A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 11. szám - A németországi magánbiztositási vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat

A. JOG hogy a zsák tartalmát megvizsgálja, mire vádlottak odasiettek, a zsákot elkapták és a malomba bevitték. Eszerint a L. Vilmos beavatkozása és eljárásának megakadályozása nem a felügyelete alatti területen s nem is nyomon üldözés folytán történt. Ámde az erdöó'rnek, bárha a felügyelete alatti területen a vadállományt is tartozik oltalmazni, jogköre nem terjed ki annyira, hogy valakit bárhol feltartóztathasson, átkutasson s azt, kinél vadhúst talál, annak szerzése iránt kérdőre vonhassa, hanem az erdö'törvény 150. §-a értelmében csak tettenérés és a tett szinhelyétó'l nyomon üldözés esetében van jogosítva közbiztonsági közegként közvetlenül eljárni; esetenkint azonban puszta gyanúra, ha az bármily alaposnak tűnnék is föl elö'tte, a községi elöljáróság közbenjötte nélkül nincs feljogosítva sem valakit átkutatni, ^sem házmotozást eszközölni. Ennélfogva, minthogy vádlottak L. Vimos erdó'örnek oly cselekvényét gátolták meg, melyre őt a törvény fel nem jogosítja, a btkv. 165. §-ába ütköző cselekményt el nem követték, s annyival kevésbbé büntethetők, mert midőn L. Vilmos erre azonnal előhívta a községi birót, annak a zsákot az abban volt őzborjuval együtt készséggel előadták, s mert nincs is megcáfolva L. János vádlottnak az a vallomása, hogy ő az őzborjut nem a vádlott őrizete alatti Ponik községi területen, hanem a dubravicai erdőben szerezte. Vádlott, a közte és a sértett fél közt fenforgott szerelmi visz onynál fogva feljogosítottnak vélte magát arra, hogy a sértett félnek a pincéjéből, a hol vádlott, sértett féllel való összetalalkozas végett többször várakozott, — a pince benyitására szolgáló kulcsnak birtokába való kerítése és használása mellett az élelmi cikket képező 40—60 fillér értékű almákat magához veheti anélkül, hogy ez által a sértett félnek tudva jogsérelmet okozzon: a mire mutat az a körülmény is, hogy a kérdéses almából az elvitelt követő napon a sértett fél is evett. Ezek szerint vádlottnak cselekményében a jogtalanság tudata, vagyis a jogtalan eltulajdonításra irányult szándék hiányzik, e nélkül pedig a btkv. 75. §. rendelkezésére való figyelemmel, büntetendő cselekmény tényálladéka ki van zárva A kaposvári kir. törvényszék mint büntető bíróság. (1900. március hó 28-án 8,742. sz. a.) Lopás büntette miatt vádolt özv. M. Bódiné elleni bűnvádi ügyben következőleg itélt: a kir. tszék M. Bódiné vádlottat bűnösnek mondja ki a btkv. 333. §-ába ütköző s a 336. §. 