A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 16. szám - Hagyaték tárgyát képező jelzálogos követeléseknek az örökösök javára leendő telekkönyvi bekebelezés illetékkötelezettségéről

A JOG 127 Hagyaték tárgyát képező jelzálogos követeléseknek az örökösök javára leendő telekkönyvi bekebelezés illetékkötelezettségéről. Irta : ZÁDOR MOR, m. kir. pénzügyi titkár Győrött. A bélyeg- és illetékszabályok illetékdijjegyzék L6. d-jtétel A. pontja értein ében valamely ingatlan tulajdonjogának, haszonélvezeti vagy haszonvételi szolgalmának szerzése végetti bejegyzések. — ha a jogügylet vagy szerzési cím, melynek alapján a bejegyzés eszközlendő, ha az élők közötti vagy haláleseti vagyonátruházásokra meghatározott illeték alá esik, feltétlenül illetékmentesek; - ha az emhtett;]illeték alá nem esik, érték szerint l9/100/o- m^s dologi jogok szerzése végett pedig tekintettel a jogügylet után járó illetékre, ha a tárgy megbecsülhető és 200 koronát meghalad, érték szerint 7'10°/0-kal illetékezendő. Vita tárgyát képezték azért a törvény homályos kitételei s kérdés tárgyát képezi még most is, hogy ha az örökhagyónak betáblázott követelései az örökösök javára átiratnak, illetve a jelzálogos követelések tkkvileg is az örökösök javára bekebeleztetnek, ezen követelések, ha azok, mint hagyatéki vagyon, már illeték alá vonattak, az értéknek megfelelŐleg 7/10°/0-os bekebelezési illetékkel megrovandók-e vagy sem? Egy concrét eset alkalmából, amidőn 2,000 frt.-nyi fennálló bekebelezett követelés elöröklés cimén az örökösök nevére átiratott. a közigazgatási bíróság 1,088 sz. elvi jelentőségű határozatával kimondotta, hogy «Az örökhagyót illetett zálogjognak az örökösök javára történt bejegyzése után illeték nem j á r,» mert az illetéki dijjegyzék 16. tételének B. pontja szerint az ingatlanok tulajdonjogának, haszonélvezeti vagy haszonvételi szolgalmának ugyané tétel A. pontja alatt emiitett bejegyzésén kivül. más dologi jogok szerzése végetti bejegyzések után a bejegyzési 7 10"'0-os illeték a bejegyzésre alapul szolgált jogügylet után járó illetékre való tekintet nélkül fizetendő. Minthogy azonban a most idézett pont intézkedése határozottan csakis jogügyleteken alapuló bejegyzésekre vonatkozik, azért annak hatálya oly t setre nem terjed ki, midőn valamely zálogjog tulajdonjogának bekebelezése elöröklés alapján kérelmeztetik. Tekintve továbbá, hogy az örökhagyó jogaiba lépő örökös ugyanazon bekebelezett követelé-nek e'.öröklése után különben is örökösödési illetéket tartozik fizetni, s rá az örökhagyónak minden arra vonatkozó jogai átszállván, illetékfizetésre csak annyiban volna köteles, ; mennyiben az örökhagyó maga is illetéket tartozott volna fizetni. László Pál, ki e téren egyik legkompetensebb szaktudósunk, kézikönyve 396 lapján a közigazgatási biróság ezen elvi jelentőségű határozatát a fennálló szabályokkal összeegyeztethetőnek nem tartja, mert a hivatkozott díjtétel A. pontja a jogügylet vagy szerzési cim illetékkötelezettségét kifejezetten csak az ingatlan tulajdona vagy haszonélvezete átruházásánál rendeli tekintetbe veendőnek s mert a B. pont rendelkező részét tulajdonkép csak az képezi, hogy: «Más dologi jogok szerzése végett»; az a szorító kitétel, hogy «... tekintet nélkül a jogügylet után járó illetékre.*) .sak magyarázó, felvilágosító részt képez, amely az illetékszabályok gyűjteményének csak az 1883. évi összeállításában szúratott közbe, s amelynek az A. ponttal való egybevetése folytán feltűnő hiányossága az előre bocsájtott általános intézkedést nem módosíthatja. Az a körülmény, hogy az ingatlanok tulajdonjogának szerzés vagy elöröklés címén való bejegyzése után a 16 díjtétel szerint illeték nem fizetendő egyszerűen abban találja magyarázatát, mert ily eseteknél az átruházási illetékek, melyek a hagyatéki követelések elöröklésétől önérthetőleg nem járnak, már a jogügylet megkötése vagy a szerzési cim megnyílta alkalmával, tehát a telekkönyvi foganatosítás előtt kiszabatnak, míg más dologi jogok szerzésétől járó illeték csak a bejegyzés tényleges foganatosítása után szabható ki. Nem tartja továbbá a jelzett határozató a szabályokkal megegyeztethetőnek azért sem. mert az örökös tulajdonjogának bekebelezésében a személybeli változás bejegyzése is benfoglaltatik és mert a bejegyzett követelés elajándékozása esetén az ajándéki illetéken felül a zálogjognak az ajándékozottra történt átkebelezése után az átruházási illeték szintén jár, már pedig a kettő közt a bekebelezési illeték szempontjából külömbséget tenni nem lehet. E nézet helyességét feltétlenül osztom, osztom pedig annyival is inkább, mert a közigazgatási bírósági elvi határozat indokának azon kitétele : ((Tekintve továbbá, hogy az örökhagyó jogaiba lépő örökös ugyanezen bekebelezett követelésnek elöröklése után különben is örökösödési illetéket tartozik fizetni, nem mindenkor állhat fenn, nem pediglen azért, mert az illetéki dijjegyzék 95. t. B aj pontja értelmében a hagyaték tárgyát képező ingó vagyonból a hagyatékot terhelő, beigazolt adósságok levonhatók. Már most te.