A Jog, 1901 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1901 / 8. szám - A magyar ált. polg. tkönyv tervezetének ismertetése. (Folytatás.9

A JOG 61 A per megszüntető végzés mindig per megszüntető végzés marad, akár a sommás, akár a rendes bíróság hozta meg. Részesítsük azt egyforma elbánásban, vagy mondjuk k! mindkét eljárásnál a bélyegmentességet, vagy állapítsuk meg mind kettőre nézve a bélyegkötelezettséget a per megszüntető vég zésre. Ha az igazolást, perújítást, stb. stb. egy kalap alá fogtuk, egységesítsük a többi határozatokat is a lehetőség szerint. A mai bélyegtörvénynek egyik nagy hibája az, hogy mesterségesen van szétforgácsolva. Ezer apró mozaikból áll, amelyet nem a logika és értelem kapcsol össze, hanem a nyomatott szöveg. Majd ha újra öntik, talán figyelemmel lesznek a most idézett törvényszakaszra is ! ' A magyar ált. polg. tkcnyv tervezetének ismertetése.*) Irta : DÓMJÁN L. kir. aljbiró Sajó-Szentpéteren. (Folytatás.) Csal á d j og. A családjog foglalja el a ptk. tervezetében a második részt. Az első cím — mely a házasságjogot tartalmazza — a Stylus magyarsága, ereje és világosságával rivall annak jeles szerkesztőjére. E cimnek két fejezete van: egyikben a házastársak személyes, másikban vagyonjogi viszonyai szabályoztatnak. Házastársak egymás közötti személyes viszonyait inkább az erkölcs, mint a jog szabályozza Azonban a jog is felállít tételes szabályokat, melyekben meghatározza a házastársaknak egymás közötti családi helyzetét, általánosabb vonásokban megjelöli az egymás iránti kötelességeket. így a személyes viszonyoknak már jogi lényege is felismerhető. Ennek hatása ugy jelentkezik, hogy mindenik házasfél jogosítva van követelni a másiktól azt, melyre a törvény rendelkezése kötelezi. Ezen kötelezettséget birói ítélet által is megállapittathatja. Találkozunk ugyan már a szaksajtóban is olyan felfogással, hogy az ilyen ítéleteknek sem jelentőségűk, sem értékök nincs, mivel végre nem hajthatók. Ezek ellenében fel lehet hozni, hogy a praejudicialis perben hozott Ítéletnek sincs végrehajtási hatálya, azért mégis fontos, mert általa jogkérdések döntetnek el. így a személyjog, kérdésekben hozandó ítéletnek is meg lesz a maga fontossága, a vétlen fél már az Ítéletre hivatkozhatik s ha az ítéleti rendelkezést a másik fél nem teljesítette, felléphet ellene házassági kötelék felbontása iránt, (1894 : XXXI. t.-c. 80. §.) Itt röviden ki fogok terjeszkedni arra. hogy a házastársak személyes viszonyaira minő rendelkezések állottak a római jogban, minő rendelkezések állanak ma, s minők alkottattak össze a tervezetben r Római jog szerint: 1. A házastársak hűséget követelhettek egymástól nem i csak a nemi. hanem minden egyéb életviszonyokban. 2. Mindenik fél élelmezési kötelezettséggel állott a másik féllel szemben. 3. Egymás ellenében poenalis vagy infamaló keresettel fel nem léphettek. 4. Egymás ellenében tanúskodásra nem kényszeríttethettek. "). A férj volt a család feje. képviselője. 6 A nő osztotta férjének családi állapotát, viselte családi nevét. Mai jogállapot szerint : Hűség a házassági életközösségben. «A házassági életközösség jogunkban nem a nemi alárendeltség, hanem az egyenjogúság alapelvén nyugszik (Fodor m. magánj. IV. k. 1-49 lap.) A férj a család feje, őt illeti a családi ügyek vezetése, azonban neje tanácsait is m-ghallgatni tartozik. A férj tartási kötelezettsége fenn áll, de nem visszonos. mert a nő tartási kötelezettségéről törvényeink nem intézkednek, van ugyan a betegápolási költségeknek a nő által való megtérítésére ily kivételes intézkedés (1875: III. t.-c. 1. §.) de a gyakorlat és felső bíróságaink rendelkezéseiben nem vert gyökeret a férj tartásáról való gondoskodás. A nő osztja férjének családi állapotát, viseli családi nevét. Egymással szemben tanuskodási kötelezettségök nincs. 1893:XVII1. t.