A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1901 / 13. szám - A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat - A nemzetállam
A JOG 103 Nem a semmiből lett az .-illám Nem volt soha államnélküli, | úgynevezett természeti állapot, mert az ember, mint ember, mindig kél életet élt : az egyén életét és az állam életét. Igen, az ember akarjaazállamot—természeténél fogva. Ezaz értelme az A r i s t oteles mély értelmű mondásának: az ember állami lény. Az állam absolute az emberi akarat műve. Egoismus és altruismus, az ember e két alapsajátsága, szervezője és fentartója a társadalomnak és az államnak. Az államnak természetesen az altruismus: itt az egyén semmi Itt egy személy van — ha szabad a physikai hasonlattal élnem: egy súlyponttal — s ez a nemzet. A társadalom az egészen más valami; az esetleg lehet a maga szervezetében részvénytársaság is, annak egysége úgyis csak fictió; a valóságban egyének halmaza az, millió és millió súlyponttal, milliók tomboló egoismusának terrénuma. Az állami organismus öncél, a melynek feladata, hogy világtörténelmi culturalany legyen: azaz, hogy az emberiség civilisatióját előbbre vigye. Az államnak ezen úgynevezett abstract célja, a metapolitika szempontjából egyedül tekintetbe vehető, elárulja az államnak isteni eredetét; — az államnak úgynevezett concret célja és az egyének érdekében követett cél reá mutat az államnak emberi eredetére. A nemzetállam rendszere éppen azért, mert hiszeme szerint az állam magának az erkölcsi eszmének a megtestesülése, nemhogy útját állana az emberiségi állam kifejlődésének, mint ezt esetleg elnevezéséből helytelenül következtethetr.ők, ellenkezőleg: a civitas Dei a nemzetállamnak ideálja — és azt segiti a kifejlésben. Természetesen: mert hiszen az emberiség is egy nagy elhikai organismus: persze még a fejlődés alacsony fokán; még hallani a nemzetközi téren az ágyuk bömbölését ésa Grotius megálmodta jus belli et pacis, mint külső jogi kapocs sem létezik még a nemzetközi téren. Hogy mi ezek után az állam, azt igen jól tudhatjuk: minden szépnek, jónak összefoglalata. És ha az államhatalomról azt mondjuk, hogy az halhatatlan, egységes, legfőbb, absolut. — ugy tulajdonképen felsorolást kíséreltünk meg ott, a hol a feisorolás soha sem lehet kimeritő. Igen röviden, igen vázlatosan, mondhatni hiányosan előadva: ez a nemzetállam rendszerének a gerince. Mondanon sem kell, hogy a műben részletesen ki van fejtve ennek az ethikai organismusnek az életműködése minden téren: a nemzet a törvényhozó hatalomban, a birói hatalomban és a kormányhatalomban. Mindenütt az egész nemzet, az egész ethikai lény van jelen. A nemzet hozza a törvényeket, a nemzet bíráskodik, a nemzet kormányoz. Abban is különbözik az ethikai organismus a physikai organismustól, hogy amannak minden functióját az egész organismus végzi: mintha p. o. a physikai világban: az egész ember hallana, látna stb., a mi ezen a téren absurdum, de az ethikai organismusnál éppen ez a természetes. Ép ezért a nemzet-állam szempontjából elképzelhetetlen, hogy más hozzon törvényt, más bíráskodjék és más kormányozzon. De hát ki is legyen az a más? Az államban nincs senki és semmi m ás, — csak a nemzet. A nemzet az activ államalany gondolatban, akaratban és tettben. Kuncz külön tárgyalja még az államhal alom egyes ügyköreit Is, — ugy, hogy miután beledolgoztuk magunkat művébe, minden oldalról látjuk az államot, — és felfogásunkban sehol semmi rés nem mutatkozik. Irodalmunkban Kuncz műve kiváló heiyet