A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 52. szám - A rendkívüli semmiségi panasz (perorvoslat a jogegység érdekében) alkalmazhatásának egy vitás esetéről

208 A JOG A kassai kir. ítélőtábla (1900. jun. llén 2685. sz. a.) súlyos testi sértéssel vádolt L. György bün perében : következőleg ijt é 11 : A kir. tvszék. megtámadott végzését megsemmisíti: az ügyiratokat a kir. Curiához felterjeszteni rendeli. Indokok : A kir. tszék neheztelt végzésével a kérdéses peiorvoslatot a BP. 381. §. 2. pontjára hivatkozva, tehát azért utasitotta el, mert L. Gy. vádlott a kir. tszék. Ítélete ellen felebbezést jelentett be, jóllehet ez ítélet ellen a mennyiben annak tárgyát egyedül a kir. jbiróság hatáskörébe utalt bűncselekmény képezi, íelebbezésnek helye nincs. Minthogy azonban a jelzett ítélet ellen a BP. 426. §. 2. p. értelmében semmiségi panasznak helye van és ezzel a perorvoslattal a vádlott a 430. §. illetve a 383. §. II. a) pontja alapján kétségkívül élhet; minthogy a BP. szelleméből, különösen a 95. §. rendelkezéséből önként következik, hogy ha a perorvoslati nyilatkozat a kifejezést tekintve nem is teljes szabatossággal volt is bejelentve, de annak tulajdonképeni jelentése, miként a jelen esetben, mégis nyilvánvaló, a felet csak azért, mert magát nem a törvényben használt szavakkal fejezte ki, a perorvoslat jogától elzárni nem lehet. Minthogy továbbá a vádlott a perorvoslat okául «elitéltetését • határozottan megjelölte s így nyilatkozata a 433. §. utolsó és 432. §. 1-ső bekezdése szerint a semmiségi panaszra előirt követelménynek megfelel, minthogy tehát a BP felhívott §-ai szerint a neheztelt esetben a kir. tszék a vádlott perorvoslati nyilatkozatait tévesen értelmezte és utasitotta vissza, ezzel a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését megsértette, a mi a BP. 384. §. 9. pontjában meghatározott semmiségi okot képez stb. A magyar kir. Curia (1990 nov. 6. 7,076. sz.a.) által vádlott felebbezése — melyre a kir. ítélőtábla azt vélte hogy sem. panasz — visszautasittatik. Mert : Vádlott elitéltetése miatt felebbezvén, ebben az általános kifejezésben nincs oly különös semmiségi ok meghatározva, ami felülvizsgálat tárgyát képezhetné. Már pedig a kir. Curia elé csak oly semmiségi panasz bocsátható, a mi a törvény kívánalma szerint a semm. oknak tüzetes megjelölését tartalmazza és a mihez oly kétely, ami utólagos magyarázatra szorul, nem férhet. Mert a vádelvre alapított eljárásban, a melyben a bíróság a pernek vitelébe be nem folyhat, hanem csak az ügyfelek által felhozott anyag felett ítél, — nem képezheti a bíróságnak feladatát az, hogy az ügyfelek által nem kellő módon használt perorvoslatok jelentőségét, ezek helyett és ezek érdekében értelmezze, vagyis az ügyfelek mulasztásait hivatalból pótolja. A bíróság által az esküdtekhez intézett főkérdés ugy szövegeztetvén, hogy bünös-e vádlott abban, hogy férjét előre megfontolt szándékkal megölte, ez által a beszámithatóság iránt fenforgott kérdés is a BP 358. §-ának értelmében elintéztetvén, a BP. 361. §-a alkalmazásának szüksége nem forog fenn. (A m. kir. Curia 1900. okt. 30. 9,727/900. sz. a.) A BP. 385. §. 3. pontja alapján csak a Btk. 92. §. nem alkalmazása vagy téves alkalmazása miatt van helye semmiségi panasznak, az alkalmazás mértéke miatt azonban ily jogorvoslat nem használható. (A m. kir. Curia 1900. okt. 31. 9,758. és 1900. jun. 21. 6,499. sz. a.) Midőn nincs bizonyítva, hogy a tolvaj a lopás színhelyére bemászás utián jutott, s csupán az állapitható meg, hogy a lopás helyéről a kerítésen át kimászva jutott ki, vádlott cselekménye nem minősíthető a Btk. 336. íj-ának 3. pontja alapján. (A m. kir Curia 1900. február 15. 7,102/99. sz. a.) Minthogy a váltó az adós által egy jogügylet biztositékául adatott, még ha igaznak volna is tekintendő az. hogy az aláíráskor a váltó összege és lejárati ideje ki nem töltetett, az adós e ténye által feljogosította a vádlottat arra, hogy azt a felszámítása szerinti összeg erejéig és tetszés szerinti lejárattal kitölthesse. Felmentetett ily körülmények közt a hitelező az okirathamisitás vádja alól. midőn a hitelező adósának rossz anyagi helyzetéről értesülvén, abban a vélelemben, hogy a biztosítékul adott váltó alapján magárak biztosítékot szerezni előzőleg is joga van, egy nappal a részletfizetésre meghatározott idő eltelte előtt a váltót az egész tartozás összege erejéig kitöltötte, perelte és az adós ellen biztosítási végrehajtást vezetett, mert a fizetési meghagyás, ha az adós az ellen kifogással él, nem eredményezte volna a szóbeli megállapodás szerinti határidő előtti fizetésre köteleztetést. (A m. kir. Curia 1900. jun. 21. 