-c. 86 §. *•) Előző cikkeket 1. a «J o g» 2., I. és 6. számaiban. A tervezet 95—105. §-ai szabatosan és tartalmasán határozzák meg a házastársak személyi jogait, kötelezettségeit, melyek a házasság mivoltából, és a törvény rendelkezéséDől következnek. (94. §.) E rendelkezések szerint a férj jogköréhez tartozik házi körben a döntés, ő határoz lakóhely, lakás dolgában, de köteles neje eltartásáról gondoskodni, elhatározásánál nejének tanácsait, ellenvetéseit figyelembe venni tartozik. A feleség eljárhat a házvitelben s ennek köréhez tartozó ügyletekben, kötelessége férjét keresetmódjában közremunkálás által támogatni, sőt önállóan keresni is, ha közös éiettartások ezt igy hozza magával. (99. §.) Férjét eltartani köteles, ha a férj erre vagyonhiány és keresetképtelenség okából nem képes. (100 §.) Viseli férje vezetéknevét. (97. §.) Az utóbbi szakasz csonka intézkedéséből kitűnik, hogy a tervezetben a férj polgári állása, nemessége mellőzve van. A tervezet már feltételezi, hogy a nők szintén nyernek polgárjogot, igy a férj állásából folyó előnyöket nem biztosítja külön a nő részére. A nő tartási kötelezettsége uj intézmény, a hitvestársi kölcsönösség elvének felel meg. Ezen tervezeti alkotás helyes és időszerű. A házastársaknak egymás közötti ügyleteire azok a rendelkezések állanak, miket az eddigi jogszokás s a törvények intézkedései meghonosítottak. A vagyonjogi rész berendezése a tervezetben kissé complicált, különösen a közszerzeményi és külön vagyon közötti meghatározások szövevényes utakon tekergőznek, itl egyszerűsítésre van szükség, s erre alább részletesen meg fogom tenni észrevételeimet. A házassági életközösség úgyszólván összeolvasztja azonkülöntermészetü javakat, melyek a házasságjog által minemüségök szerint határoztatnak meg. Ily javakat képez : a) A nő hozománya bj A házasfelek külön vagyona ; c) A közszerzemény ; d) A hitbér és viszonh'tbér ; A szerkesztő-bizottság 1897 máj. 1-én tartott ülésében megállapította, hogy a törvénykönyv rendelkezéseket tartalmazzon, ne tantételeket, e megállapodáshoz hiven a tervezet 11(2. i;-a — mely a hozományról rendelkezik — nem ad fogai ommeghatározást. s a hozomány jogi természetéről való ismertetést mellőzi. Röviden ismertetni óhajtom a hozomány jog: természetét. Római jog szerint hozomány (dos) mindaz, mit a nő a közös házastárs terheinek könnyebb elviselhetésére férjéhez hoz. Mai jogrendszerünk szerint «hozomány azon ingó. vagy ingatlan vagyon, melyet a nő, vagy helyette és nevében, vagy a nőre való tekintettel bárki más, a nőnek a házasság terheihez való hozzájárulása gyanánt a férjének h aszonélvezet ü I á t a d». (Zlinszky magy. magánjog.) Itt tehát a vagyon rendeltetési célja által határoztatik meg. annak hozományi jellege. Jogi iróink szerint állhat a hozomány dolgokból, vagy jogokból Dolgok lehetnek ingók és ingatlanok. (Fodor magánjog IV. k, 508. 1.) Felső bírósági határozatokban csak szórványosan látjuk nyomait annak, hogy a hozományok minémü tárgyakból állanak. A legfőbb Ítélőszék és budapesti tábla régibb keletű határozatai szerint lehetnek a hozományi tárgyak, készpénz, gabonanemü, állatok, termények, bor, lovak, kocsi, ingatlan, sőt egész gazdasági állomány. Nem tekinthetők hozományi tárgyakként: a nő kiházasitási tárgyai, melyek az ő személyi szükségleteire szolgálnak, mint az öltözet, ágynemű. A Curiának 4,101/83. sz. a határozatában foglalt kijelentéshez képest, ezüst, ékszernemü, bútor, nem lehet hozomány, mert ezek nem a házassági költekezés könnyítésére szolgálnak. A hozománynak ezen rendeltetéséből folyik, hogy azt a házasság érvényes fennállása alatt visszakövetelni nem lehet Curia 10,087/88. 2,074/91. Ezen szabály csupán arra az esetre áll, midőn a felek a hozomány visszaadására szerződéssel nem intézkedtek, mert a nő a házasság tartama alatt is visszakövetelheti hozományát, ha ezt szerződéssel kikötötték. (Curia 85 ápr. 23. 55. sz.) A hozomány csupán haszonélvezetre szolgál, a házasság megszűnése után természetben visszakövetelhető. Curia 7,694/83.)