogának története Báró Hornig Károly veszprémi püspök megbízásából irta: Kol lányi Ferenc, O szentsége kamarása, múzeumi könyvtáró'r Veszprém, Egyházmegye könyvnyomda 1900. Érdekes egyházjog­történeti munka, mely a királyné-koronázás jogát (régi vita tárgya az esztergomi érsek és a veszprémi püspök között) kellő világí­tásba helyezi. A tárgy iránt érdeklődőknek ajánlható. A Nagy Képes világtörténet VII. kötete, melylyel az Uj-kor kezdődik, most hagyta el a sajtót. Ez az első kötet, melyet maga a vállalat szerkesztője, M a r c z a 1 i Henrik irt. A kötet a refor­mátió korát tárgyalja és eleven tollal festi az eszmék áramlatait, a mint összecsapódnak és elvegyülnek egymással. A könyvnek két focusa van : Az egyik V Károly küzdelme a világuralomért, a másik a reformátió alakulása és terjedése. Különös súlyt fektet mindenütt a magyar részre, melyben legnagyobb gonddal Mar­tinuzzi György és Zrínyi alakját rajzolta meg. Ezeknek egy-egy igen érdekes és fontos levelének hasonmása is benn van a könyv­ben. Különben mindenütt igen nagy gond van fektetve az illusz­trátiókra, melyek művészi kivitele megeleveníti a könyvet. Régi metszetek nagy számmal vannak híven reprodukálva, különösen érdekesek a lengyel és orosz történeti képek. A magyar részben is sok, eddig ismeretlen érdekes kép van. A kötet végén tömör fejezet van a korszak szellemi fejlődéséről; mely rövid fejezetek- 1 ben világítja meg az állam és a polgárság helyzetét, gazdasági átalakulását, vallásos, művészi és tudományos életét. E kötet a I •**.!•*> .t.azTij,TrA»aii. Nagy Képes Világtörténet tizenkét kötetéből a het dik. A VI. kötetnek megjelenése későbbre marad. Egy kötet ára díszes kötésben 8 frt. Megrendelhető a kiadótársulatnál, R é v a i Testvé­rek Irodalmi Intézet Részvénytársaságnál. Lesz még alkalmunk e kötetre bővebben visszatérni. Vegyesek. Az elsöbirósás által felvett tárgyalási jegyzőkönyv hiá­nyai. A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési taná­csának 1900. dec. 1. E. 331. sz. a. hozott Ítéletéből : Az elsőbiróság ítéletében a feleknek a tárgyaláson előter­jesztett lényeges tényállításait tüzetesen előadta, a bizonyítékok felsorolásánál pedig utalt arra is, hogy a B alatti okirat felperes által tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatoltatott, ebből folyólag tehát a perbeli ügyállás a megtámadott ítéletből a most jelzett irány­ban is kivihető lévén az ügy eldöntésére nem gyakorol befolyást az elsőbiróságnak az a mulasztása, hogy a felek a lényeges elő­adásait a tárgyalási jegyzőkönyvébe föl nem vette, valamint hogy a B alatti okirat csatolását ugyanott föl nem tüntette, következés­képp e tekintetben a sommás eljárási törvány 186. §-nak c. pontjában meghatározott lényeges eljárási szabálysértés fenn nem forog. Iparkihágási ügyekben annak a kérdésnek az elbírálásá­nál, hogy a postán érkezett felebbezes kellő időben adatott-e be vagy sem, nem a postán való feladás, hanem a beérkezés idő­pontja irányadó. K. M. 1901. évi március hó 11-én 13,237. sz. a. kelt elvi határozata. A székesfőváros tanácsa részéről m. évi október hó 13-án 58,093. szám a. hozott s az elsőfokú iparhatósági határozattal egybehangzó másodfokú határozatot, mely Sz. I-nak, mint a Buda­pest fő- és székvárosi ipartestület betegsegélyző-pénztára elnöké­nek az V. ker. elöljáróság m. év május hó 29-én 17,702. sz. a. kelt határozata ellen elkésve beadott felebbezését hivatalból vissza­utasítja, Sz. I. részéről a törvényes határidőben beadott felfolya­modás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredmé­nyéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági határozatot a felhozott indokoknál fogva helybenhagyom. Sz. I.