A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 10. szám - Észrevételek a magyar általánospolgári törvénykönyv tervezetéhez (Folytatás.)

79 ad : 799. §. A «terhelés» constructiója helyett megint a következő rövid szöveget ajánlom : «A követelés biztosítására zálogjoggal lekötött ingó dologból (zálog), a zálogjognál fogva a hitelező jogositva van arra, hogy kielégítést szerezzen». A udolgot terhelő* vagy «jogot terhelő» kifejezést külön­ben a tervezet egész szövegében mint idegenszerűt törölném s helyettük a wdolgon vagy jogon levő vagy megvolta jogot s kifejezést használnék. ad : 820. §. A $ szövegezéséből az is következtethető, hogy az ela­dás jogosultságának a bekövetkezte után létrejött olyan meg­egyezés, hogy ha a záloghitelező kielégítést nem nyer, a dolog tulajdonosává lesz: — megáll. Világosan kiteendő tehát a §-ban, hogy előtt és után létrejött megegyezés semmis. Vagy ha a 825. rendelkezése alatt azt is lehet érteni az eltérő megállapodás alatt, hogy a zálog tulajdonosává is lehet a hitelező, ugy ezt a tételt, vagy a 82Ó. vagy a 825. §-ban nyíltan ki kell mondani. Én az átruházás lehetőségét állapítanám meg, de fel­tételesen, még pedig ugy, hogy próbaárverést vagy eladást rendelnék, s csak ha a zálogos követelés értékét nem fedezné vagy csak éppen azt fedezné a befolyható ígért legmagasabb összeg, akkor annak az összegnek, va^y nagyobb összegnek a beszámítása mellett engedném meg a zálog átruházását, de kisebb összegre soha. A §. szövege tehát ily kép lenne módo­sítandó vagy kiegészítendő. (Folytatás következik.) Belföld A Magyar Jogaszegylet f. hó 2-án teljes ülést tartott, melyen Dr. Fodor Ármin bpesti kir. itélö táblai biró, a magyarpol­gári perr ndtartás tervezete felett kezdette meg nagy­érdekü felolvasását nagy szánni hallgatóság előtt Felolvasó, ki az uj tervezet-szövegezési bizottságnak igen tevékeny tagja vo!t, igen nagy tudományos alapokon ismertette az uj tervezet előz­ményeit, a német, francia és osztrák törvények vonatkozásait. Felolvasó szabad előadásban részint alapossága, részint vonzó elő­adási modora által két órán át a hallgatóság figyelmét lebilin­cselni tudta. Előadása sajátlagos részére a legközelebbi teljes ülé­sen íog rátérni. Külföld. Az alkoholismus elleni nemzetközi congressus f. é. április hó 9—15-ig fog Bécsben ülésezni. Alkalmuk lesz tehát a leghivatot­tabb szakférfiaknak ezen, csak a legújabb időben socialpathologiai szempontból is méltányolt, kórjelenséggel foglalkozniok. A törvény­hozás és közigazgatás terén gyakorlatilag működő jogászok, védők, ügyvédek, és büntető jogtanárok egyenlő érdeklődéssel kisérik ezen ügy fejlődését. A régi iszákosság kérdése a modern alkohol­kérdéssé alakult át — ezt hangsúlyozza azon röpirat, melyet az előkészitő bizottság nemrég azon cim alatt «Mit akar az alkoho­lismus elleni congressus* — közzétett. E szavak eléggé jelzik az irányadó körök nézeteiben beállott gyökeres változást. Nem tekin­tik többé az iszákosságot isolált pathologiai jelenségnek, hanem meggyőződtek arról, hogy az alkohollal űzött visszaélés az egész nép életében és annak minden rétegében az egészségre és jólétre, az erkölcsiségre és mivelődésre egyaránt kártékony befolyást gyakorol. És igy a kérdés elsősorban a közművelődés, oktatás és nevelés kérdésének tekinthető. Az osztrák kormány is nagymérvben érdeklődik ezen ügy iránt; minden tattományban előkészitő szakbizottságok ala­kultak a szükséges statistikai