A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 13. szám - A vádtanácsnak a vádiratot részben elutasító s az eljárást részben megszüntető határozatának kérdéséhez

18. szám. Budap est, 1901. március hó 31. Szerkesztőség: Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: Rudolf-rakpart 3. sz Kéziratok vissza nem adatnak. BKTIUr AZ Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) GllGT ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. 1 MAGYAR ÜGITÉDI. BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGY Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ._ 6 Egész « ._ 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen posta utalvány nyal küldendők. TARTALOM : Előrlizetési felhívás. A vádtanácsnak a vádiratot részben elutasító s az eljárást részben megszüntető határozatának kérdéséhez. Irta: dr. Kiss Endre, debreceni kir. táblai biró. — Ingadozások az illetékügyi kérdések körül. Irta: László Pál, kir. tanácsos, pénzügyigazgató, a m. kir. közp. dij- és illetékkiszabási hivatal főnöke. Budapesten. — Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. ciniéhez. Irta : dr. R a f f a y Ferenc, győri ügyvéd. — A magyar általános polg. tkönyv tervezetének ismertetése. Irta: Dómján L. sajós.'entpéteri kir. aljárásbiró. — Belföld (Oberschall Adolf beigtatása és S á r k á n y József bucsuzása a bpesti kir. táblán. — A bpesti büntető bíróságok bucsuzása a királyi tábla alelnökétől) — Külföld (A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat.) — Irodalom (A nemzetállam. Irta : dr. K u n c z Ignác, ismerteti . dr. Bárány Gerő.. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti közlöny»-ből — Hirdetések. Előfizetési felhivás! 1901. év április hó elsejével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Ez alkalommal azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük 1901. év március hó 31-én lejárt, kérjük, szíveskedjenek előfizetésüket mielőbb megújítani, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Az előfizetések a «J o g» kiadóhivatalához. Budapest, \ .. Rudolf-rakpart 3. szám alá küldendők. A vádtanácsnak a vádiratot részben elutasitó s az eljárást részben megszüntető határozatának kérdéséhez. Irta: dr. KISS ENDRE kir. táblai biró, Debrecen. Az életbe lépett bűnvádi perrendtartás uj meg uj perjogi kérdéseket vet fel, a melyek megoldásra várnak s a melyeket a bírónak az elintézése alá került ügyben így vagy amúgy okvetlenül el kell dönteni, s ha a gyakorlati megoldás a B. P. rendszerének megfelelő, akkor a joggyakorlat helyes irányban halad, ellenkező esetben a jogkereső közönség hátrányára szolgáló igazságszolgáltatási bizonytalanság áll be. Nagyon kívánatos tehát, ha az életben felmerült egyes kérdések eldöntésénél mindig a helyes uton járunk. Megoldásra vár még az a kérdés, hogy a vádtanácsnak a vádiratot részben elutasító s az eljárást részben megszüntető határozata, vájjon lényegében ilyen rendelkezést tartalmaz-e és hogy kifejezetten ilyen rendelkezést tartalmazó határozat ellen, ha lényegében vádirat részben elutasításnak és eljárást részben megszüntetőnek nem tekinthető ? vájjon felfolyamodásnak van-e helye. A vádtanács a B. P. 264. §.1—6 alatt felsorolt egy vagy több pontjának esetében a vádiratot elutasítja és az eljárást végzéssel megszünteti. A B. P. 269. §. szerint a királyi ügyészség vagy a sértett az eljárást részben vagy egészben megszüntető végzés ellen felfolyamodással élhet. A B. P. 255. §. 2-ik és 3-ik pontja szerint a vádiratnak tartalmaznia kell a vád tárgyává tett bűncselekménynek vagy bűncselekményeknek tüzetes megjelölését a törvényben megállapított és a tényállásból vett ismertető jelek szerint; továbbá a tényállásnak a nyomozás illetőleg a vizsgálat adataiból merített tömör összefüggő és tárgyilagos elbeszélését és a bizonyítékok megjelölését. Ha a vád tárgya büntetendő bukás, akkor a fentebbi rendelkezések szerint a vádiratnak tartalmaznia kell a B. T. K. 414. §. 