A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 14. szám - A polgári perrend tervezetének megvitatására egybehívandó ministeri szaktanácskozmány elé terjesztett kérdőpontok

110 A JOG álljanak. Mert ehhez nem kell egyéb, mint hogy e két felső fórum közzétett és közkézen forgó ítéletei és döntvényei alkalomadtán ezen bíróság részéről is alkalmaztassanak. Dr. Révai Lajos. A polgári perrend tervezetének megvitatására egybehívandó ministeri szaktanácskozmány elé terjesztett kérdöpontok.*) Az igazságügyminister a polgári perrend tervezetének megvitatására szaktanácskozmányt szándékozik egybehívni f. hó második felére. E célból az alább részletezett kérdőpontokat fogja az enquéte elé terjeszteni. Kívánatos volna azonban a szaktanácskozmányt későbbre egybehívni, hogy alkalom adassék a közvéleménynek tágabb körben nyilvánulhatni. Azonban más kérdések is tárgyát fogják képezni a szaktanácskozásnak, mert a minister az alábbi kérdőpontokon kívül megvitatás alá fogja azon kérdőpontokat is kitűzni, melyek bárkitől hozzá be fognak terjesztetni, a melyek természetesen megvitatásra érdemesek. Különben a minister urnák a kérdőpontok közzétételét kisérő átiratában a következő nyilatkozata is foglaltatik: ((Egyébiránt a tervezet egyes rendelkezéseire vagy szövegezésére vonatkozó bármely írásbeli észrevételt szívesen fogadok és azt megfontolás tárgyává fogom t e n n i». Világos a minister szándéka ebből, hogy a jobbnak nem ellensége, sőt a jobbnak szívesen enged tért az érvényesülésre. t Járásbirósági hatáskör. 1. Helyes-e a tervezet 1. §. 1. pontjának az az intézkedése, mely szerint az ezer korona értéket meg nem haladó birtokbirósági. öröködési és váltóperek a járásbíróság hatásköréhez tartoznak ? 2. Helyes-e az 1. § 2. b—c) pontjaiban azoknak a pereknek felsorolása, a melyek az értékre való tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe utaltatnak? Nem volna-e a járásbíróság hatásköre e részben korlátozandó ? Jegyzet. Ez a kérdés összefügg a felülvizsgálati hatáskörrel is. A járásbíróság hatáskörének megszorítása esetében ugyanis esetleg az összes járásbirósági perekben a felülvizsgálati bíráskodást a kir. ítélőtáblákra lehetne ruházni. 'Tervezet 54-8. §.) II. Kereskedelmi hatáskör. 1. Fentartandó-e az a szabályozás, hogy a kir. törvényszékek a tervezet 3. §-ábanmegjelölt ügyekben mint kereskedelmi bíróságok kereskedelmi ülnökkel járjanak el ? Vagy pedig a törvényszékek ezekben az ügyekben is mint polgári bíróságok kizárólag jogtudó birákból álló tanácsokban ítélkezzenek ? (Kapcsolatos e kérdéssel, hogy a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék mint külön bíróság fentartassék-e ?) 2. Ha a kereskedelmi bírói hatáskör fentartatik. a törvényszék kereskedelmi tanácsa az érdemleges szóbeli tárgyaláson a tervezet 56. §-áhak harmadik bekezdése szerint az elnökön kivül egy bíróból és egy kereskedelmi ülnökből alakuljon-e vagy pedig az elnökön kivül két kereskedelmi ülnökből ? 3. M'nden kir. törvényszéknél állittassék-e fel kereskedelmi tanács, vagy pedig a perrendtartást életbeléptető törvényben az igazságügyministerre bizassék, hagy csak oly törvényszékeknél szervezzen kereskedelmi tanácsot, a hol a nagyobb kereskedelmi forgalom ezt szükségessé teszi és a kereskedelmi ülnökök megfelelő számban rendelkezésre állanak ? i. Nem volna-e célszerű az igazságügyministert a perrendtartást életbeléptető törvényben felhatalmazni, hogy a kir. törvényszék székhelyén kivül oly járásbíróságoknál, amelyeknél a kereskedelmi ügyek nagy mennyisége ezt indokolttá teszi, kereskedelmi tanácsot állítson fel és annak hatáskörébe utalja a kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartozó ügyeket vagy azoknak egy részét ? 5. A kereskedelmi ügyek a tervezet 3. §-ában foglalt felsorolása megfelelő-e- Nem kell-e azt megszorítani vagy kibővíteni ? *) Megjegyzés. A tervezet 3. íjának 1. pontjában az első sorban e szavak : «az értékre 'való 'tekintettel »'törlendők ; a 18. S. második bekezdésének első sorában «a megkeresés-),helyébe «a cselekmény, megkeresés utján» teendő; a 132. §• első sorában a «más» szó után «.» teendő; a 362. §-ának második bekezdésében a ^második sorban e szó : «kár» törlendő; a 489- §. harmadik bekezdésében a második sorban az «alperesnek» szó után «;» teendő; és végül a 497. §. utolsó bekezdésének első sorában «7—11. §-ok» helyébe «8- 11. §-ok» teendő. 