A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 14. szám - A polgári perrend tervezetének megvitatására egybehívandó ministeri szaktanácskozmány elé terjesztett kérdőpontok

A J IX. A határnap elhalasztása. Helyes-e a terv 251. §-ának az a rendelkezése, hogy az ellenfél beleegyezése a tárgyalás elhalasztásának és elnapolásának ' törvényes feltételeit nem pótolja; (V. ö. a 465. §-t is.) X. Tárgyalási j egyzőkönyv. Helyes-e a jegyzőkönyv tartalmának a tervezet 255—251. §-aiban foglalt szabályozása? Nem volna-e a jegyzőkönyvezés a járásbirósági eljárásban korlátozandó ? XI. A mulasztás és orvoslása. 1. Helyes-e a mulasztás következményeinek szabályozása a tervezet 459. és 460.'. §-aiban. 2. Fentartandó-e a tervezet 481- 485. §-aiban szabályozott ellentmondás ? XII. Felebbezés. 1. Fentartandó-e a tervezet 497. §-ának az az intézkedése, hogy az ott megjelölt perekben, ha értékük száz koronát meg nem halad, nincs felebbezésnek helye, hanem csak felülvizsgálatnak ? 2. Ha ezekben az ügyekben is megengedtetnék a felebbezés, elegendő volna-e azt az 535. §. szerint nyilvános előadás utján elintéztetni? 3. Helyes-e. hogy a tervezet 539. §-ának utolsó bekez dése a felebbezésnek nyilvános előadás helyett elrendelt szóbeli tárgyalása esetében az 1893: XVIII. t.-c. 177. £-ának az uj tények és bizonyítékok előadására vonatkozó korlátoló intézkedését elejti ? XIII. Felülvizsgál at.. 1. Helyes-e a felülvizsgálat kizárása 400 korona értéket meg nem haladó ügyekben? (Tervezet 543. §.) Nevezetesen nem lehetne-e a felülvizsgálatot értékre való tekintet nélkül megadni a felebbezési biróságnak minden olyan ítélete ellen, a mely az elsőbirósági ítéletet megváltoztatja? 2. Nem volna-e célszerű a felülvizsgálati bíráskodást a kir. törvényszéknek mint felebbezési biróságnak ítélete ellen minden esetben a kir. ítélőtáblára ruházni ? (Tervezet 548. §. második bekezdése) L. az h kérdést is. 3. Helyes-e a felülvizsgálat körének az 547. és 563. §-aiban valamint 564. §. utolsó bekezdésében foglalt szabályozása ? (V ö. 1893: XVIII. t.-c. 185. és 203. §-ait is.) 4. Célszerü-e az ügy előadására nézve az 555. §-ban tervezett szabályozás és nem volna-e kivánatos az ügy előadását abban az esetben, ha a felek a felülvizsgálati tárgyaláson megjelennek, ezekre bizni ? XIV. Váltóeljárás. Helyes-e a tervezet 648. §-ának az az intézkedése, hogy a bíróság abban az esetben, ha a tárgyalás elhalasztása az alperest terhelő bizonyítás felvétele végett válik szükségessé, a felperes kérelmére a fizetési meghagyást, a mennyiben a felperes követelésének alaptalansága a megtartott tárgyalásból ki nem tűnik, a bizonyitásfelvétel elrendelésével együtt végrehajthatónak nyilvánítja ? Nem volna-e célszerűbb, ha a bíróság e helyett az alperesi bizonyítás bizonyos korlátozásával tartott tárgyalás alapján előzetes ítéletet hozna, melyet aztán az eljárás további folyamában korlátlanul felvehető bizonyítás eredményéhez képest fentarthatna, korlátozhatna, vagy hatályon kívül helyezhetne? (A tervezet 407. §-ának mintájára.) Belföld A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. Mult hó 31-én tartotta meg a budapesti ügyvédi kamara évi rendes közgyűlését G y ő r y Elek, elnöklése alatt. A választmányi jelentést dr. Nagy Dez^ő kamarai titkár terjesztette elő. Elsőnek dr. B 1 e y e r Samu szólalt fel, előadván hogy a polgári perrendtartás-tervezet az ügyvédség létalapját támadja meg. A tervezet kodifikációjának iránya olyan, hogy a biró becsukathatja az ügyvédet 24 órára. Miután a jelentés nem alkalmas az ügyvédség sérelmének orvoslására, indítványozza, hogy ne fogadják el. A közgyűlés a jelentést elfogadta a részletes tárgyalás alapjául. Dr. Szende Sándor a kamarai értekezletekről beszélt, kifogásolta, hogy csak egy ilyen kamarai értekezletet tartottak a mult évben. Javasolja, hogy a kamara évente 4 kamarai értekezletet tartson. A gyám- és nyugdij-intézet tételénél pedig az alapszabály-tervezet átdolgozását javasolja. A közgyűlés dr. Nagy Dezső titkár felszólalása után elvetette a javaslatot. OG in Enyiczkey Gábor: A Curián teljesítendő közvédöi funkciók ellátására idősebb ügyvédek kineveztetését javasolja. Dr. Nagy Dezső: Nincsen semmi kifogásolni való abban, hogy a Curia az előtte folyó bűnvádi tárgyalásokra fiatalabb ügyvédeket rendel ki. Az ügyvédség demokratikus elve is azt hozza magával, hogy az ügyvédnek tekintet nélkül a korra, alkalom adassék tehetségét kifejteni. A Curia eljárása tehát csak helyeselhető, a kamara választmánya is ebben a véleményben van s ugy véli, hogy a közgyűlés is erre az álláspontra helyezkedik. (Általá nos helyeslés.) Dr. Fried Vilmos: Az ügyvédi kar egy évtized óta várja azon törvény meghozatalát, amely hivatva volna helyzetén