foglal el. Nemcsak azért, mivel alig van magyar könyv, a melyben annyi igazán átgondolt gondolat foglaltatnék, hanem főkép azért, mert eddigi politikai irodalmunk igazán iskolásán tárgyalta a politikát: külföldi felemás rendszerek után indulva. Irodalmunkban centralis helyet biztosit Kuncz nemzetállamának az a körülmény, hogy művében a politikának consequens egész rendszerét kifejti, a mit nemcsak a hazai, hanem a világirodalomban is hiába keresünk. Nem tagadhatom, reám olyan benyomást tett a Kuncz műve, mint a milyen benyomást a physika szokott tenni arra, a ki mindennap látja ugyan a természetet, de abban nem lát semmi célt, semmi összefüggést, semmi törvényszerűséget. A physika megismertet bennünket a természetnek általános törvényeivel: rendet csinál gondolkozásunkban. Az államtudományok terén ez az egyetlen eddig consequensen átgondolt rendszer, a mely megismerteti velünk az államnak létét, lényegét és fejlődésének törvényeit. Mindezt egy álláspontból. Ugy, hogy miután áttanulmányoztuk a művet, bátran elmondhatjuk, hogy értjük az államot, — sőt értjük a társadalmat is. Ez is sociológia, de nem szellem nélkül való sociologia ; ennek a sociologiának van lelke. Itt nemcsak tények vannak, itt vannak ideálok is. A második kiadás terjedelemben is sokat nyert: a nemzetállam itt rendszeresebben vissza van vezetve az ethikai államfogalom magasabb kategóriájára. Különben is egészen uj pharagraphusokkal bővült a mü (16. §. Pártok ; 45. §. Államigazgatás és magánigazgatás; 46. §. A közigazgatási szervezet fogalma; 48. §. Ministeri felelősség; 55. §. A hatásköri összeütközések bírósága; a mely pharagraphusokban foglaltak, minthogy itt csak általános elvek alkalmazvák, mintegy mathematikai pontossággal megeonsstruálhatók az első kiadásban nyújtott elvekből. Altalánosságban az jellemzi Kuncz könyvét, hogy az általános elvekből az egyes intézmények könnyű mód megconstruálhatók, hacsak a közönséges logika általános szabályait követjük, — akárcsak a geometriában : ha adva van p. o. egy háromszög megconstruálásához két oldal és a két oldal által bezárt szög : a kivánt háromszög mennyiségileg és minőségileg teljesen meg van határozva : játszva megszerkeszthető. A mü első részében adott irodalmi vázlat is megnagyobbodott és kitűnőség tekintetében — bár az irodalmi áttekintés terjedelménél fogva még mindig csak vázlat — e vázlat is felette áll a magyar irodalomban ismert politikai irodalomtörténelmeknek, még a fordított és jóval nagyobb terjedelmű szakműveket sem véve ki (J a n e t, B 1 u n t s c h 1 i). Kuncz könyvét nem tudjuk senkinek sem e'éggé ajánlani. Philosóphus gondolkozású politikusnak a műve ez. A kik tanulni akarnak belőle, azok igazán nem bánhatják meg, hogy kezükbe vették e művet. Ezzel a könyvvel eligazodunk az államnak életében; biztosan járunk ott, a hol eddig csak khao^zt láttunk. Itthonosnak érezzük magunkat ebben a világban és nem tudjuk magunknak megmagyarázni, hogy mikép is láthattuk az államot és annak életét máskép és másnak, mint a miiyen az a valóságban és mint a milyennek azt Kuncz tanítja. Az állam észszerű és ethikai felfogásának rendszere ez a munka ; — az állami pantheismusnak, personalitásnak és ethicismusnak ez idők szerint egyedüli consequens rendszere, igazi bibliája ez a könyv. Dr. Bárány Gerö. Vegyesek. A budapesti rabsegitö egyesület f. hó 24-én tartotta közgyűlését Székely Ferenc dr. főügyész, kormánybiztos jelenlétében. Rickl Gyula ügyvivő alelnök meleg hangon megemlékezett J e k e 1 f a 1 