A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 6. szám - A fokozatos illeték alá tartozó jogügyletek után kiszabandó illeték alapjául veendő értékről. [4. r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 6 számához. Budapest, 1900. február hó 11. Köztörvényi ügyekben. A biroi kézhez való letetnek jogi természete. Állandó birói gyakorlat szerint, a mennyiben a jogosított kezeihez való szerződésszerű teljesítést valamely jogilag számításba vehető akadály, hátráltatja, az adósra nézve a szerződésszerű teljesítés hatályával bir az, ha az ados a teljesítés tárgyat, a mennyiben az arra alkalmas, kellő időben biroi letétbe helyezte. Ennek jogi hatályát nem szünteti meg az, hogy a letet tárgyára a letétel előtt vezetett végrehajtás akar alakilag, akar anyagilag — mint vitatva lett, nem volt törvényszerűnek tekinthető, mert az ados nincs kötelezve, de jogosítva sem a nála történt letiltásnak akar alakilag törvényszerűséget vizsgálni, akar anyagi jognál fogva hatályának bírálatába bocsátkozni, és igy a letiltás puszta ténye ra nézve jogi akadálynak veendő arra vonatkozólag, hogy ő a teljesítést nem a hitelező, hanem birói kézhez eszközölje. K. Fülöp felperesnek, Pesti hengermalom társaság budapesti cég alperes ellen, óvadékul letett értékpapírok és készpénz kiadása iránt a budapesti VI. kerületi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és ugyanott 1898. Sp. V. 3,1675. sz. ítélettel befejezett, alperesnek felebbezése és ehhez felperesnek csatlakozása folytán pedig a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék által az 1899. évi október hó 11-ik napján 1899. II. 307/6. sz. a. hozott ítélettel elbírált sommás perében, alperesnek az 1899. évi október hó 25-ik napján beadott felülvizsgálati kérelme folytán ; az ügynek az 1900. évi január hó 10-ik napján befejezett előadása és tárgyalása után az alul kitett napon következő ítéletet hozott: Alperes felülvizsgálati kérelmének hely adatik, a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik és felperes végrehajtás terhe mellett köteleztetik arra, hogy alperesnek összesen 397 korona 30 fillér költséget 8 nap alatt megfizessen stb. Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése miatt támadja meg. Alperesnek e részben felhozott panasza lényegileg alapos. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felperes keresetét az A) alatti okirattal létesült megállapodásra alapította és felperesnek keresete arra irányul, hogy alperes neki az abban az okiratban meghatározott óvadéki értéket, illetve ennek maradványát adja ki; továbbá ama tényállás szerint a felek részéről a perben csatolt okiratok valódiak és az illető lelek között még a kereset beadása előtt az elszámolás megtörténvén, ennek eredményéhez képest az alperesnél az A) alatti okirat szerint letett óvadékból visszaadandó érték összegileg épen annyi, mint a mennyinek felperes kereseti kérelmének megfelelőleg ugyanennek részére visszaadására a felebbezési bíróság alperest kötelezte és mint a mennyit alperes a kereset beadása előtt már birói letétbe helyezett. Az óvadék jogi természetével nem ellenkezik az, hogy esetleg azt sajátjaként és tulajdonjogának egyébként fentartása mellett más adja, mint az, a kinek esetleges tartozása biztosítására az óvadék kikötésszerüen szolgál; habár tehát az A) alatti okiratban meghatározott óvadéki értéket tényleg S. Ottó adta is át alperesnek, nincs kizárva az, hogy azt az értéket valósággal sajátjaként a felperes adta és felperes arra az értékre az óvadék minőség megszűntével már korlátlanul érvényesíthető tulajdonjogát fentartotta. Minthogy pedig az A) alatti okirat tartalma szerint alperes, felperes és S. Ottó megegyező ügyleti akaratkijelentést tettek az iránt, hogy az abban az okiratban meghatározott értéket sajátjaként felperes adta és S. Ottónak az alperesnél fennálló és keletkezhető tartozása biztosítására felperes a tulajdonjogának fentartásával kötötte le, egyúttal alperes magát kifejezetten arra kötelezte, hogy azt az értéket, illetve annak maradványát az óvadéki minőség megszűntével felperesnek fogja visszaadni; és minthogy a felek megegyező ügyleti akaratkijelentése által azok között a felek között szerződés keletkezik és a szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja, ezeknél fogva az Aj alatti okirat alapján az ez okiratban meghatározott értéknek egyedül az alperesnek S. Ottó elleni követelése erejéig korlátolható tulajdonosául jogilag a felperes tekintendő, a ki tehát jogszerűen követelheti ugyan azt, hogy azt az értéket, illetve ennek maradványát az óvadéki minőség megszűntével az alperes neki szolgáltassa ki. Minthogy azonban az