-nak az elsőfokú határozat ellen beadott felfolyamodványában tett azon ellenvetése hogy a 17,702/1900. számú elsőfokú határozat ellen irányuló feleb­bezést m. évi július hó 2-án adta fel postára, figyelembe vehető nem volt, mert a kérdéses 17,702/1900. számú határozat — az ira­tok tanúsága szerint m. évi június hó 17-én kézbesittetvén, a 15 napi fellebbezési határidő m. évi július hó 2-án járt le. Minthogy pedig sem az 1884: XVII. t. cikk, sem az ezen törvény végrehajtása tárgyá­ban kiadott 39,266/1884. számú miniszteri rendelet nem intézkedik arról az eshetőségről, midőn záros határidőhöz kötött beadvány posta ucján érkezik a hatóság iktatójához, ezen kérdés általános perjogi elvek szerint döntendő el és szabályként felállítható, hogy a záros határidő kiszámításánál kizárólag az az időpont mérvadó, melyben a beadvány — akár közvetlenül, akár posta utján — a hatósághoz érkezeit. Ennek az általános szabálynak kifeje­zést is adott a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvénycikk módosítása tárgyában alkotott 1881. évi L1X t.-cikk 27. §-a, mely szerint <a törvényes határidő eltelte után bejelentett, beadott, vagy ugyanazon határidő eltelte után postai uton az iktató hivatalba érkezett felebbvitelt az első bíróság hivatalból visszautasítani tartozik.* Ebben a tekintetben külön­leges intézkedést tartalmaz a váltóügyekben követendő eljáiás tárgyában 1881. évi november 1-én 2,851. szám a. kelt I. M. rendelet 16. §-a, meiy kijelenti: <ha a bíróság székhelyén kívül lakó alperes kifogásait kellő időben postára adja, a szállításra szükséges idő a három napi határidőbe nem számíttatik be*. Hasonló kivételes módon rendelkezik e tárgyban a közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. t.-cikk 94. §-ának harmadik bekezdése: «Posta utján való benyújtás esetében a feladás idő­pontja határoz.* A váltóeljárási kifogás határidejének rövidsége és a köz­igazgatási bíróság előtti eljárás különleges természete által indo­kolt ezek a kivételes rendelkezések azonban csak megerősítik azt az általános szabályt, hogy nem a feladás, hanem az érkezés időpontja mérvadó annak a körülménynek megbirálásánál' vajon a jogorvoslat kellő időben használtatott-e. Curiai és táblai értesítések .Abauj-Szepsi. Dr. K. E. Gál—Czunyik érk. 2.511/901 P. sz. a. előa. Vaszilievits, n. e. — Dárda, Dr. N. K. Országos Öns. Szöv —' Polgár érk. 3.359/900 V. sz. a. előa. Wettstein, n. e. — Felsö-Eör. L. J Balogh—HOICZLT nem érk. - Fogaras. Dr. F. A. Leanku —Marhau nem érK, — Nagy-Körös. Sz. Gy. -Í501. és 6292/900 n. e. — Körtvélyesy —Rab érk. 6.293/900 sz. a. előa. Sáray-Szabó, n. e. — Beretvás — Nagy­Kőrös érk. 8.225'900 sz. a. előa. Debreceni, n. e. - Pap—Pap érk 8781/900 sz. a előa. Csilléry, n. e. - Mohácsi (örökös ügy) dec. 18 hh. 1.753. sz. a. - Labanc-Labanc érk. 701/901 P. sz. a. előa Danilo­vits (Curiai, n. e. - O-Becse. Dr. V. A. Doroszlovacski-Milovanov (4831/900 P. sz.) ápr. 10. hh. — Temesvár. R. I r?51'900 V és ™/,n92.SZnn- e-- UJvidék- Dr- C. A. M. Radojcsics-Sztanojcsics érk. OO32/900 P. sz. a. előa. Fráter, febr. 28. rhh. rvu. — Doroski—Doroski érk. 127/901 P. sz. a. előa. Istvánffy, n. e. — Bohus b. ü. érk 10081/900 B. sz. a. előa. Szeyffert, márc. 19. hh. - Vág-Ujhely J L 1^9/n00 urb. Jsz. 11 e. - X. X. X. A kérdéses bíróság a 'kézdi-vásá"rhely, torvényszék. 3

Next

/
Thumbnails
Contents