adatok beszerzésére és minél tágabb körök — különösen az orvosi és tanítói kar, valamint a közigaz­gatási tisztviselők — érdeklődésének felkeltésére és a congressus munkálataiban való részvételük biztosítására. A belügyminister pedig a politikai hatóságok utján az egész birodalomban gyűjtetett adatokat az alkohol mértéktelen használatának elterjedéséről. Fel­hívta továbbá a külföldi államok kormányait, kiküldöttek általi képviseltetésükre és az igazságügyministerium utján több törvény szék bűnügyi aktáiból gyűjtetett adatokat <az alkohol és a büntettek közti összefüggésről* tartandó előadás érdekében. Sőt ugy a kor­mány, mint az egyes tartománygyülések is e congressust teteme­sebb anyagi támogatásban részesitik és igy előrelátható, hogy az egész alkohol-kérdés a congressuson ép oly komoly mint beható vitában fog részesülni és positiv eredményre vezetni. Azon szempont által vezéreltetve, hogy elsősorban a nép legtágabb rétegeinek felvilágosítása az iszákosság köz­veszélyes voltáról szükségeltetik — erre pedig az ifjúság nevelé­sére és a laikus elem hygienikus kitanitására hivatott egyének közvetlen behatása megköveteltetik, — kiváló fontosságúak a cong­ressus tanácskozásai, különösen pedig az itt tartandó előadások programmja. Ez utóbbiaknak csak akkor lesz hatásuk, ha minél népszerűbb nyelven és minél nagyobb hallgatóság előtt tartatnak. A bécsi congressus ez okból a szakosztályok alakulásától eltekint és nem tagok által is meglátogatható teljes ülésekben tartatja meg az előadásokat. A már bejelentett előadások soiában minden egyetemi fakultás van képviselve. A katholikus egyház sok kiváló képvise­lőjét küldi, köztük az e téren már sok érdemet szerzett Egger szt.-galleni püspököt is. Egy theologus az alkohol-kérdést • sürgős intelem a clerushoz* cimű előadásában fogja tárgyalni Es tényleg igaza van; mert a hitszónok és gyóntató legnagyobb befolyást gyakorolhatnak az erkölcsök reformálására. Paedagogusok fogják a kérdés jelentőségét az iskola szempontjából és annak összefüggését a neveléssel fejte­getni és a tanítói kar hivatottságát az ezen küzdelemben való részvételre méltatni. Széles keretben mozog természetszerűleg az orvosok részvétele; ők fognak az alkoholizmus physiologiai hatásáról, az ideggyógyászok és psychiaterek pedig az alkoholnak bom­lasztó hatásáról az idegekre és az iszákosak gyógykezeléséről értekezni. A jogászok közül a criminalisták állanak az előtérben. G r i g o r i e w, a pétervári mértékletességi egylet titkára előadást jelentett be «sur l'alcool et son róle dans l'étiologie des crimes»; Stooss tanár olvasni fog az iszákosság elleni gyógyintézetekről a büntető politika szolgálatában és dr. Löffler albiró tár­gyalni fogja az alkoholizmus és a büntettek közti összefüggést a bőséges számban bűnügyi aktákból összegyűjtött adatok alapián. De a jogászok n;m csupán azon kérdésekre fordítják figyel­müket, melyek a fél- vagy teljesen ittas állapotban elkövetett bűncselekmények beszámithatóságára, az ittasság megfenyitésére és az iszákosság befolyására a criminalitásra vonatkoznak. Tul­nagy már, fajdalom, azon egyének száma, kik hol saját mérték­telensLgük, hol szokásos iszákosoktól való leszármazásuk folytán beállott abnormitás következtében, tehát pathologiai alkatuknál fogva oly minimális közérzülettel, becsületérzéssel, sőt ember­séggel birnak, mely a társadalmi együttlét szabályainak semmi­képen sem felel meg s az ezek figyelmen kivül