segíteni. Élesen kikel a perrendtartás tervezete ellen, amely szerinte valóságos merénylet az ügyvédi kar függetlensége és létérdeke ellen. A kamara évi jelentésének a polgári perrendtartás tervezetét tárgyazó részét enyhének tartja s a következő módosítást ajánlja: Az ügyvédi karnak az általános igazságszolgáltatással összhai.gzásban levő érdekei nemcsak feltűnően mellőztettek, de a tervezet számos rendelkezése egyenesen az ügyvédi kar függetlensége és léte ellen tör. Az ügyvédi kar, bár önérzettel hivatkozhatik azokra a szolgálatokra, amiket a jog és közszabadság érdekében teljesített és teljesít és bár egyes osztályok a maguk külön érdekeit nyíltan és ridegen érvényesitik a közéletben, — súlyos helyzete dacára a törvényhozást a maga anyagi sérelmeivel sohasem háborgatta. De azért nem hallgathatjuk el, hogy karunkban már is mélységes az elkedvetlenedés és egyre jobban meggyökerezik a nézet, hogy következetes hadjárat indult meg, melynek végcélja az ügyvédség mint egyik még fenálló önérzetes és független réteg megalázása, anyagi lesülyesztése és erkölcsi megcsorbítása. Tiltakozunk azon lappangó irányzat ellen, mely az ügyvédséget mintegy a közgyülölet martalékául akarja odadobni s az ügyvédség gyengítését a közönség érdekéül tünteti fel, holott az a valóság, hogy jog csak ott van, a hol az ügyvédi képviselet érvényesül s az ügyvédség erélyes és éber ellenőrzése nélkül a küzszabadság romokban heverne. A kamara azon reményének ad kifejezést, hogy nagyméltóságod nem ellensége az ügyvédi karnak, s már a legelső alkalommal visza fogja vonni a tervezetnek az ügyvédi kar léte és függetlensége ellen törő rendelkezéseit. (Zajos helyeslés és taps.) Dr. Nagy Dezső előadó a választmány nevében is hozzáárul dr. Fried indítványához. Ha a közgyűlés ugy találja, hogy a választmány jelentésének ide vonatkozó része nem eléggé erős, készséggel járul ahhoz, hogy ebbeli állásfoglalásának oly módon és oly szavakkal adassék kifejezés, mint a hogy azt a közgyűlés kebeléből jött indítvány kontemplálja. Dr. Vázsonyi Viimos: Az előadó felszólalása után tulajdonképpen nincsen szükség beszédre. Gonosz hadjárat folyik már régóta az ügyvédség ellen. Azt akarják, hogy a nép az ügyvédégben ellenségét lássa, a ki a nép verejtékéből és véréből táplálkoz k. Pedig mi a valóság? Sajtó és ügyvédség nélkül nem volna többé jog és szabadság, hiszen ahova a sajtó-ellenőrző megvilágító sugarai be nem hatolhatnak, ahova ügyvéd a lábát be nem teheti ott önkény, szeszély és szolgaság uralkodik. Hiszen mikor az előző kormány alatt megtámadták a sajtó, a gyülekezés és egyesülés szabadsagát és a kényszerfotografálások voltak divatban, ez a kamara volt az egyetlen testület, mely nyíltan és bátran a közszabadság védelmére kelt s mellét szembeszegezte a reakcióval. Fel kell világosítani a közönséget, hogy az ügyvédség ellen törő tervezet nem a közönség érdeke és bár demokratikus álarcban jelentkezik, reakciót jelent, egy szabad és független réteget akar kiszolgáltatni a bürokrata önkénynek és lesülyeszteni a hatósági morzsákon élősködő koldusok sorába. Rámutat az ügyvédség történelmi szereplésére s végül összetartásra buzdítja az ügyvédeket, mert akkor az ellenségnek merénylete sikerülni nem fog. (Éljenzés.) Utána dr. V a 1 k á n y i Lajos kalocsai ügyvéd a törvényelőkészítés fejezetéhez szólott s a bűnvádi perrendtartásnak, valamint a polgári perrendtartás javaslatának azon intézkedéseit sorolja fel, amelyek az ügyvédekre sérelmesek. Miután még dr. R ác z Dezső szólott az ügyhöz, elnök ennunciálta a közgyűlés egyhangú határozatát, amelylyel az igazságügyi miniszterhez intézendő felterjesztést a fenti szövegezéssel elfogadták A segélyalap tárgyalása alkalmából Győry Elek a akmara elnöke hálásan emlékezett meg dr. Krausz Ede és nejének nagylelkű adományáról, kik az ügyvédi nyugdijalap javára 50,000 korenát adományoztak. Indítványozza, hogy a közgyűlés is nyilvánítsa ki hálás köszönetét az adományozóknak. Dr. 01 s a v s z k y Lajos felpanaszolja, hogy őt, mint törvényszéki birót minden ok nélkül mellőzték a kinevezésnél, ellenben Plósz Sándor miniszter unokaöcscseit soron kívül előléptették, bár fegyelmi vizsgálat alatt állott az egyik *) Győry Elek elnök félbeszakította a szónokot azzal, hogy nem engedheti meg, hogy a távollevő miniszter, vagy bárki ellen aki nincs jelen, személyes támadások intéztessenek. Ezután dr. Ödön fi a tőzsde hatáskörének korlátozása tárgyában tett határozati javaslata ügyében dr. Nagy Dezső a *) Ezen súlyos vád alaptalansága időközben hivatalosan meg lett cáfolva, a mennyiben hivatalosan ki lett nyilatkoztatva, hogy a ministemek sem unokaöcscse sem semminevü más rokona egyáltalán a bíróságoknál alkalmazva nincs is. A szerkesztőség.