11,877. sz.) Jogos uton szerzett váltó értékesítése és beperlése büntetendő cselekményt nem képez, s az ily váltó alapján támasztott követelés, valamint a követelés jogossága ellen tett kifogás is, csak polgári peres eljárás tárgyát képezheti. (A m. U-ir. Curia 1900, szept. 14. 12,737/99. sz. a.) A nyilt üzlettel biró vádlott, hitelezőjét a lejárt követelés birói érvényesítésétől az által tartotta vissza, hogy adósságának abból a pénzből való kifizetését ígérte, melyet üzletének célba vett eladása folytán fog szerezni, a mint ezt előző izben tette. Néhány hét múlva vádlott neje közjegyzői okirat alapján végrehajtást vezetett férje ellen, ennek minden vagyonát lefoglaltatta, majd az ekként biztosított követelés egy részének vételárul beszámításával a vádlott a lefoglalt összes vagyonát nejének eladta és az üzlet cégét is nejére átíratván, meghiúsította a panaszos hitelező követelésének behajtását. Vádlott a Btk. 379. § ába ütköző csalásban mondatott ki bűnösnek. (A m. kir. Curia 1900. máj. 22. 6. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Mühlberg Róbert e., Budapest, keresk. és váltó _ trvszék, bej. jan. 24., félsz. febr. 21., csb. dr. Gallia Béla, tmgg. drMandl Arthur. — Bernáth B. e., Szatmár, u. o. trvszék, bej. jan. 26-. félsz. febr. 11., csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Fon Antal. — Oreskovics Gusztáv e., Eszék, u. o. trvszék, bej. dec. 13., félsz. dec. 20-, csb. dr. Boskovics Kosíta, tmgg. dr. Springer Gyula. — Dubravcsics S. e., Zágráb, u. o. trvszék, bej. dec. 31., felsz.jan. 28., csb. dr. Velicskovics János, tmgg. dr. Prica Illés. — Steinhard Gávro e., Zágráb, u. o. trvszék, bej. dec. 24., félsz. jan. 20., csb. dr. Vellcskovics János, tmgg. dr. Haiambosics Ágost — Petrovics János e., Zimony, u. o. jbiróság. bej dec. 15 , félsz. dec. 21., csb. Makay Mihály, tmgg. dr. Avakumovics G. — Popovics M. e, Zágráb, u. o. trvszék, bej. és félsz. febr. 5., csb. dr. Velicskovics János, tmgg. dr. Bukl Antal. — Grünwald Mér e., SA.- Ujhely, u. o. trvszék, bej. jan. 31., félsz. febr. 13., csb. dr. Károly Aladár, tmgg. Major István. — Rosenberg Hermán e., Kápolna, deési trvszék, bej. jan. 30., félsz. febr. 8., csb. dr. Akontz János, tmgg. dr. Miksa Livius. Pályázatok : A németujvári jbiróságnál birói áll jan. 4. — A perlaki jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 5. — Orosházán kir. közjegyzői áll. jan. 13. — A török-kanizsai jbiróságnál aljegyzői áll. jan. (i. — A gyula-fehérvári trvszéknél aljegyzői áll. jan. 8. A topánfalvi jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 8. — Az egri trvszéknél aljegyzői áll. jan. 8. — A rózsahegyi trvszéknél aljegyzői áll. jan. 9. — A budapesti VII. ker. jbiróságnál al birói áll. jan. 9. Most jelent meg bírák, ügyvédek, közjegyzők és pénzügyigazgatóságok számára: a -Teknikai módszere és eszközei a nagyobb szabású sorrendi tárgyalásoknak)) című szakmunka egymagára önálló egészet képező első kötete. Irta : Kritsa Izidor, csíkszeredai törvényszéki telekkönyvvezető, a ((Telekkönyvi Számtani) szerzője. A hat nyomtatott iv- és öt vezértabelláből álló s dr. Perjéssy Mihály, csíkszeredai törvényszéki elnöknek ajánlott könyv ára 2 korona. 5 példány után egy tiszteletpéldány jár. Megrendelhető a szerzőnél a pénz előleges beküldése avagy utánvét mellett. A világ legnagyobb és leggazdagabb biztosítótársasága. "THE MUTUAL" newyorld életbiztosító társaság. Alapíttatott 1842-ben. Tisztén kölcsönös, Részvényesei nincsenek, Változatlan díjtételek utánfizetési kötelezettség nélkül Kivonat az 1899. évi decz. hó 31-én lezárt mérlegből Frank Összes vagyon 1899. végén,.. .... 1,563,961,334.30 Tehermentes nyeremény tartalék (felesleg) 248,458,802.64 A biztosítottak között 1899-re felosztandó nyeremények 11,295,335.79 Összes bevétel 1899-ben ... 305,129 933.73 Összes kifizetések kötvénytulajdonosoknak , 1899-ben ... ... „ _ 136,2o7,132.38 Érvényben levő biztositások ... ... ... 5,454,223.894.51 Legszabadelvübb kötvény-feltételek. Díjtáblázatokkal és bővebb felvilágosításokkal készségeseit szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz. ~ Tekintélyes képviselők alkalmazást nyernek. ~ Dr. RÉVAI LAJOS lakik V„ Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MOR lakik V., Rudolf-rakpart 3