A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 16. szám - Észrevételek A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez

126 A JOG állapítani azokat az irányító elveket, a melyek a birót vezessék általánosságban a tözsdejátékból származó követelések érvényesítésénél. Erre ezért van szükség, mert a törvénykezési gyakorlat még teljesen megállapodott elveket ez ideig sem mutat, de meg már egyszer tisztázni kell az elveket törvényhozás utján is. hogy a törvénykezés ne legyen ingadozó s a hol olyan sok eset fordul elő a tőzsdejátékból folyó követelések érvényesítésére mint nálunk, már eddig sem lett volna szabad megfelelő tételes jogszabály hiján lennünk De meg a codex keretébe ez a rendelkezés bele is vág s ha egyszer lehet minden elképzelhető esetre jogszabályt alkotni: ne csináljunk hiányos munkát, különösen olyan műnél, a mely esetleg évszázadokra is szólhat. A «papiros buzára» van ugyan az 1,415. §-ban megfelelő rendelkezés, de ez nem elég. ad: 1,040. §, A keresk. törv. 276. §-ából átvett ez a definitio nem határozott, kétséges, s azért, hogy a keresk. törvényben meg volt 25 évig, nem következik, hogy javítani nem lehetne rajta. Én a §. szövegét igy állapítanám meg: «A szerződés megkötésének biztosítására foglaló szogál. a szerződéstől való elállhatást a bánatpénz biztosítja.» Sem a keresk. törv. 276. §-ában foglalt «más megállapodás hiányában*, sem a tervezetben használt «kétség esetében)) kifejezést nem venném be a szövegbe, azért, mert ha a felek máskép állapodnak meg e kikötés jelentősége tekintetében, mint hogy az a szerződés megkötését jelezze, az természetes, hogy a «contractus contrahentibus legem ponit» elvénél fogva az áll, a mire a szerződő felek akarata terjed, s ezt az általános jogelveknél fogva felesleges a í? ban kifejezésre juttatni, — a «kétség esetében* kifejezés pedig a §-nak ilyen határozott szövegezése s a definitió biztossága mellett szintén szükségtelen, ad: 1,072. §. A feltételes felmondást nem tekinteném minden esetben hatálytalannak, miután sok esetben a feltételhez kötöttség majdnem kikerülhetetlen. Megállapítanám azonban, hogy a feltétel be vagy be nem következésére kikötött s a szerződéses viszonynak megfelelő időtartam lejártától a felmondás hatálytalan, ha arra a másik fél a kikötött határidő alatt vagy nem nyilatkozik, vagy a feltétel el nem fogadását jelenti ki. A elfogadás esetén újított kötelezettség állana elő. ad: 1,084. §. A ((jogellenes fenyegetéssel rábirás» következményét nem mindenesetben állapítanám meg jogellenesnek, mert ha a jogellenes fenyegetés olyan, hogy a fenyegetésből származó veszély k ö z v e 11 e n bekövetkezésétél lehet tartani — a melynek megítélése természetesen minden egyes concrét esetben a biró jogkörébe tartozik, — nem lehet az ennék hatása alatt elkövetett cselekményt jogellenesnek nem declarálni, vagy legalább is nem kell olyan jogkövetkezményekkel sújtani, mint a ki önként s a saját elhatározásából cselekedett. A második bekezdés tehát ehhez képest volna módosítandó, s ha a jogellenes fenyegeté iből származható veszély közvetlen bekövetkezésétől alaposan lehet tartani, az első bekezdés rendelkezése alkalmazandó. ad: 1,105. §. A biró felelősségét szándékosság esetén mindenkorra, súlyos gondatlanság esetén azonban csak akkor állapítanám meg, ha a káros fél a rendelkezésére álló törvényes jogorvoslást minden tekintetben felhasználta, s annak dacára sem nyert kártérítést. Esetleges zaklatások kikerülése céljából kimondanám, hogy a jogszabálynak nem megfelelő alkalmazása, vagy nem megfelelő jogszabálynak az alkalmazása kötelességsértést nem képez. A második bekezdés tehát ennek megfelelően volna módosítandó vagy kiegészítendő. ad: 1,106. §. Az ellenőrzésre hivatott közhivatalnokra nézve a kezesség szabályait megfelelően alkalmaznám s a mennyiben az ügyvivő a kártérítésre nem képes vagy a kár rajta be nem vehető : az ellenőrzésre hivatott felelne a kárért, az ügyvivővel szemben fenmaradván a visszatétitéshez való joga, — hacsak szándékosság nem forog fenn az ellenőrző részéről, ad : 1,124. § Nem ritka eset, hogy a teljesítési időt a hónap eiső