A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 52. szám - A rendkívüli semmiségi panasz (perorvoslat a jogegység érdekében) alkalmazhatásának egy vitás esetéről

A J O ^ 207 A csődtömeg ellen bejelentett, a csödnyitast közvetlenül megelőző három even belül keletkezett, a kincstári bélyegek és jog illetékekből alló követelések csőd esetében akként osztályozandok, mint a közadok egyéb nemei, mert habar a csődt. 60. S-ban, mint az első osztályban kielégítendő csodhitelezöi követelések, a bélyegek es jogilletékek külön felemlítve nincsenek, mégis nyilvánvaló, hogy ugy a bélyegek, mint az illetékek az idézett törvényhely meghatározása alá eső éppen oly közterhek, mint a töt vényben kifejezetten megjelölt vámok, fogyasztási illetékek; minélfogva a törvényben erintett icmás közterhek" fogalma a)a a bélyeg- és jogilleték követeléseket is kétségtelenül sorozni kell (A m. kir. Curia 1900. okt. 17. 595. sz. a.) A részvénytársaság igazg itoja, állásánál fogva, a keresk. törv 1 rész hatodik címében emiitett segédszemélyzet közé nem tartozván, reá az 1881 evi XVII t.-c. 176. S-a alkalmazást nem nyerhet, következéskeptn igényét első sorban az iparhatóság előtt érvényesíteni nem is köteles. ÍA m. kir. Curia 1900. okt. 17. 211. sz. a ) Ha a vevő a nélkül, hogy minden résziére kiterjeszkedne, egy általánosan megjelölt hiány miatt kifogást tesz s erről az eladót kellő időben értesít', nincs elzárva attól, hogy a perben kifogásait részletesen kifejthesse es z általánosságban megjelölt hiány mellett oly kifogásokat is érvényesithes-en, melyeket kifogásoló levelében kifejezetten fel nem említett. (Budapesti kir. kere'-kec'eimi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa. 19U). máj. Hl. E. 143. sz. a.) Ha az egy személynek SHját rendeletére szóló váltó alapján annak szövege alatt az intéz vényezett aláírásán kivül két névaláírás fordul elő. ugy a rendelvény határozatlan és a váltó ennélfogva kellékhiánvban szenved. (A m. kir. Curia 1900. okt. 24. 731900. sz. a.j A váltókötelezett azon az alapon, hogy a közte és a hitelező közt létrejött egyezséggel megszüntetett eredeti kötelem bíróilag érvényesíthető nem volt. az egyezségben elvállalt rzetési kötelezettséget meg nem tagadhatja, ha az egyezség a hitelezőnek ellenszolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezését is magában foglalja s a felek között ilyen irányban létrejött egyezség a kölcsönös szolgaitatásoknak egymás irányában történt egyidejüleges teljesítésevei folyamatba is ment, mert ebből az következtethető hogy a feleknek akarata az eredeti kötelemnek az egyrzség leg szabályozott kötelem által való helyettesítésére s így újításra irányúit. Az ellenszolgáltatás a fenforgó esetben abból állott, hogy a hitelező az eredeti követelés iránt a tőzsdebirósag előtt indított pert beszüntette, az adósnak nála letétben lévő részvényeit kiszolgáltatta s az eredeti követelés biztosításául szolgáló jelzálogi előjegyzés törlésére alkalmas nyilatkozatot adott. ( A m. kir. Curia 19UU. okt. 31. 779. sz. a.) Az üzleti pénztár kezelésére adott megbízás a kereskedelmi törvény 43. i a értelmében nem jogosítja fel a pénztárnokot a főnök kereskedelmi üzlete folytatásával rendszerint járó minden ügyletre, hanem csakis azon jogcselekményekre, melyeket a pénztari kezelés rendszerint szükségessé tesz. a főnök cimére vasúton érkezett áruk átvétele pedig a pénztári kezelés körébe rendszerint nem tartozik. 1 Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa 1900. szept. 