1., 2., 3., 4., esetleg a T-apunk mai száma 416. §. 1., 2., 3. 4. pontok szerinti vagy azok valamelyik pontja szerinti bűncselekmények megjelölését a tényállásból merített ismertető jelek szerint, valamint tartalmaznia kell a tényállásnak a nyomozás illetőleg a vizsgálat adataiból merített tömör összefüggő elbeszélését és a bizonyítékok megjelölését. A királyi ügyész vagy pót magán vádló ugy találja, hogy A. vagyonbukott azon célból, hogy hitelezőit megkárosítsa, a B. T. K. 114. §. egy vagy több pontjában megjelölt cselekményt követte el, ezen felül a B. T. K. 416. § egy vagy több pontja szerinti cselekményt is bizonyíthatónak lát. Ez esetben tehát A. vagyonbukott ellen a vádiratot a törvénynek megfelelően szerkeszti. Terhelt kifogással élvén, a vádirat a vádtanács elé kerül, ez a vádiratot a B. P. 264. §-hoz képest elintézés alá véve ugy találja, hogy a vádiratban bizonyíthatónak megjelölt a B. T. K. 414. §. egyik vagy másik pontja szerinti tény. esetleg a B. T. K. 414. §. szerinti egy tény se bizonyítható, ellenben a vádiratnak csak a B. T. K. 416. §. egyik vagy másik pontja szerinti cselekményt megjelölő része bizonyitható. Kérdés, hogy miként intéztessék el a vádirat? Nevezetesen helyes e hogy a vádirat a bizonyíthatónak nem talált tényekre nézve visszautasittassék és az eljárás részben megszüntessék, vagy az-e a helyes, hogy ha a vádtanács a vád tárgyává tett büntetendő bukás miatt vádlottat vád alá helyezendőnek tartja, a cselekmény szét nem tagolható egységes voltára tekintettel, akkor is olyan minősítéssel helyezze vád alá, a mint a vádiratban kérve van és a végleges minősitést bizza az itélő bíróságra, habár már a vád kérdésében a cselekménynek súlyosabb minősítésére alapul szolgálható tényeket nem látja bizonyíthatónak ? Egy felmerült esetben, a hol a vádirat terhelt ellen a B T. K. 414. §. 1. pontjába s a B. T. K. 416. §! 2., 3., 4. pontjaiba ütköző cselekményeket sorolt fel, a vádtanács a B. T. K. 414. 1. pontja szerinti minősítésre alapul szolgáló tényt bizonyíthatónak nem találván, a vádiratot a B. T. K. 414. §. 1. pontjára nézve elutasított s az eljárást e részben megszüntette. A királyi ügyészség azonban terhelt irányában a vádiratban megjelölt, a B. T. K. 414. 1. pontja szerinti cselekményt bizonyíthatónak találván, a vádtanácsnak a vádiratot részben elutasító s az eljárást részben megszüntető végzése ellen felfolyamodással élt. Az ügy a királyi itélő tábla elé kerülvén, a felfolyamodás miként való elintézése attól függött, hogy a tábla megengedhetőnek találja-e, hogy a vádtanács a vád tárgyává tett büntetendő bukás miatt terhelt ellen a B T. K. 416. §. 2 , 3., 4. pontja szerint minősülő vétkes bukás vétsége miatt vád alá helyező, ellenben a B. T. K. 414. §. 1. pontja szerint minősülő csalárd bukás büntette miatt a vádiratot elutasító s e részben eljárást megszüntető határozatot hozott, avagy a büntetendő bukás miatt vád alá helyezést tartalmazó intézkedéssel szemben, a vádiratnak a cselekmény súlyosabb minősítés szerinti elutasítását s az eljárásnak e részben való megszüntetését helyt nem foghatónak, következőleg a vádtanács határozatát lényegében elutasítást és részben való eljárást megszüntetőnek nem tekinti. A királyi itélő tábla az utóbbi álláspontra helyezkedett s a királyi ügyész felfolyamodását vissza utasította, indokolván határozatát azzal, hogy a büntetendő bukás egységes és szét nem tagolható s ha a vád tárgyává tett cselekmény miatt vádlott bár enyhébb minősítés szerint vád alá helyeztetett, a vádiratnak ugyanazon, dj súlyosabb minősítés szerinti cselekmény miatt való visszautasítása helyt nem foghat s ekként a vádtanács határozata lényegében nem tartalmazza a vádiratnak részben elutasítását és az eljárásnak részben való megszüntetését, következőleg a vádtanács határozata ellen a B. P. 269. §. szerint felfolyamodásnak helye nem lehet. Habár a joggyakorlat szerint a büntetendő bukás szét 12 oldalra terjed