4. pontja szerint minősülő lopás bűntettében s ezért őt a btkv. 340., 341. §-ai alapján, de a 92. §. alkalmazásával a foganatba vételből számítandó hat havi börtönre stb. itéli stb. Indokok: özv. M. Bódiné vádlott a tárgyaláson K.János káros vallomásával részben egyezően beismerte, hogy 1898. december egyik napján K. Jánosnak tapsonyhegyi bezárt pincéjét az eresz alatt elrejtve volt kulcsával felnyitva, onnan egy kis kosár, 20—30 kr. értékű almát jogtalanul elsajátított. Beismerte azt is, hogy egy fejszét és kapát káros pincéjében ugyanakkor a kád mellé széna alá elrejtett, de tagadja, hogy ezt jogtalanul eltulajdonitási célzattal lette volna. — Állítása szerint az almát is csak azért merte a pincéből elvinni, mivel vádlottal régibb idő óta szerelmi viszonyt folytatott s többször eljárt a pincébe is s ha káros még nem volt ott, az elrejtett kulcscsal, — mivel rejtekhelyét tudta — a pincét kinyitotta. A tárgyalás során K. János elismerte, hogy vádlottal szerelmi viszonyt folytatott s hogy olykor a pincében is találkoztak, de közös háztartásban nem voltak s vádlott az ő tudta s beleegyezése nélkül vitte el az almákat; minthogy pedig vádlott ezt maga sem állítja s azon körülmény pedig, hogy köztük fenforgó viszonynál fogva káros hallgatólagos beleegyezésére számított, enyhítő körülményt képez, ennélfogva a törvényszék vádlott cselekménye által a btkv. 333. §-ába ütköző, a 336. §. 4. pontja szerint minősülő lopás bűntettét megállapítva látván, ebben bűnösnek kimondotta s figyelemmel a már jelzett enyhítő körülményen kívül vádlott büntetlen előéletére, beismerésére, az érték igen csekély voltára, a btkv. 92. §-ának alkalmazásával lehetőleg enyhén büntette stb. A pécsi kir. ítélőtábla (1900. évi július hó 23-án 2,075. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbiróság indokainak akkénti helyesbítésével, hogy vádlott a sértett K. Jánossal és nem vádlottal volt szerelmi viszonyban, az abban felhozott indokokból helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1901. évi február hó 14-én 9,824. sz. a.) Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztattafik, vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik stb. Indokok. A csendőri jelentés szerint ellopottnak állított fejsze és kapa, a sértett félnek pincehelyiségében egy kád mellett szénával eltakarva megtaláltatván, azok a vádlottnak tagadása ellenében ellopottaknak nem tekinthetők; a 20—30 kr. vagyis 40—60 fillér értékű almára nézve pedig a lopás büntette azért nem állapitható meg, mert vádlott a közte és a sértett fél közt ennek vallomása szerint is fenforgott szerelmi viszonynál fogva feljogosítottnak vélte magát arra, hogy a sértett félnek a szőllőhegyen levő pincéjéből, ahol vádlott az egyik pince külső helyiségében a sértett féllel való összetalálkozás végett többször várakozott a sértett félre, a pince felnyitására szolgáló rendes kulcsnak birtokába való kerítése és használása mellett az élelmi cikket képező almákat magához viheti anélkül, hogy ezáltal a sértett félnektudva jogsérelmet okozzon a mire mutat az a körülmény is, hogy a vádlottnak meg nem cáfolt állítása szerint a kérdéses almából az elvitet követő napon a sértett fél is evett s mert ezek szerinj vádlottnak cselekményében a jogtalanság tudata, vagyis a jogtalan eltulajdonításra irányult szándék hiányzik, e nélkül pedig a btkv. 75. §. rendelkezésére való figyelemmel büntendő cselekmény tényálladéka ki van zárva s ebből folyóan vádlottnak felmentése indokolt stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : «Takarék- és előlegegyleti részvénytársasági) felszámolás allatt e., Nagy-Kikinda, u. o. trvszék, bej. ápr. 18., félszápr. 