vagy utolsó napjaira teszik; megállapítandó volna tehát, hogy az első és utolsó napjai alatt a hónapnak, legfeljebb a harmadik nap az adós javára elölről és legfeljebb a harmadik nap a hitező javára hátulról számitható. Vagyis az adós, ha a hónap első napjaira van a fizetés ideje kikötve, fizethet harmadikáig s a hitelező hamarább teljesítést nem kötelezhet, ha pedig a teljesítés ideje a hónap utolsó napjaira van téve, a hitelező követelhet ugyan a hónap utolsó előtti napját megelőző napon teljesítést s az adós is fizethet a három utolsó nap bármelyikén, de fizetni köteles az utolsó napon, ad: 1,150. §. A mai cautiószédelgős világban nem lenne felesleges annak törvényesen való szabályozása, hogy ki követelhet és ki kötelezhető biztosítékadásra. Alig van ugyanis nap, hogy a fővárosban különösen ne történnék eset, hogy egyik-másik ilyen ügyletekkel manipuláló a cautiókat összeszedve, azokat a saját céljaira fordítja, s a szegény kispénzű ember bottal ütheti a nyomát, miután a cautiót zsebre vágó üzér legtöbb esetben vagyontalan. Szerintem pénzkezeléssel megbízott egyének volnának általában erre kötelezhetők, vagyis helyesebben azoktól követelhetné a kezeléssel megbízó a biztosítékot. Hogy ;i íért, azt az ügylet természete magyarázat nélkül mutatja. A «Biztosítékadása-ról intézkedő g) résznek első §-ául tehát annak megállapítása volna teendő, hogy kik és kitől követelhetnek biztosítékot s csak azután következnék annak megállapítása akár külön, akár ugyanazon §-ban, hogy miben állhat a biztosíték adása. ad : 1.173. §. Az első bekezdésben a harmadik sorban. «az ellenszolgáltatáshoz)) helyett «az ellenszolgáltatás követeléséhez való jogot» tennék ; legalább azt hiszem, az első bekezdés rendelkezése azt akarja kifejezni, hogy az ott jelzett esetben nem követelhet ellenszolgáltatást, már pedig a ki «az ellenszolgáltatáshoz való jogát elveszti», az a rendes értelme szerint ennek a kifejezésnek nem jogosult az ellenszolgáltatásra, vagyis ha akarna, sem teljesítheti az ellenszolgáltatást. Hogy a kétértelműség elkerülhető legyen, annak elérése végett szúrnám közbe a jelzett kifejezést. — Hasonlókép az 1174. §-nál is. ad: 1,177. §. Az adós nem «esik» késedelembe, hanem késedelmes s igy a eleje igy szövegezendő: «Az adós — vagy helyesebben kötelezett — késedelmes, ha» stb. ad: 1,178. §. Ugyanígy szövegezendő ennek a §-nak a vége is. ad: 1,179. §. Ugyanigy ennek a §-nak utolsó előtt való mondatában, ad: 1,181. §. A második sor «melyeket késedelem» szavai közé «a» szócska illesztendő. ad : 1,183. §. A >j. második része egészen germanicus s igy volna szövegezendő: «ha a szolgáltatásnak a késedelem folytán rá nézve nincs többé értékes. ad: 1,184. §. A ((késedelemben van» kifejezés helyett rövidebb és magyarosabb a «késik» kifejezés s ezt hasznáinám. ad: 1,185. §. Ha már az «érdek» szót használja is a szöveg, a mi kötelezettségi viszonynál fogva csakis vagyoni érdek lehet, a mit pedig a magyar «érték» szóval szokott kifejezni, — akkor is az első bekezdés utolsó mondata igy szövegezendő: «a késedelem — jobban mondva : késés — folytán rá nézve nincs többé érdeken, helyesebben értéke. A második bekezdést pedig igy : «Ugyanez áll. ha a kötelezettséget a szerződés szerint szigorúan a meghatározott időben vagy határidő alatt — és nem máskor kellett teljesíteni)), ad: 1,192. §. A hitelező sem «esik késedelembe)), hanem vagy «késik» vagy ((késedelmes» s itt is igy javítandó a szöveg. ad: 1,194. §. Ugyanígy az 1,194., 1,195., 1,196. fokban is. ad : 1,237. §. A §-ban nem az volna kimondandó, hogy a kezes az ellene intézett kereset elutasítását kérheti; mert hisz azt minden alperes kérheti: hanem az, hogy «az ellene intézett kereset kérésére elutasítandó. ad : 1,326. §. Az elévülésre általánosságban kiszabott 10 éves időtartam rövid. Rövid az eddig, az elévülésre használt általános időtartamot tekintve is, de ettől eltekintve is. Igaz, hogy az 1,327. §. a nevezetesebb kötelmeket el nem évülhetőknek mondja ki s ez az előző §-t ellensúlyozni látszik, de szerintem 15—20 évi általános elévülési időt kellene legalább is megállapítani. (Folytatása következik)