17. E. 225. sz. a.) Abból a körülményből, hogy közadós üzletének egy részét a szerződés megkötése előtt néhány nappal tüz pusztította el, a fizetések megszüntetésének tényét megállapítani nem lehet, mert még na való is lenne, hogy ez a tűzkár idézte elő a közadós anypgi romlásit, ez a romlás az által, hogy a közpdós áruinak es berendezésének egy része elpusztult, általánosan mindenki előtt felismerhető nem le'>t; a közadós anyagi viszonyainak belső ziláltsága pedig, ha csak egyszersmind külső jelek mindenki előtt felismerhetővé nem teszik, a fizetések megszüntetésének tényét még nem állapítja meg. A m. kir. Curia: 1900. okt. 30. 405. sz. Z.) Közgyűlési határozat megsemmisítése iránti perben a kereset alakszerűségek mellőzésére lévén alapítva, annak érvényesítése a keresk. törv. 174. S-a második bekezdése értelmében hivatalból is figyelembe veendő záros határidőhöz van kötve, mely határidő elmultával alaki szempontból uj megtámadási okok nem hozh tők fel. ÍA m. kir. Curia 1900. okt. 17. 1,040. sz. a.) Habár a törvény nem irja is elő azt, hogy az eladó a vevő által el nem fogadott árut annak kifogásolása es rendelkezésre bocsátása után azonnal köteles a vevő rovására eladatni, az eladó mégsem hagyhatja a vevőt a kereskedelmi törvény 352. S ában őt megillető jogok melyikének gyakorlása iránt hosszabb időn át kétségben és a vevő az általa visszautasított árunak az eladó részéről, hosszabb idő eltelte után indokolatlan késedelmeskedéssel történt eladását az ő rovására teljesítettnek nem köteles elfogadni. Ha a szállítás egymás utáni részletekben teljesítendő, a vevő részéről a teljesített részszállitmány el nem fogadása nem mentesiti az eladót a további szállításnak szerződésszerű foganatosításától, kivéve azt az esetet, ha az előző részszállítást a vevő olyan októl utasította vissza, a mely okból a további szállításnak visszautasítása is következtethető. ÍA m. kir. Curia 19)0. jan. 10. 1,153/99. sz. a.) Bűnügyekben. A. B. P 677. §-ának 2. pontja szerint a kiállott előzetts I letartóztatásért vagy vizsgálati fogságért nem igényelhet kárta| lanitást az, a ki hamis beismerő vallomást tett. Tekintve, hogy a kártalanítást igénylő a gyilkosság gyaI nuja alapján ellene teljesített eljárás alkalmával a nyomozó | csendőrség előtt beismerte a később valótlannak állított azt a j tényt, hogy másnak részéről 5o frt igértetett neki, ha a gyilkosságot elköveti. — kártalanítást nem igényelhet. A pécsi kir. törvényszék (1900. jul. 7-ín 5,232. sz. a) K. János kártalanítási igényének megállapítása tárgyában következőleg végzett: A kir. törvényszék K. János kártalanítási kérelme tárgyában, ' a B. P. 586. §-ában rendelt nyomozat mellőzésével a B. P. 587. §, alapján végleges határozat hozatala végett az összes iratokat a m. kir. Curiához felterjeszteni rendeli. Indokok: A jelen bünper iratai szerint K. János 1899. évi november hó 1-től előzetes letartóztatásban, 1900 január hó 12-étől 1900. május hó 16-ig pedig vizsgálati fogságban volt, mert gyilkosság bűntettével alaposan gyanúsítható volt s a kir. törvényszék vádtanácsának 2,048/b 1900. sz. végzésével gyilkoság büntette és orgazdaság vétsége miatt vád alá helyeztetett, azonban a kir. törvényszék mint esküdtbíróság 1900. május 16-án 2,048/b1900. sz. a. hozott végzésével, a kir. ügyész indokolt vádelejtése folytán, K János ellen a bűnvádi eljárást jogerősen megszüntette, mire K. János az általa elrendelt előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság kiállásáért f. é. június hó 7-én 4,.")2(i'b 1900. sz. alatt kártalanítási kérelmet terjesztett elő. A büntető perrendtartás