27., csb. Kovách Gusztáv, tmgg. dr. Hochstrasser János. — Zila Vencel e., Tomasevác, pancsovai trvszék, bej. ápr. 22., félsz. máj. 15., csb. Furdek Miksa, tmgg. dr. Cremin György. — Henczler Ferenc e., Csurgó, kaposvári trvszék, bej. márc. 12., félsz. ápr. 2., csb. dr. Babochay Jenö. tmgg. dr. Nagy Sándor. — Neumann József e., Budapest, u. o. trvszék, bej. ápr. 6., félsz. máj. 6., csb. dr. Gaár Vilmos, tmgg. Král Lipót. — Gyöngyösi Bernát e., Kalocsa, u. o. trvszék, bej. ápr. 25., félsz. máj. 14., csb. dr. Jósa Gyula, tmgg. Kaszay István. — Fritz Zimmermann e., Beszterce, u. o. trvszék, bej. máj. 4., félsz. máj. 20., csb. dr. Bodolla Béla, tmgg. dr. Pahone Vazul. - Hőnél Béla e., Budapest, u. o. trvszék, bej. ápr. 30., félsz. máj. 23., csb. bogáti Hajdú Imre, tmgg. dr. Rácz Dezső. — Ország Sándor e., Szolnok, u. o. trvszék. bej. máj. 7., félsz. jun. 18., csb. dr. Haraszty Emil, tmgg. dr. Hajdú Béla. — Herrnhut Zsiga e., Mohács, pécsi trvszék, bej. ápr. 14., félsz. ápr. 19., csb. Farkas Sándor, tmgg. Margitai Péter. — Steiner Lipót és testvére e., Irsa, budapesti keresk. és váltótrvszék, bej. ápr. 2., félsz. máj. 2., csb. dr. Tomcsányi {László, tmgg. dr. Kiss János. — Frank Dezső e., Makó, szegedi trvszék, bej. ápr. 13., félsz. ápr. 20., csb. Szeles László, tmgg. Réthy Károly. — Spieler Verona e. Gukics, fehértemplomi trvszék, bej. máj. 25., félsz. jun. 25., csb. Kinaszevics Béla, tmgg, dr. Tamásiéi Gyula. — Krenauer Árpád e., Szeged, a. o. trvszék, bej. ápr. 20., félsz. ápr. 27., csb. Szeles László, tmgg. dr. Székely Vilmos. — Schwarcz Fülöp e., Kalocsa, u. o. trvszék, bej. máj. 7., félsz, jun, 5., csb. dr. Papp Gyula, tmgg. Milassin Imre. — Fischer Lipót e., Mohács, pécsi trvszék, bej. ápr. 6., félsz. ápr. 15., csb. Jobst Béla, tmgg. dr. Bernát Samu. Pályázatok: Csepregen kir. közjegyzői áll. márc. 30. — A zala-egerszegi trszéknél aljegyzői áll. márc. 23. — A duna-szerdahelyi jbiróságnál b i r ó i áll. márc. 24. — Szilágy-Somlyón kir. közjegyzői áll. márc. 31. — A zombori trvszéknél aljegyzői áll. márc. 26 — A dárdai jbiróságnál alj egyzői áll. márc. 26. — A vízaknai jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 26. — A kassai trvszéknél bírói áll. márc. 28. - A nagy-bereznai jbiróságnál bírói áll. márc. 28. — A nagymartoni jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 28. — A kecskeméti jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 29. — A kőhalmi jbiróságnál b i r ó i áll. márc. 29. — A fehér-gyarmati jbiróságnál b i r ó i áll. márc. 29. Kir. közjegyző megye székhelyen, tiszta magyar vidéken, két járással, egészségi szempontból cserélni óhajt. Cim a kiadóhivatalban. 