-zem fel, hogy A.-nak hagyatékában maradt 10,000 K. értékű bekebelezett követelés (tehát ingó vagyon) és ezt terheli ugyanannyi beigazolt adósság, amit is gyermeke : B. örököl. Tekintve, hogy tiszta hagyaték nem marad, az örökös a hagyatéki vagyon utáni illetéket nem fizet és a bekebelezett követelésnek az örökös nevére történt tkkvi átírása után ez esetben szintén nem fizetne semmit». De különben e nézet helyességét ugy látszik a közigazgatási biróság is méltányolhatta, mert legutóbb hasonló ügyben, amelyben a pénzügyigazgatóság panaszost a bejegyzési 7/10°/0-os illeték törlése iránti kérelmével elutasította, a 4,732 sz. ítéletével ezen elutasítást azon indoklással hagyta jóvá, mert panaszos édesanyja javára összesen 4,096 frt 73 kr. és járulékai erejéig bekebelezett zálogjogoknak öröklés cimén való átruházása a kir törvényszék, mint tkkvi hatóságnak . sz. végzéséve! panaszos, mint örökös javára bekebeleztetett s mert panaszló azon kifogásának, hogy az örökhagyót megilletett zálogjognak az örökös javára történt bejegyzése után illeték nem jár, — törvényes alapja nincsen, amennyiben az illetéki dijjegyzék 16. tétel B. 1. pontja értelmében mindazon dologjogi bejegyzések után, amelyekre nézve a hivatkozott díjtétel D pontja illetőleg egyéb törvényes intézkedés illetékmentességet nem állapit meg. 7/,0u/0-tóli illeték jár, már pedig sem az utóbb hivatkozott di|tételpont, sem egyéb törvényes intézkedés értelmében a szóban forgó zálogjogi átruházás bekebelezését illetékmentesség nem illeti meg. Tekintve, hogy a jelzálogos követelések örökösödés utján tkkvi átírása után járó 7/TO%-°s illeték kiszabása illetve megállapítása tárgyában a hivatkozott elvi jelentőségű bírósági határozat srem előtt tartása folytán számos m. kir. adóhivatalok, úgyszintén a m. kir. pénzügyigazgatóságok, mint felebbezési hatóságok által nem egyöntetűen határoznak, ugy a nagyközönségre, mint magukra a pénzügyi hivatalokra és hatóságokra miheztartás végett üdvös és célirányos volna ezért, hogy e tárgyban a nagyméltóságú közigazgatási biróság döntvényileg mondaná ki annak illetékkötelességét vagy illetékmentességét. Külföld. A német biztosítási törvényjavaslat tárgyalását a birodalmi tanács bizottsága 26 ülésen át befejezte. Az Írásbeli jelentés elkészíttetett s a javaslat a húsvéti szünetek után fog a birodalmi tanács teljes ülésén tárgyalás alá bocsáttatni. A bizottság határozati javaslatot is fog elő terjeszteni, mely szerint a kormány leikéretik, hogy a biztosítási magánjog szabályozása iránt is mielőbb készítse elő a törvényjavaslatot. A részvénytársasagok felügyelő-bizottságainak hiányos ellenőrzését teszi fejtegetése tárgyává a Deutscher Oekonomist f. é. márc. 30. száma. Kifejti, hogy egyes felügyelői bizottsági tagok két-három tucat s még hozzá a legkülönfélébb részvénytársulatnál működnek s igy ezek ellenőrzésének már phisikai okokból is hiányosnak kell lenni. A legtöbb esetben maguk az igazgatóságok szemelnek ki a nekik leginkább tetsző egyéniségeket, kiket a felügyelő-bizottságokba választatnak. A felügyelő-bizottság állandó ellenőrt nem is delegálhatna, mert akkor ez volna az igazgató fölött. A részvényesek legtöbb esetben nem képesek tömörülni ; rendszerint akkor tömörülnek, ha már baj van. A nevezett lap államilag kirendelt revisorok intézményét javasolja, kik szélesebb hatáskörrel ruháztatnának fel. Ily revisorok különben a szövetkezeteknél már kellő sikerrel működnek. A német birodalmi tanács rendelete a kereskedelmi alkalmazottak ülőhelyeiről. A német birodalmi szövetség tanácsa az 1900. évi október hó 1-én életbe lépett ipartörvény-novella 139. h. §. első bekezdése alapján a nyílt árusítási üzletekben alkalmazott segédszemélyzet ülőhelyei kérdésében 1900. évi november hó 28-án a következő rendeletet bocsátotta ki: k A nyilt árusítási üzletek mindazon helyiségeiben, melyekben a vevők kiszolgáltatnak, úgyszintén az ilyen árusítási üzletekhez tartozó irodaszobákban az azokban alkalmazott segédek és tanulók számára az alkalmazott személyzet számának megfelelő alkalmas ülőhely létesítendő. A közönség kiszolgálására alkalmazott személyzet számára az ülőhelyet akkép kell berendezni, hogy az rövidebb munkaszünetek alatt is használható legyen. Az ülőhely igénybevételét a nevezett egyéneknek az alatt az idő alatt, mig foglalkozásuk erre nézve akadályozólag nem hat, meg kell engedni. 2. Az illetékes hatóságoknak az a joga, hogy rendeleti uton egyes nyilt árusítási üzletekre (ipartörvény 138. g. §.), vagy álta-