állandóan követett birói gyakorlat szerint, a mennyiben a jogosított kezeihez való szerződésszerű teijesitést valamely jogilag számításba vehető akadály hátráltatja, az adósra nézve a szerződésszerű teljesítés hatályával bir az, ha az adós a teljesítés tárgyát, a mennyiben ez arra alkalmas, kellő időben birói letétbe helyezze. Már pedig jelenleg ez az eset forog fenn; mert a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása, illetve a 6. és 7. alatti okiratok tartalma szerint alperesnek, még mielőtt nála felperes az óvadéki érték maradványának visszavétele végett jelentkezett, a prágai cs. kir. kereskedelmi törvényszéknek az a végzése kézbesittetett, a mely szerint harmadik személy javára S. Ottónak alperes ellen állítólag létező 5,000 frt követelése, illetve ennek maradványa mint letett óvadékra a végrehajtás elrendeltetett, ez az óvadék lefoglaltnak kijelentetett, alperesnél letiltatott és alperes ama óvadék iránt minden rendelkezéstől eltiltatott; mert továbbá a felebbezési bíróság ítéleti tényállása, illetve az E) alatti okirat szerint alperes haladéktalanul és a jelen kereset beadása előtt ama óvadéki érték maradványát a fenti tények előadása mellett birói letétbe helyezte és erről felperes értesíttetett; és mert alperes nem csak kötelezve, hanem jogosítva sem volt arra, hogy a neki kézbesített és fenn ismertetett végzésI nek akár alakilag törvényszerűsége, akár az anyagi jognál fogva hatálya bírálatába bocsátkozzék; következésképen az alperesre nézve saját jogosult érdekének megóvása szempontjából, ama végzéssel nála történt bírósági rendelkezés arra nézve, hogy i alperes az óvadéki érték maradványát közvetlenül felperes kezeihez kiszolgáltassa, jogilag számításba veendő akadályul tekintendő, és igy alperesnek az a ténye, hogy azt a maradványt a fenti módon birói letétbe helyezte, felperessel szemben a szerződésszerű teljesítés jogi hatályával bir. Minthogy ekként alperes jogilag ugy tekintendő, mint a ki azt Aj alatti okirattal létesült szerződésszerű kötelezettséget, a mire felperes keresete alapítva van, már teljesítette; és minthogy a szerződésszerű kötelezettség ennek teljesítése által megszűnik: ezeknél fogva a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy alperest az illető óvadéki érték maradványának felperes kezeihez kiszolgáltatására kötelezte és a költségben elmarasztalta; épen ezért alperes felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni, a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani, és felperest a S. E. 109., 168. és 204. §§. értelmében alperes javára az összes költségben elmarasztalni. Kelt Budapesten a magyar királyi Curia polgári felülvizsgálati tanácsának az 1900. évi január hó 10-ik napján tartott üléséből. (A m. kir. Curia mint felülvizsg. bir. 1900. évi január hó 10-én. G. 525. sz.) A canonica visitatiónak abból a tartalmából, hogy az abban megállapított egyházi szolgálmányokat csakis egy meghatározott telek birtokosai kötelesek közösen megadni, meg kellett állapítani, hogy az említett egyházi szolgálmanyok mint dologi teher a jelzett felek mindenkori birtokosait terhelik, mely közjogi természetű terhet ennélfogva az illető ingatlannak mindenkori birtokosa, ha az nyilvánkönyvvileg kitüntetve nincs is, viselni köteles. A rimaszombati kir. törvényszék. (1899. febr. 14. 14. sz. a.) I. János rozsnyói püspök mint a harkács-jánkfalvi rom. kath. plébánia képviselője felperesnek, a jolsvai takarékpénztár részvénytársaság alperes ellen egyházi szolgáltatások kötelezettségének megállapítása és azok megadása iránt indított perében a következő ítéletet hozta: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetében előadta, hogy az A. alatti 1835. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatioi szerint az akkor Harkácson 4s/8 urb. telket biró alperesek arra kötelezték magukat, miszerint a plébánosnak évenként 24 mérő búzát és 20 pozsonyi mérő zabot, a kántornak pedig 12 pozsonyi mérő búzát fognak kiszolgáltatni, hogy továbbá a telkes gazdák tartoznak a plébános haszonélvezetére rendelt ingatlanok beműveléseért évenként 40 frt váltópénz összeget fizetni, a kántortanítónak azonban a mezei munkát természetben teljesíteni; alperes jolsvai takarékpénztár azonban az 1895. évi szept. 28-án tartott birói árverésen megvett és I2/8 telek után esedékes és fent részletezett szolgáltatások teljesítését megtagadván, állítván, hogy azon szolgáltatások teljesítésének kötelezettsége az ingatlanok dologi terheként azok mindenkori tulajdonosát terheli: kérte felperes alperes jolsvai takarékpénztár ellenében ítéleti megállapítását annak, hogy alperes mint a harkácsi 33., 35., 47., 52., 62.,