A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 6. szám - A fokozatos illeték alá tartozó jogügyletek után kiszabandó illeték alapjául veendő értékről. [4. r.]

48 A JOG hogy a mely ügyben valamikor tárgyalás volt tartva, vagy kitűzve, a régi törvény hatálya alatt, abban az uj törvény életbeléptetése után kitűzendő tárgyalások és egyéb intézkedések még mindig a régi törvény rendelkezései szerint történjenek, — véleményem szerint a legvastagabb tévedés és ha ez a felfogás a bűnvádi eljárás során érvényesülne, az eljárás megsemmisítését fogja eredményezni. Severus Sérelem. Az ügyvédi szólásszabadság kérdése. M. hó 29-én a nyitrai törvényszéknél mint felebbezési bíróságnál egy somm. per felebbezési tárgyalásánál olyan dolog történt velem, ami közérdekű s az egész ügyvédi kart érintheti. Egyik tanú kihallgatása közben egy kérdésre adott vallomásával a tanácselnök nem volt megelégedve s faggatni kezdte, úgyannyira, hogy a tanú ismételve vallomását, kijelentette, hogy ő mást nem mondhat, mint a mit tud. Erre megjegyeztem, hogy mást nem is tartozik vallani. Ezért a közbeszólásomért a törvényszék 100 koronára bírságolt, egyúttal a tárgyalás folytatását délutánra halasztotta. Délután a tanuk vallomását felolvastatván, minthogy tapasztaltam, hogy a jegyzőkönyvbe vett vallomásban ellentmondás van, holott én a tanutói csak egyféle kijelentést hallottam, a fölolvasott vallomás után azon kérelmet intéztem a tanácselnökhöz, «hogy a tanúhoz tegyen kérdést ez irányban még egyszer és a tanú már most nyugodtan, függetlenül minden befolyástól mondja meg, hogy melyik az igaz». Ekkor a tanácselnök rám támadott, hogy a törvényszék nem befolyásol senkit (holott ezt én se mondtam) s egyúttal a tanács visszavonulva engem határozatilag az ügyben való további képviselettől a somm. elj. 36. §-ára hivatkozással egyszer-smindenkorra eltiltott s a feleket arra unszolta, hogy nevezzenek meg más ügyvédet, amit ők tenni nem akartak, hanem hosszabb huzavona után a tárgyalás elhalasztását kérték, ami mégis történt. Amint tetszik látni: a bírságolásnak sincs itt alapja. De nem ez ebben a közérdekű, hanem az, hogy a somm, elj. 36. §-a nem ad jogot a bíróságnak, hogy az ügyvédet a képviselettől eltiltsa. A kérdéses §. utolsó kikezdése az ügyvédre nézve az 1877. XXVIII. t.-cikket rendeli alkalmazandónak, ez pedig olyan intézkedést, hogy az ügyvéd a képviselettől eltiltható legyen, nem tartalmaz. A törvényszék eljárása legteljesebb korlátozása a szólás- és védelem-szabadságnak, mely ha törvény ellenére lábra kap, akkor a bíróság a neki nem tetsző ügyvédeket a képviselettől egyszerűen eltiltja, s arra fogja unszolni a feleket, hogy neki tetsző más ügyvédet valljanak. Szóval az ügyvédi költség mérve eddig is a bíróságtól függött, hasonló elbánás után azonban már a képviselet joga is a bíróság kényének lesz kiszolgáltatva. Dr. J^gressy Sándor. ügyvéd, Nyitrán. Irodalom. A magyar jogászegylet felolvasásaiból megjelentek: A járásbíróság előtti eljárás különös tekintettel a vád képviseletére dr. Edvi Illés Károly; A bűncselekmények osztályozása kriminologikus szempontból dr. Reichard Zsigmond; A bűnvádi perrendtartás perorvoslati rendszere. Vargha Ferenc táb. biró; A kereskedelmi törvény revíziója, d r. Nagy Ferenc. Megjelent: A közjegyzői intézmény 25-ik éve. Kiadta: Az aradi kir. közjegyzői kamara. Az 1899. évi törvények gyűjteménye. Lampel (Wodianer F. és Fiai) kiadók Bpesten. A munka gondosan készült jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátva. A vaskos kötet ára 7 kor. 20 fii!. