A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 13. szám - A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat - A nemzetállam

104 A JOG ügyvéd adott be felebbezést. A felebbezés telett hozott határozat tehát szabályszerűen a benyújtó dr. S. M. ügyvédnek lett volna kézbesítendő, de nem ennek, hanem magának a félnek kézbesittetett. Minthogy a sérelmes határozatnak szabályszerű kihirdetése vagy kézbesítése előtt a panasz beadására megszabott határidő kezdetét sem veszi : a szabályszerű kézbesítés előtt beadott panasz a beadására megszabott határidő lejárta miatt nem törvényszerűen utasíttatott vissza. A feslett életmód bizonyítása apasági perekben. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa : Felperes felülvizsgálati kérelmének hely adatik, a f-lebbezési bíróság Ítélete megváltoztattatik, alperes a felperes által 1899. évi február hó 2(5 án szült Sándor névre keresztelt törvénytelen gyermek nemzőjének kimondatik és végrehajtás terhével arra köteleztik, hogy a nevezett gyermek tartása fejében a gyermek születésétől b éves korának betöltéséig havi 12 korona, azontúl pedig a gyermek 12-ik életévének betöltéséig havi 16 korona tartásdijat megfizessen. Indokok : A törvénytelen gyermek tartása iránti perben alperes a többekkel való közösülésre alapított kifogással csak akkor élhet sikerrel, ha a gyermek anyja a fogamzási idő alatt alperesen kívül nemileg Tóth Lajos nevü egyénnel is közösült, azonban ebből a tényből a felperesnek akkori feslett életére következetés nem vonható, valamint a felperesnek azon szintén megállapított tényéből sem, hogy vasárnaponkint, sőt néha köznapon is szolgálatadójanak lakását éjjel odahagyta és későn, többször éjfél után is, hazatérve ilyenkor különböző fegvernembeli katonák kisérték a knpuig, mert nem állapíttatott meg, hogy felperes azokkal a katonákkal is igy adott alkalommal bárkivel közösült. Ezekhez képest a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, ho y a többekkel való közösülésre alapított alperesi kifogásnak helyt adott; ugyanazért, miután a felebbezési bíróság ítéletében tényként megállapittatott, hogy alperes a felperessel a fogamzási idő alatt nemileg közösült és igy mint a gyermek vélelmezett atyja, azt eltartani köteles. (1900. dec. 14. IG. 48-i.) A fiatalkorú büntevök száma évről-évre rohamosam nő. Összeállítottuk idevonatkozólag a következő adatokat. A kir. bíróságok által elitéltetett bűntett és vétségért : 1881-ben 912 16 évnél fiatalabb, 7,498 16—20 éves egyén, 1890-ben 1463 « « 8,390 < 1899-ben 2904 • « « 15,432 « Nincsenek beszámítva ebbe a közigazgatási hatóság által, továbbá a kir. bíróságok által kihágásokért elitélte. A minisztériumnak az ország közállapotáról szóló jelentése elégnek tartja, hogy e tényt egyszerűen konstatálja, hozzáfűzvén nagy lelki nyugalommal, hogy a praeventiv munkásságot sem hanyagolja el az igazságügyi kormány, amennyiben <megkezdődtek az előkészületek> egy ujabb javitó-intézet létesítésére. Ennek az egy javitó-intézetnek építése már évek hosszú sora óta napirenden van. A ki bemutatáskor tévútra vezetési szándék nélkül magát ügyvédnek mondja, azzal az 1879. évi XL. t.-c. 15. §-ába ütköző kihágást nem követi el. A m. kir. belügyminiszter 190). évi 4371. számú határozata. Sz. város közönségének. A város tanácsának 1900. évi július hó 30. napján 141. kih. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával M. János jogtalan cím használata miatt az 1879. évi XL. t-c. 45. §-a alapján elmarasztaltatott; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztatik s M. János a terhére rovott kihágás s annak következményei alól felmentetik. A btkv 45. §-a szerint minősülő kihágásban az válik hibássá, a ki őt jogosan meg n;m illető olyan cimet használ, a mely által a közönség tévútra vezettetik. A közönség tévútra vezetése a jogtalan cim nyilvános, általános használatát föltételezi. A nyomozati iratok szerint iM. János az ügyvédi, saját állítása szerint pedig az ügynöki cimet használta özvegy T. Pálné és T. Rezső tanuk előtt, midőn özvegy T. Pálné leánya és L. Mihály között házasságkötést közvetítve, magát özvegy T. Pálnénak bemutatta. Tekintve, hogy e tényben a közönség tévútra vezetésére irányuló s a kihágás fenforgását megállapító nyilvánosság hiányzik, az elmarasztalt a terhére rótt kihágás s annak jogkövetkezményei alól fölmentendő volt. Ügyvéd mint zugirász-pártoló. A budapesti ügyvédi kamara legyeimi bírósága dr. P. J. ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától hat havi időtartanra függesztette fel, mert dr. P. J. ügyvéd éveken keresztül semmiféle törvényes qualificatióval nem biró G. J.-nak zugirászkodását elősegítette, saját nevével és ügyvédi oklevelével fedezte, éveken keresztül eltűrte, hogy az állítólag általa G.-től albérletben bírt helyiség mellett «dr. J. G. Sprechstunden VOu 9—12 u. 2 — 5 Uhr» feliratú tábla legyen alkalmazva, mely cégtábla kétségtelenül alkalmas arra, sőt egyenesen azzal a szándékkal helyeztetett oda, hogy a jogkereső közönséget félrevezetve, G.-t ügyvédnek tüntesse fel, a mi tényleg éveken keresztül sikerült is. Megállapította a bíróság, hogy dr. P. J a G. J. lakásán tartott irodában soha vagy csak igen ritkán jelent meg, hogy az irodai ügyekkel egyáltalán nem is foglalkozott, hanem azokat G. maga dolgozta fel, a ki a vádolt ügyvéd beismerése szerint még arra is fel volt hatalmazva, hogy a dr. P. áltai nem is ismert és nem is látott ügyiratokat a dr. P. ellenjegyzésével maga lássa el. Ezen viszonyból s abból a ténykörülményből, hogy a vádlott ügyvéd beismerése szerint G. nem kapott meghatározott segedi fizetés, hanem az ügyforgalomhoz mért részesedést a jövedelemből, a bíróság azt a meggyőződést merítette, hogy nem dr. P.J. bírta albérletben az irodai helyiséget G. J.-tól, hanem hogy ellenkezőleg G. J bírta bérben dr. P.-tól ennek nevét és ügyvédi jogosultságát, melyekkel a saját zugirászatát leplezte. — A m. kir. Curia a budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítéletét helybenhagyta. (1900. december 22. 307. sz.) Ügyvédeket helyettesítő iroda. A fővárosi ügyvédek legutóbb nyomtatott kóriratot kaptak egy itteni ügyvédtől, melyben az illető tárgyalásra és végrehajtásra helyettesítési szolgálatait ajánlja fel. Helyettesítési dijak: egyes helyettesítés 4 korona, egy darab, öt helyettesítési megbízást tartalmazó jegyfüzet 15 korona, két darab 10 helyettesítési megbízást tartalmazó jegyfüzet 25 korona. Egy korona miatt. N. J. S. J. ellen 1 korona tanudij megfizetése iránt, közbenjövetellel foganatositándó ingósági végrehajtás iránt a sümegi járásbírósághoz kérvényt nyújtott be. A járásbíróság 1900. évi Pv. 183/1. számú végzésével a végrehajtást elrendelte ugyan, de meghagyta, hogy az hivatalból és alkalmilag foganatositasáék. Erre végrehajtató képviselője jogorvoslattal élt. A járásbíró a fölebbezés felterjesztő jelentésében azzal indokolta eljárását, hogy ahivatalból és alkalomszerüleg való foganatosítást a humanitás szempontjából rendelte el, mert a közbejövetellel való foganatosítása ezen egy koronának, 26 korona 60 fillérbe kerülne. A győri itélő tábla P. 32,901. számú határozatával kimondta, hogy a járásbíróságnak nem volt joga másként rendelkezni, mint