A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 12. szám - Azok a fővárosi bíróságok

Huszadik évfolyam. 12. szám. Budap est, 1901. március hó 24. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. HP AZ A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) GOGT ÉRDEKEINEK KÉPFISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGY Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ._ 6 Egész « 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Azok a fővárosi bíróságok. Irta: dr. Révai Lajos, budapesti ügyvéd. — Perjogi anyagi igazság. Irta: dr. Plopu György, nagyváradi kir. ítélőtáblai biró. — A perrendtartási tervezet vonatkozással az ügyvédségre. Irta: dr. Politzer Gusztáv, budapesti ügyvéd. — A magyar polgári perrendtartás 34. § a. Irta : Berzsenyi Jeriő siklósi kir. albiró. — Belföld. (A budapesti kir. tábla uj elnöke. — Ilencfalvi Sárkány József nyugalomba vonulása. — Az uj koronaügyész helyettes. — A Magyar Jogászegylet ülése.) — Külföld. (A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Hányszor teendő közzé az ismeretlen tartózkodásunak hírlapi idézése ? Irta . K.) — Irodalom. (Lakbérleti jog és eljárás. írták : dr. Berén y i Sándor és dr. G r a b e r Károly. — Magyar pénzügyi jog. Irta .• E x n e r Kornél. — A magyar állami számvitel kézikönyve. Irta : dr. Wallon Dezső. — Magyar Bányajog. írták: dr. Balkay Béla és dr. Szeőke Imre. — A magyar törvények, kormányrendeletek és egyéb elvi jelentőségű határozatok, végrehajtási utasítások és ítéletek 1836—1899-ig összesített nyilvántartása. Kiadta : W e 11 i s c h Béla.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET: Jogesetek tára — Felsői irósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti közlöny»-ből. — Hirdetések. x/ Azok a fővárosi bíróságok. Eddig csak azokról a & vidéki bíróságokról)) szólt az ének. De elegendő volt már a címfeliratnak is valamely szaklapban való elolvasása, — hogy azonnal detüs vagy gúnyos mosoly szálljon az olvasó arcára. És valahányszor egy vidéki albirónak valamely szerencsétlen conceptióju és a felső bíróság által méltó megrovásban részesített ítélete került a szaksajtó utján a nyilvánosságra — mindannyiszor a büszke önérzet töltötte el a fővárosi biró keblét : «ime. mi itt a fővárosban mégis csak különb legények vagyunk !» Maholnap már a fővárosi bíróságok csodabogarai részére is állandó rovatot kell nyitnunk. És a gunyoros mosolyról is le kellend majd szoknunk, mert elég seperni valót találunk saját házunk előtt is. Eddig bizonyos géne tartott bennünket vissza a számos hozzánk érkezett panasz közlésétől, — oly örömest szerettük volna fővárosi biróságaink nimbusát megóvni, azokat a jámbor vidékieknek továbbra is minta-biróság gyanánt bemutatni és reájuk minden iendelkezésünkre álló dicséretet pazarolni. Fájdalom, a tények logikája erősebb. — és legjobb törekvésünk is hajótörést szenved. Mintsem hogy az igazságszolgáltatás ezen eltussolási rendszer által helyrehozhatlan kárt szenvedjen. — inkább arra resignáljuk magunkat, hogy jövőre a fővárosi bíróságok judicaturája elleni alapos és indokolt panaszoknak is tért nyitunk e lapokban. Ezúttal csak a felebbviteli bíróság gyanánt szereplő budapesti törvényszékkel óhajtunk tüzetesebben és teljes tárgyilagossággal foglalkozni, — a többi forumokra majd lassan és egymásután kerülend a sor. A munkával tulhalmozott járásbiró vagy albiró Ítélkezésében gyakran tévedhet, sok baklövést elkövethet, felületes és egyoldalú, sőt, — a mi nem ritka kivétel. — személyes rokonvagy ellenszenvtől vezérelt is '.ehet. Sebaj, — ott a felebbviteli társas bíróság, a mely majd, a törvényből folyólag is, magas curulisi székében nyélbe üti a dolgot, higgadtan és alaposan ítélkezik, ítéleteivel mindenfelé megnyugvást kelt, és az elsőbiró által, téves ítéletével sértett jogrendet helyreállítja. De mit szóljunk akkor, ha az igazságszolgáltatási tévedések, hibák és vétkes mulasztások regulatorának hivatott másodbiró ugyanabba