u s y József dr. miniszteri tanácsos, az országos statisztikai hivatal főnökének elhunytáról. Miután az évi jelentést felolvasottnak tekintették, a számadás előterjesztése után a közgyűlés megadta a felmentést az igazgatóságnak. Az évi bevétel 31).186 korona 80 fillér, a kiadás 24.900 korona 43 fillér; a maradék 14.286 korona 43 fillér. A közgyűlés Székely Ferenc kormánybiztos, az egyesület tiszteletbeli elnökének ajánlatára Tóth József királyi tanácsos tanfelügyelőt, első alelnököt közfelkiáltással elnökké választotta. Az uj elnök Jekelfalussy elnök betegsége alatt az egyesület ügyeinek intézése körül páratlan buzgalmat tanúsított Rickl Gyula igazságügyminiszteri osztálytanácsosnak az egyesület nevében köszönetét nyilvánítja. Igazgató választmányi tag lett: ifj. Bánó József cs. és kir. kamarás, törvényszéki biró és Madarassy Pál megyei árvaszéki ülnök; számvizsgáló Baronyi Artúr bankár. A bpesti ügyvédi kamara választmánya által a perrendtartási törvényjavaslat tárgyában kiküldött bizottság hétfőn délelőtt tartolta meg első ülését. Dr. Zsigmondy Jenő elnök ismertette a bizottság feladatát, amely álból áll, hogy a bizottság az igazságügyminister által kibocsátott tervezetet az igazságszolgáltatási közérdeknek az ügyvédi érdekekkel összhangzatos szemmeltartás mellett bírálat tárgyává tegye és nyilatkozzék a tervezet azon intézkedéseire, amelyek az ügyvédnek a polgári peres eljárás keretében való helyzetére vonatkoznak. Ezután dr. Pap József előadó részletes tanulmányt terjesztett elő a tervezetről, összehasonlítva annak intézkedéseit a hasontárgyu osztrák és német törvényekkel. Ennek során számos adaira mulatott reá, amely a tervezetben kiegészítésre, pótlásra vagy célszerűbb intézkedéssel való helyettesítésre szorul. Reámutatott arra, hogy a tervezet az ügyvédek ellen sok olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyeket nemcsak hogy az igazságszolgáltatási közérdek nem kíván meg, hanem az utóbbival is homlokegyenest ellentétben állanak, de sőt a jogkereső közönség érdekeit egyenesen a birói önkénynek szolgáltatják ki. A bizottság jelenlevő tagjai, kik között több országgyűlési képviselő, jogi szakíró és az ügyvédi kar jelesei voltak jelen, élénk helyesléssel fogadták előadó előterjesztését és dr. Nagy Dezső kam. titkár indítványára elhatározták, hogy az igazságügyministerhez kellőleg inkokolt memorandumot fognak e tárgyban még április I, felében megtartandó rendkiv. kamarai közgyűlés utján felterjeszteni, amelyen az ügyvédi kar minden egyes tagjának alkalma lesz e kérdéshez hozzászólani. Ezen rendkiv. közgyűlés iránt az ügyvédi kar kebelében máris igen nagy érdeklődés mutatkozik és előreláthatólag népes közgyűlésre van kilátás. Az előadó a bizottság megbízásából még e napokban a memorandum tervezetét el fogja készíteni, a melyet a bizottság a jövő hét folyamán vesz tárgyalás alá. A ministerhez felteriesztendő emlékirat a rendk. közgyűlés előtt az összes kamarai tagokkal közöltetni fog. Ha az illeték elleni felebbezés ügyvédi képviselet mellett adatott be, a végzést az ügyvédnek kell kézbesíteni. Ellenesetben a felebbezési határidő nyitva áll. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 82. sz. határozata : A m. kir. közigazgatási bíróság a n—i pénzügyigazgatóság felfolyamodással megtámadott végzését megváltoztatja s kimondja, hogy a panasz törvényben megszabott határidő alatt adatott be. Indokok: Az 1895. évi A s. k. 6,958. t. a. kiad tt fizetési meghagyás ellen R. L képviseletében dr. S. M.