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetési és végrehajtási rendeletekkel. Jegyzetekkel ellátta, dr. Szokolay István. Lampel (Wodianer F. és Fiai) Budapesten. Ara 2 kor. 50 fill. Az uj cukor- és söradó-törvények a rájok vonatkozó végrehajtási rendeletekkel és utasításokkal együtt, dr. Szokolay István látta el a szükséges jegyzetekkel. Ára 3 k. A polgár mint esküdt. Irta: dr. Gonda Dezső ügyvéd Bpest 1900. A január elsején életbe lépett uj bűnvádi perrendtartás nemcsak a magyar jogi életben teremt meg uj, és vérmes remények buzgó fanatikusai szerint jobb korszakot, hanem óriási, eddig nem tapasztalt lendületet visz a jogirodalom művelőinek nem túlságosan nagy táborába is. A jogszolgáltatásba részben a nagyközönséget is belevonó erre vonatkozó nehéz törvények értelmezése és magyarázata az egész vonalon megindult. Több-kevesebb hivatottsággal a commentatorok egész raja ontja ki jól: rosszul sikerült szellemi termékeit a türelmes könyvpiacra. És commentatori működésnek soha sem volt jobb talaja, kecsegtetőbb alkalma mint most; az egész jogász közönség, mint egy ember, úgyszólván napról-napra várja azt az igazi jó munkálatot, a mely minden tekintetben segítségére legyen a bonyolódott törvény számtalan útvesztőjében. Es amig ezt várja-várja — közben megjelenik nem a v á r t commentár, hanem egy tényleges kisebb mű: az első tanácsadóaz esküdtekszámára. — Intelligens, eleven kis munka,a mely nemcsak jól, de a mi jogi természetű könyveinknél különösen kiemelendő szépen is van megírva. Teljessége], az, a mi a hivatása és a minek készült: tanácsadója az igazságszolgáltatást gyakorló laikusnak, a semmiféle jogászi előiskolában nem részesült esküdtnek. De ez aztán megtalál ebben a technikailag is kiváló gondosan szerkesztett kötetben mindent, a mire csak szüksége van, midőn elmegy a törvényházba, hogy legmagasztosabb törvényadta polgári jogával éljen. Gonda — előttünk fekvő — könyvét ezek után dicsérni valóban teljesen fölösleges. A mai viszonyok között fontos, úgyszólván majd mindenkire nézve nélkülözhetlen ez a könyvecske. Szerzője ugyan még újonc a jogirodalom küzdő porondján, de jelen munkálata sokat Ígérően bizonyítja, hogy van tehetsége és hivalottsága is arra, hogy a nevét majdan — ha jogi irói működését így folytatja — a jogászi irodalom elsői között emlegessék. Ezért üdvözöljük őt is, könyvét is, melyet egyébként Katona Béla kir. főügyész-helyettes magas szárnyalású előszava vezet be a magyar jogász közönséghez. (Dr. R. B.) Felső bíróságaink elvi jelentőségű határozatai. X. köt. dr. Márkus Dezső, kiadja Grill Károly könyvk. Budapesten. Ezen 10-ik kötet, mely az 1898—1899. években a jogi szaklapokban megjelent elvi jelentőségű határozatokat tartalmazza, ismét azon páratlan szorgalom és pontosságról tanúskodik, melyek Márkust jellemezték e gyűjteményes mü eddig megjelent köteteinél. Magyar Törvénytár. (Corpus Juris Hungarici.) A magyar törvényeknek eme becses gyűjteményéből, a melyet a