ahogy az a kérvényben megjelölve volt és egyidejűleg a képviselő felebbezési költségeit saját megbízójával szemben 3 korona 20 fillérben állapította meg. (Bírósági végrehajtók közlönye.) Az első végzések elfogadására feljogosító felhatalmazás. A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsának 1900. dec, 20. D. 764. sz a. hozott végzéséből : S. A. nem birt jogosultsággal első végzéseknek alperes nevében való elfogadására, mert ha az alperes mondotta volna is neki, hogy^mindent átvehet, ami az ő nevére jön, ezt a merő általánosságban tartott kijelentést nem lehet az 1868: LIV. tc. 259. §-ában előirt és első végzések elfogadására jogosító felhatalmazásnak tekinteni. Curiai és táblai értesítések Bakabánya. Dr. Sch. J. Zubácky b. ü. márc. 27. hh. (10057/900 B. sz.) — Békés. I. K. Fábián-Grandtner (505/901 P. sz.) márc. 20 rendelv. — Brassó. Dr. W. I. A jövő számban felelünk. — Cegléd. Dr' V. Zs. Wigner-Gross (3567/íiOO P. sz.) márc. 21. hh. — Duna-Földvár. Dr. Sch. L Népbank —Bauragarten érk 6429/900 P. sz. a. előa. Kársa, márc. 6. hh. — Strausz—Hoffmann érk. 1826/901 P. sz. a. előa. Hűvös, n. e. — Duna-Szerdahely. P P. László László érk. 1872/901 P. sz. a. előa. Istvánfy. n. e. — Eger. Dr. U. J. Dr Jankó—Meszlényi (5409/9U0 P. sz.) márc. 27. hh. — Kecskemét. Sz. M. Bajnóci—Serman érk. 522/901 P. sz. a. előa. Pecháta. n. e. — Kézdi-Vásárhely. Dr. Sz. Gy. Török—Mágocsi (448/901 P. sz.) márc. 20. rmv. - Kolozsvár Dr. W. M. Weisz- Helfy márc. 19. hh. — Nagy-Kikinda. Dr. E. K. Wotticzky—Dedek érk. 1319/900 V. sz. a. előa. Hegedűs, márc. 20. hh. - Nagy-Szombat. Dr. D. Gy. Bachraty—Harsányi érk. 462/901 P. sz. a. előa. Uhlyarik, n. e. — Nagy-Várad. Dr. Sz. Gy Böttger b. ü. (332/901 B. sz.) márc. 27. hh. — Ó-Becse. Dr. V. Á. Doroszlovacski — Milovanov érk. 4831/900 P. sz. a. előa. Danilovits, n. e. — Radulaski —Radulaski érk. 7697/900 P. sz. a. előa. Bene. n. e. — Drapsin—Medurics márc. 27. hh. az újvidéki tszék, ítélete. — Sopron Dr. K I. Kováts-Breiner (4.770'900 P. sz.> márc. 26. hh. - Sopron. Dr. K. J. Henrici- Brader (7.155/900 P. sz.) márc. 17. hh. — Szász-Régen Dr Ch. A. Májer ü. érk. 1.370/901 P. sz. a. előa. Németh, n. e. — Mezöszilvási-Füzkuti érk. 7612/900 P. sz. a. előa. Fnnk, n. e. Vultur Vultur érk. 5270/900 P. sz. a. előa. Frink, márc. 21. hh. — Szécsény P. .S. Antal-Varga (3155/900 P. sz.) márc. 22. hh. — Szeged. Dr. P. S. Lévai b ü. (939/901 B. sz.) márc. 20. rendelv. — Temesvár. Dr. B. Zs. Almazsán b. ü. ((i 12/901 B. sz. 143-S/901 B. sz.) márc. 12. elutasítva. — Tisza-Füred. D. K. Weisz-Tiszafüredi tp. érk. 1926/901 P. sz. a. előa. Kovách Béla, n. e. Versec. Dr. P. M «Luceaferul» — Moike érk. 1510/901 sz. a. előa. Kormos, n e A közjegyzői összes teendőkben jártas segéd, a ki io év óta egy helyen van alkalmazva, május hó elsejére esetleg 15-re állást keres. Cim a kiadóhivatalban. 3 , Stein János m. k. egyetemi könyvkereskedése kiadásában Kolozsvárt megjelent : Dr. Kolosváry Bálint kassai kir. jogakadémiai tanártól: «A szerzeményi közösség a házassági vagyonjogok rendszerében) cimü összehasonlító tanulmány a magánjog köréből, különös tekintettel hazai jogunkra. Budapest 1901. A műnek különös jelentőséget ad, hogy iró az összes európai régi és legújabb jogok alapján és a legjelesebb irodalmi termékek kellő méltatásával irta meg tanulmányát. A hazai jog és irodalom emez egyik legnehezebb és legbonyolultabb magánjogi kérdésének tisztázására pedig kiváló gondot fordított. 8 kor. 60 fill. beutalványozása mellett a vaskos kötetet bérmentve küldi meg Stein János m. kir. egyetemi könyvárus : . Kolozsvárt.