6. Helyes-e, hogy a tervezet 143. §-a esetében a Budapesten levő törvényszékek a keresetlevelet visszautasítják, vagy pedig célszerűbb volna-e, ha ily esetben a keresetlevél áttétetnék a megfelelő törvényszékhez? 7. Helyes-e, hogy a bíróság, ha a kereskedelmi hatáskör hiányára alapított pergátló kifogásnak helyt ad, vagy ha e pergátló körülményt a Í3. §. utolsó bekezdése alapján a per folyamán hivatalból észleli, a pert a 188. §. értelmében ítélet! tel megszünteti? Vagy célszerűbb volna-e, ha a bíróság ily ! esetben kereskedelmi ülnökkel, illetőleg egy bíróval kiegészítené j magát és folytatná az eljárást, illetőiig Budapesten a keresetlevelet a megfelelő törvényszékhez tenné át? 8. Nem volna-e célszerű a felebbvitelt abban a kérdésben, hogy a per a kereskedelmi bíróság hatásköréhez tartozik-e vagy nem, a tervezet 544. §-án tulmenőleg korlátozni vagy kizárni ? Jegyzet. A kereskedelmi hatáskörre nézve a felebbviteli eljárásban az 519. §. harmadik bekezdése, az 520. §., az 526. §. 1. pontja és az 544. §. második bekezdése intézkednek. III. Azérték kiszámítása az elsőbirósági és felebbezési hatáskörök megállapítása szempontjából. 1. Helyesek-e a tervezet 10. i;-ának az érték kiszámítására vonatkozó intézkedései az elsőbirósági hatáskör megállapításánál ? 2. Helyes-e, hogy a tervezet 497. ^-ának utolsó bekezdése és 543' §-a a 10. §. intézkedéseit a felebbvitel megengedhetőségének (497., 543. §§.) és a felülvizsgálat vagy felfolyamodás eldöntésére hivatott bíróságnak (548., 575. §§.) megállapítására is kiterjesztik5 Vagy pedig nem volna-e célszerűbb itt — különös tekintettel a bíróság egyesítési és elkülönítési jogára - más és minő szabályokat felállítani ? IV. A könyvvitel és a teljesítés helyének illetékessége. 1. Helyes-e a teljesítési hely illetékességének szabályozása a tervezet 32. §-ában ? 2. Helyes-e a tervezetnek a könyvkivonati követelések illetékességére vonatkozó 34. §-a ? V A hatáskörnekésazilletékességnek hivatalból figyelembe vétele. 1. Helyes-e a tervezet 13. §-ának a hatáskör-és 51. §-ának az illetékesség hivatalból figyelembe vételére vonatkozó szabálya ? Nevezetesen helyes-e, hogy a bíróság az alperes meg nem jelenése esetében hivatalból veszi figyelembe hatáskörét akkor is. ha a peres tárgy értékétől függ (13. §. második bekezdése), és hivatalból veszi figyelembe illetékességét akkor is, ha az illetékesség nincs kizárólagosan megállapítva ? (51. §. második bekezdése ) 2. Helyes-e, hogy a hatáskörnek és különösen az illetékességnek hivatalból észlelendő hiányát a felebbezési bíróság is hivatalból észleli (519. §.) ? Nem volna-e célszerűbb, ha a felebbezési bíróság az első bíróság illetékességének hiányát semmi esetben sem, vagy csak bizonyos illetékességi okok tekintetében venné hivatalból figyelembe ? (V. ö. a 707. §-t is.) VI. A felebbviteli tanácsok alakítása. Fentartandó-e a tervezet 56. §-ának az az intézkedése, hogy a tanács az elnökön kivül a kir. ítélőtáblánál négy bíróból, a kir. curiánál pedig négy. illetőleg hat bíróból alakul? Avagy lehetséges volna-e a tanácstagok számának leszállítása? VII. Kézbesítés, Helyes-e az idézéssel ellátott keresetlevél kézbesítésének az a szabályozása, a melyet a tervezet 165. $a tartalmaz? VIII. A pergátló kifogások elintézése. A pergátló kifogások ítélettel vagy végzéssel döntessenek e el ? (Tervezet 187. §.) Megjegyzés: A pergátló kifogásoknak végzéssel való eldöntése esetén az ily végzésre különleges szabályok volnária felveendők, a mennyiben e végzés indokolásába a tényállást is fel kellene venni (441. §.), a felfolyamodást a nyilvános előadás utján elintézendő felebbezési eljárás szabályai szerint kellene elintéztetni (582. §.), a harmadfokú bírósághoz intézett felfolyamodásnál az uj tényeket és bizonyítékokat ki kellene zárni (579. §.) stb. stb.