a hibába esik, mint az elsőbiró; ha ő sem iparkodik a tényállást minden irányban kideríteni és az igazság színaranyat a tenger fenekéről kihalászni, hanem örömét találja i * apunk nr»3» száma abban, ha ítéletét a tárgyalás alkalmával alig érintett és semmi esetre sem döntőknek nyilvánított vagy alaposan megvilágított ténybeli vagy jogi körülményekre és érvekre fekteti, egyebekben pedig ugyanazt a — most már megbocsáthatlan és többé helyre sem hozható — felületességet tanúsítja, mint az elsőbiró ? Itt már elemi katasztrófával állunk szemközt, melyre az irányadó körök figyelmét irányítani komoly kötelességünknek ismerünk. A budapesti kir. tszék felebbviteli tanácsainak judicaturája ibolya módjára a rejtekben és távol az ellenőrzés éber szemétől szerénykedik. Sehogysem'törekszik a nyilvánosság napfénye elé. Pedig érdekében állana ugy a jogászvilágnak, mint a jogkereső közönségnek megtudni azt, hogy milyen irányelvek alapján történik az ítélkezés ; létezik-e ezen bíróság egyes tanácsai közt a kölcsönös érintkezés és egységes judicatura, és állanak-e Ítéletei a Curia és Tábla nívóján ? Tartanak-e az egyes tanácsok ennek folyományaképen az irányelvek megállapítása érdekében együttes üléseket és hozatnak-e azokban valamennyi tanácsra egyaránt kötelező elvi jelentőségű határoza» tok ? Össze lesznek-e gyűjtve az egyes tanácsok által hozott elvi jelentőségű határozatok és ha létezik ily gyűjtemény, miért késnek annak közzétételével? A szerénység ily esetben rossz jel és csakis rosszat enged sejtetni. Lám a pestvidéki törvényszék polgári felebbviteli tanácsa — a mig annak Polgár József volt az elnöke — ismételve közzétette fontosabb határozatait és ugyanezt tapasztaljuk a budapesti keresk. és váltótvszék kereskedelmi felebbviteli tanácsának határozatai tekintetében is. És csak a budapesti pob gári tszék felebbviteli tanácsa nem volna azon helyzetben, hogy elvi jelentőségű határozatokat és érett, éles judiciumra valló ítéleteket produkáljon és közzétegyen ? Aggódva kell ebből mindaddig, mig az ellenkezőről meg nem győződünk, azt következtetnünk, hogy itt e 1 v i jelentőségű határozatok egyáltalán nem hozatnak és hogy az Ítéletek nagy része nem állja ki a szakszerű kritikát. Ez pedig nagy baj, mert az itt letárgyalt ügyek tekintetében már csak felülvizsgálatnak van helye, — ez pedig az eddigi tapasztalatok szerint csak a legritkább esetekben vezet sikerhez —• ugy. hogy a rendes perorvoslatok közé nem is sorolható. Az igazságot kereső fél ennek folytán ma sokkal rosszabb helyzetbe jutott, mini a régi felebbviteli rendszer mellett, mert ott mégis az a megnyugvása volt, hogy magasabb lókon álló, érettebb és tapasztaltabb bírák ítélkeztek az ő perében. Már a «J o g» m. é. folyamában volt alkalmunk a felebbviteli tanács egy határozatával behatóbban foglalkoznunk. A sok közül ezúttal csak egy ujabb példával akarunk szolgálni ebbeli állításaink igazolására. A tényállás a következő : K. L. keresetet indít P. J. ellen 1,000 K. és jár. ír. 1897 húsvét tájától kezdve 1900. évi június hó közepéig, tehát 3 éven át hetenkint 2—3-szor adott vacsorák ára fejében. Tárgyalás alkalmával keresetét oda egészíti ki, hogy alperes őt azzal biztatta, hogy feleségül fogja venni és ezért járt hozzá vacsorára. Alperes tagadja, hogy házasságot igért volna. Ezt annál kevésbbé tehette, mert a keresetben érintett idő egész tartama alatt feleséges ember volt, a ki egy mindenesetre bizonytalan kimenetelű valópert folytatott. Ezen fontos ténykörülményről felperesnek is közvetlen tudomása volt. Ez okból köztük eljegyzés soha sem jött létre. Beismeri, hogy felpereshez eljárt és ott 22—50 szer vacsorázott is; de tagadja, hogy ily vacsorát kért, megrendelt, vagy annak árát kifizetni magát kötelezte volna. Tagadja továbbá a többi kereseti állitást és azt, hogy ily vacsorák árát felperesnek megtéríteni tartoznék. A keresetnek tehát nincs semmi jogcíme és jogalapja, de ezenfelül felperes nem is iga12 oidalr* téried