3—1 Ügyvédjelölt doctor juris, másfél évi gyakorlattal, fővárosban vagy vidéken ügyvédi irodában alkalmazást keres. Leveleket «doctor juris* jelige alatt a kiadóhivatal továbbit. Egy nőtlen fiatal ember, ki osztrák irodában 2 évig és magyar irodában 6 évig mint ügyvédi irodavezető önállóan működött és ki a román nyelvben is jártas, alkalmazást keres. Ajánlatok «Fogalmazó» jelige alatt a kiadóba kéretnek. A vonatok indulása Budapest k. p. udvarról. Érvényes 1900. október hó 1-től. Délelőtt 6 20 Nagy-Kanizsa, 6"50 Gyfehérv., N.-Szeben, Kolozsvár, M.-Sziget, 6 50 Bécs, Gráz, 710 Kassa, Munkács, 715 Zágráb, Fiume, Róma, 7 30 Ruttka, Berlin, 7 35 Gödöllő, 7 35 Belgrád, Brod, 7 50 Kassa, Csorba, 8 00 Zágráb, Fiume, Pécs, 8-10 Arad, Brassó, 8-38 Kolozsvár, Brassó, 8 50 Bécs, Gráz, 8"50 Munkács, M.-Sziget, 915 M.-Sziget, Stanislau, 9"35 Ruttka, Berlin. Délután 12 00 Kis-Kőrös, 12 25 Bicske, N.-Kanizsa, 12-35 Hatvan, 1-45 Fehring, Gráz, 1-55 Kolozsvár, Arad, Szatmár-Németi, 2-20 Békés, Páris, London, 2 30 Bicske, 2 35 Kassa, Lemberg, 2-40 Konstantinápoly. 2 45 Hatvan, 2 55 Szolnok, 300 Zágráb, Fiume, Róma, 3 20 Adony-Szabolcs, Paks, 3-35 Szabadka, 3 45 Ruttka, Berlin, 4'30 Győr, 520 Ruttka, Berlin, 545 Kolozsvár, Brassó, 6-25 Hatvan, 7'05 M.-Sziget, Stanislau, 7-35 Nagy-Kanizsa, Triest, 8-00 Kassa, Csorba, 8 30 Zágráb, Fiume. Eszék, 8 55 Miskolc, Lemberg, 900 Bicske, 9T5 Kolozsvár, Bukarest 9.35 Gyékényes, Brod, 9-55 Fehring, Gráz, 1000 Arad, Brassó, 10 20 Belgrád, Eszék, Brod, 10 45 Bécs, Sopron, 11T0 Ruttka, Miskolc. A vonatok érkezése Bpest k. p. udvarra. Érvényes 1900. okt. hó 1-től. Délelőtt 5 00 Arad, 5-20 Ruttka, Berlin, 5*45 M.-Sziget, 6-10 Barassó, Arad, 615 Bicske, 6 35 Lemberg, Miskolc, 6 40 Bécs,' Sopron, 705 Belgrád, Bród, 7-10 Brassó, Kolozsvár, 7-25 Gráz, Fehring, 7 30 Hatvan, 7-50 Bukarest, Brassó, 7-45 Paks, AdonySzabolcs. 815 Kassa, Csorba, 8-20 Fiume, Zágráb, Eszék, 8-40 Róma, Fiume, 845 Hatvan, 915 Szolnok, 9 20 ' Győr, ' 1000 Szabadka, 1005 Ruttka, Fülek, 1015 N.-Kanizsa, Triest Délután. 12.25 Hatvan, 12 50 Berlin, Ruttka, 1-05 Konstantinápoly, 1-25 Gyékényes, Pécs, 130 Lemberg, Kassa, 145 London, Páris, Bécs, 1-50 Kolozsvár, Arad, Szatmár-Németi, 205 Gráz, Fehring 3.05 Gödöllő, 4 50 Bicske, N.-Kanizsa, 5 35 Hatvan, 6-05 Győr 6-20 Brassó, Kolozsvár, 640 Belgrád, Eszék, 7^0 Berlin, Ruttka,' Sze-, rencs, 715 Bécs, Gráz, 7 20 Brassó, Arad, 8 00 Fiume Zágráb Pécs, 810, Stanislau, M.-Sziget 8-30. Munkács, M.-Sziget, 8"35. Róma, Fiume, Zágráb, 845 Kis-Kőrös, 8-50. Csorba, Kassa, 915. Becs, Gráz 920, Berlin, Ruttka, 940, N.-Szeben, Gyfehérv., Kolozsvár, M.-Sziget, 9-50 Triest, N.-Kanizsa, 10 00 Munkács, Kassa. >uul «áuv4n:TÍM»Uil MTOMSÁJA tuuniTia Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16 Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-raknart 3.