értelmében előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogságot csak büntetendő cselekmény elkövetésével alaposan gyanúsított egyén ellen és nyomatékos gyanuokok alapján lehet elrendelni. Hogy ily okok K. János ellen fenforogtak és azok elég nyomatékosak voltak, arról a bünper anyaga bő tanúságot szolgáltat. K. Jánosnak B. Józseffel való állandó összeköttetése, ennek terhelő vallomása, az a körülmény, hogy a gyilkosságot m< gélözőleg az elhunyt B. József háza körül fegyveresen ólálkodni látták, hogy a gyilkosság estéjén is Vaiszlon tartózkodott és alibijét igazoló állítását a tanuk meghazudtolták s hogy a fegyver, melylyel az nap nyulat lőtt, a határban levő szalmakazalban volt elrejtve, oly gyanuokok, melyek a letartóztatást eléggé indokolták, a vizsgálat elrendelésével pedig a vizsgálati fogság elrendelését a bűncselekmény súlyos volta tette indokolttá. Ebből kitűnik, hogy K. János ártatlanul,indokolatlanul nem volt fogva. E tői eltekintve, K. János kártalanítási kérelme helytelenül van a B. P. 578. §. 1. pontjára alapítva, mert eszerint annak kellene perrenrlszerüleg megállapítva és bizonyítva lennie, hogy a gyanúsított K. János a cselekményt, mely miatt a fogságot szenvedte, nem ő hanem más, az utóbb kiderített és ismert tettes követte légyen el. Ilyen pedig kiderítve nincs. Ezt indokolja a törvény szövege s annak szelleme is, mert különben minden gyanúsított, ki letartoztatott és később felmentetett, kártalanítást követelhetne, habár a gyanuokok egész seregét derítette is ki ellene a vizsgálat; azért kártalanításnak a jelen esetben sem volna helye, miért is a kir. törvényszék a nyomozás elrendelésének mellőzésével a B. P587. §-a értelmében végleges határozat hozatala végett az összes iratokat a nmgu Curiához felterjeszteni rendelte. A magyar kir. Curia (1900. nov. 2-án 7,935, sz. a.) szerint K. Jánosnak kártalanításra igénye nincs. Indokolás. A B. P. 577. §-ának 2. pontja szerint a kiállott előzetes letartóztatásért vagy vizsgálati fogságért nem igényelhet kártalanítást az, aki hamis beismerő vallomást tett. Tekintve, hogy K. János B.] Józsefen 1899. október 25-én esti 10 óra tájban Vaiszlón, lövés által elkövetett gyilkosság gyanúja alapján ellene teljesített eljárás alkalmával, a nyomozó csendőrség előtt saját előadásából is láthatólag beismerte a később valótlannak állított azt a tényt, hogy T. János korcsmájában másnak a részéről 50 frt. igértetett neki, ha B. F-t agyon üti vagy lövi; tekintve, hogya terhelőnek mutatkozott egyéb körülmények mellett, az a beismerés volt az oka a K. J. ellen foganatosított előzetes letartóztatás illetve vizsgálati fogság elrendelésének és fentartásának: miként ez irányban a vizsgáló bíró által 1899. nov. hó 16-án 79/17 vb. sz. a. és 1899. dec. 23-án 79/90 vb. sz. a.,) továbbá 1900. jan. 12-én 256/B sz. a. illetve a vádtanács által 1900. jan. 21-én 541/Bsz. a. hozott végzés és ugyancsak a vádtanács általa a vádirat és vizsg. fogság ellen tett kifogások folytán 1900. márc. 10-én megtartott tárgyalás eredményét feltüntető 2,048/B sz. a. hozott végzés kellően felvilágosit ; tekintve ezek szerint, hogy a B. P. 577. §-ának 2. pontjában meghatározott az a körülmény forog fenn, mely miatt az előzetes letartóztatásért és vizs. fogságért az azt kiállott egyén kártalanítást nem igényelhet, stb. Vádlott elitéltetése miatt < felebbezvén» ebben az általános : kifejezésben nincs oly különös semmiségi ok megjelölve, a mely j felülvizsgalatnak a tárgyát képezhetné, miért is ez a jogorvoslat semmiségi panasznak nem tekinthető.