való hagyására szabott büntetőjogi kényszerhatározatok szempontja alá esik ; mert csak természetes, hogy a társadalomnak ezen veszélyes ellenségével szemben, védelmi állásba kell helyezkednie. Történjék akár az alkohol szülte abnormitások elhárítása kényszer utján való clszoktatás, szabályszerű munkára való reá­kényszerités és physikai behatás által, akár pedig gyógyithatlan­nak bizonyuljon e baj — kétséget nem szenved többé, hogy ily egyéneknek az ily intézetekbe kényszer utján való elhelyezése többé el nem odázható. A tébolydák és fogházak mellett az iszákosság elleni menhelvek is a társadalmi közintézmények sorában helyet kérnek. Összefüggésben ezzel áll azon jogos követelmény, hogy a megrögzött iszákos, a ki családját elha­a nyagoljakoldusbotr juttatja, vagy ártalmatlanná tétessék. A német polg. trkv. az iszákosságot a gondnokság alá való helye zéssel sújtja és ezzel az ily nyilvános iszákossági menhelyek alkotásának uiját egyengette. Ezt a kérdést fogja tárgyalni dr. F u 1 d mainzi ügyvéd felolvasása <a polgári törvényhozás és az alkoholról.» Az osztrák képviselőház elé már 1895-ben lett egy javaslat beterjesztve az iszákosok részére alkotandó letartóztatási intézetek érdekében és erre irányul a most a birodalmi tanács megnyitása alkalmával tartott trónbeszéd egy passusa is. Az alkoholizmus ellenei kivételes törvényeket követelnek a szeszes italokkal való visszaélés megkisértésének meggátlására vagy büntető határozatokkal való ellensúlyozására. Vájjon lehet­séges lesz-e az ily messze elterjedt és gyökeret vert szokást kiirtani, — azt sokan joggal kétségbe vonják. A «közbotrány* — mely alapjául szolgál a nyilvános helyen való részegség meg­büntetésének, — éppen ott nem fordul elő, a hol a részegség mindennapi jelenség, a hol tehát az elrettentő büntetés a leg­szükségesebb volna. A közmegbotránkozásnak mint constitutiv delictum mozzanatnak elhagyását viszont azok ellenzik, a kiknél első a «látszat» — és ezeké a többség és a döntés. Rá is lehetne utalni a törvénynek teljes hatálytalanságára, messzire elterjedt nézetekkel és elharapódzott tévfelfogásokkal szemben — igy pl. a bűntett gyanánt minősitett és erős büntetéssel sújtott párbajok­nál. De mindenesetre enyhíthető volna a baj a szeszes italok kínálatának korlátozása, a pálinkásboltok maximumának város­szerte való megállapítása, azoknak vasárnapon és bérkifizetés idejé­ben való zárva tartása és azok megbüntetése által, kik másokat lerészegedésre csábítanak. Szigorú rendőri felügyelet, mely a pá inkának zárt üvegekben való árusítását és a palacksör üzletet is ellenőrizné, — jóval csökkentené a lerészegedés esélyeit és következetes alkalmazás mellett sokaknak életszokásait is megvál­toztatná. De itt is van ám bökkenő, — mert egy hatalmas ellenféllel lesz dolgunk. A szeszes italok fogyasztásának csökkenése szükségkép maga után vonja az illető gyártók és őstermelők által termelt áruk kelendőségének és jövedelmezőségének csökkentését is,— de ebben még az államkincstár is lényegesen van érdekelve, a mely oly bő jövedelmi forrásról — más egyenértékű jövedelem hiányá­ban — egy oly könnyen le nem mondhat. E kérdés megoldása tehát nem oly könnyű és azért nem is bízunk abban, hogy a congressus működése egyelőre bármily gyakorlati eredményre fogna vezetni. A régi mon olet» elve itt is fog érvényesülni és a szesztermelés nagyobb mérvű korlátozását még jó soká a jámbor kívánalmak

Next

/
Thumbnails
Contents