Franklintársulat kiadásában Márkus Dezső dr. kir. törvényszéki biró szerkeszt, már megjelent az 1899. évi törvénycikkeket tartalmazó kötet is, a már megszokott díszes kiállításban. A szerkesztő ezt a kötetet is azzal a gondossággal látta el számtalan, tömör stílusban irt jegyzettel és magyarázattal, a mely a Márkus-féle törvénytár jellemző sajátossága. Vegyesek. Kimutatás a királyi ítélőtáblák 1899 évi tevékenységéről. Laub Rezső kassai kir. táblai segédhivatali igazgató összeállításából vesszük a következő adatokat : Bpest : 1898. évi hátralék 3,571. Érkezett : 28,739, összesen 323,310. Elintéztetett: 28,037. Hátralék: 4,273. Az itélőbirák létszáma : 47. Egy biróra esik átlag 597. ügy. —D ebr e c e n : 1898. évi hátralék 824. Érkezett : 11,335. összesen 12,169. Elintéztetett: 11,195, Hátralék: 974. — Egy biróra átlag esik 622 iigy. Az itélő bírók száma: 18. — Györ. 1898. évi hátralék: 543. Érkezett : 7,296, összesen:]7,839. Elintéztetett: 7,233. Hátralék: 586. A birák létszáma: 13. Egv biróra esik átlag 558 ügy. - Kassa: 1898. évi hátralék: 638. Érkezett: 11,243. összesen: 11,889. Elintéztetett: 11,172. Hátralék: 709. A birák létszáma: 18 Egy biróra esik 621 ügy. — Kolozsvár : 1898. évi hátralék: 276. Érkezett: 8,471. összesen: 8,747. Elintéztetett: 5,293. Hátralék: 387. A birák létszáma : 14. Egy biróra esik : 507 ügy. — MarosVásárhely 1898. évi hátralék: 134. Érkezett: 6,174 összesen: 6,308. Elintéztetett: 3,738 összesen 6,145. Hátralék : 163. birók, létszáma : 10. Egy biróra esik 614 ügy. —Nagy-Várad. 1898. évi hátralék: 803. Érkezett: 9,602, összesen 10,405. Elintéztetett 8,929. Hátralék: 1,479. Birák létszáma: 14. Egy biróra esik: 638 ügy.— Pécs: 1898. évi hátralék 222. Érkezett: 7,733. összesen: 7,955. Elintéztetett : 7,542. Hátralék 413. Birák létszáma : 12. Egy biróra esik 628. — Pozsony: 1898. évi hátralék 192. Érkezett: 5,758 összesen 5,950 Elintéztetett 5,736. Hátralék : 214. Birák létszáma 10. Egy biróra esik 574 ügy. —Szeged: 1898. évi hátralék. 710. Érkezett 13,749. Elintéztetett : 12.911. Hátralék 1,548. Birák létszáma 22. Egy biróra esik 587 ügy. — Temesvár: 1898 évi hátrálék 541. Érkezett: 11,250. Elintéztetett : 11,132. Hátralék: 659. Birák létszáma 16. Egy biróra esett 16 ügy. Curiai és táblai értesítések Arad W. A. Reiner—Reiner érk. 431/900. sz. a. n. e. eld Keresztszeghy. — Békés I. K. Kis J. -- Szabó J. érk. 7,188/99. sz. a. n. e. eld. Pechata. — L. Kovács Sofia válópere érk. 272/900. sz. a. eld. Keresztszeghy. — Dárda dr. K. E. Bozsucsanin — Radits 3,783/99. sz. ü. a Cur. jan. 30. hh. Eld. Pásztélyi. — Erzsébetváros dr. J. Gy. Weber G. b. ü. a Cur. 12,975/99. sz. a. jan. Ki. hh. — Kecskemét Gy. B. Bozso — Lazás 1.564/99. sz. ü. n. e. eld. Hűvös. — Ó-Becse dr. V. A. Bácstiszamelléki — Gyorgyevits 4.719/99. sz. ü. a Cur. febr. 7. hh. (A többi ügy n. e.) — Pécs dr. B. A. Wiener M. 12.875'99. sz. b. ü. a Cur. jan. 16. vu. — Székesfehérvár P. G. Duchon — Zsiga 4,326/99. sz. ü. a Cur. febr. 7, mv. - Szobráncz Sz. I. Homely A. — Sztankó M. 4,796/99. sz. ü. a Cur. febr. 1. hh. — Újvidék dr. V J Mathesz Hutel B. - Mathesz I. 4,128/99. sz. ü. a Cur. jan. 25. hh. - Újvidék dr. C. A. M. Krsztics — Krisztics 4,723/99. sz. ü. a Cur. febr. 7. mv. PALLAS ll SZ V É M T > AKSASÍ^