A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 52. szám - A rendkívüli semmiségi panasz (perorvoslat a jogegység érdekében) alkalmazhatásának egy vitás esetéről

384 A JOG panasz ügyében határoz, újra áttanulmányozva ellenkező eredményre jutna. Ezért tiltotta a perorvoslatot a jogegység érdekében a B. P. hivatkozott szakasza oly esetben, midőn a Curia az illető ügyben wérdemileg határozott.)) Hogy a rendes semmiségi panaszban való ítélet ezen szakasz dispositiója alá tartozik, azt a leggi amatikaibb magyarázat sem tagadhalja. A kegyelmi kérdésben adott véleményt megelőző eljárást az ügy épp oly pontos áttanulmányozása előzte meg. az adott vélemény az összes körülmények figyelembe vételével alkottatott s a Curiának az ügygyei szemben — akár pro akár contra — határozott állásfoglalását jelenti. Ezért tartom én, hogy a törvény intentiója fent hivatkozott szakasz dispositiójának ezen esetre való kiterjesztése is volt. Megerősít nézetemben az illető szakasz ministeri indokolása is. mely igy hangzik : «Az irányban is gondoskodott a törvény, hogy a kir. Curia önmagával ellentétbe ne jöjjön s ezért kizárta a szóban lévő perorvoslatot oly ügyben, melyet a kir. Curia már felülvizsgált, mi alatt a tárgyaláson történt elintézés értendő.» Azt hiszem, hogy ez kétségtelenül igazolja fent felállított tételemet. Es végezetül legyen szabad még egy érvvel támogatnom fenti nézetemet s eloszlatnom a talán még fenforgó kételyeket. Teljesen felesleges — a mi különben sem lehet főcélja a rendkívüli semmiségi panasznak, t. i. annak a vádlott érdekében való alkalmazása, akár a kegyelem mellett, akár az ellen adott véleményt a kir. Curia; mert ha csakugyan alapos a I kilátás, hogy a hozott Ítélet a vádlott javára megváltoztatható, erre sokkal hathatósabb jogorvoslat az ujrafelvétel (B. P. 444—-462. §§.), melynek a kellő feltételek fenforgása esetén leendő megindítását a B. P. 4í-8. £ a az összes bíróságoknak, ügyészségeknek (értvén ez alatt az összes ügyészségeket) és minden más hatóságnak, különösen az ügyben eljárt elsőbiróságnak hivatali kötelességévé teszi. Eiőnye az ujrafelvételnek a rendkívüli semmiségi panasz felett, hogy nem a legrosszabbul informált legfelsőbb bíróság a Curia jár el, hanem az ügyben már eljárt s a tényállás minden részletéről legalaposabban tájékozott elsőbiróság, hol a nagyobb közvetlenség a birósag részéről, a tárgyalás nyilvánossága s a közönség megnyugtatására működő egyéb okok, eg\ felől az anyagi igazság érvényre jutásának lehetőségét, másfelől a közönség bizalmát az igazságszolgáltatásban jelentékenyen fokozzák. Legfőbb előnyéi azonban az ujrafelvételnek, szemben a jogegység érdekében használt perorvoslattal, a fenforgó eset szempontjából abban látom, hogy B. P.-unk 453. §-ának 2. kikezdése értelmében «nz ujrafelvételnek az elitélt javára történt indítványozása, valamint a 448. §. esetében joga van a bíróságnak, ha az előbbi Ítélet hatályon kívül helyezése alaposan várható, annak végrehajtását .... az ujrafelvétel kérdésében hozandó elsőfokú érdemleges határozat meghozásáig felfüggeszteni, illetőleg félbeszakítani.)) Ezáltal elkerülvék a fent érintett s a rendkívüli semmiségi panasz alkalmazása esetén felmerülhető ellentétek s még esetleg elejét lehet venni az illető esetben történt birói tévedés helyrehozhatlan következményeinek, — a mi a jogegység érdekében használt perorvoslatnak nem szükségképeni eredménye. Felhozatott ezzel szemben ellenem egy szóbeli discussió alkalmából, hogy az ujrafelvétel elintézése sokkal lassúbb, mint a rendkívüli semmiségi panaszé, s a törvény ezt amannak helyettesítésére rendelte sürgős esetekre. Részemről nem látok elegendő alapot fenforogni ezen tétel mellett. A törvény sem kifejezetten nem utal rá, sem olyan passust nem találok benne, mely ezen intentió fenforgására engedne következtetni. A mi magát az érvet illeti: a rendkívüli semmiségi panasz elintézése csak akkor gyorsabb, ha valamely a jogban való birói tévedés kiigazításáról van szó. De ez nyilvánvalóvá lesz az ügy tanulmányozásakor, a kegyelmi kérdésben való véleményadás előtt és akkor természetesen még van helye a rendkívüli semmiségi panasznak. Különben, ha ilyen tévedésről van szó, az épp oly gyorsan kiigazítható az ujrafelvétel utján is. Ha pedig oly körülmény merül fel, a mely a megállapított tényállást változtatja meg lényegesen, akkor, minthogy vizsgálatot a Curia ugy sem rendelhet el, mégis csak kénytelen lenne az alsóbiróságot, illetőleg a feleket az ujrafelvétel indítványozása végett értesíteni. De meg ha ez mind nem állana is, akkor is az a megjegyzésünk, hogy 1. a gyorsaság nem mindig jár kellő alapossággal és igy nem mindig előny, 2) az ujrafelvétel elintézésének állítólagos lassúságából eredő káros következményeknek elejét veszi azon körülmény, hogy az ujrafelvételnek halasztó hatálya van. Összefoglalva a mondottakat: a törvény intentiójának kutatásáoól s a megfelelő szakasznak célszerűségi szempontok szerint való értelmezéséből is arra az eredményre jutok, hogy oly esetekben, midőn a Curia az elsőbiróság által hozott halálos itélet végrehajtása körül felmerült kegyelmi kérdésben mondott véleményt, - bárha rendes semmiségi panasz nem adatván be, e tárgyban nem is határozott — perorvoslatnak a jogegység érdekében nincs helye. Oda concludálok tehát, hogy ellentétben a merev grammatikai interpretatióval, a B. P. 441. §-ának 3, k i k e z d ésében az ((érdemileg határozott)) kifejezés kiterjesztőleg ugy értelmezendő, hogy abba a kir. Curiának a kegyelmi kérdésben adott véleménye is bele foglaltassák. Irodalom. Útmutató a bírósági végrehajtók számára. Szerkesztették dr. Ga á r Vilmos bpesti kir. tszéki bíró és Somlyói VIgnác nagyszó'ló'si kir. végrehajtó. Nagy-Szölló's, 1900. A végrehajtói intézmény lelkes védője Somlyói, szerkesztő-társával a kitünó' jogászszal dr. G a á r-ral szövetkezve, egy igen kitűnő gyakorlati munkát ad nemcsak a végrehajtók, hanem az ügyvédeknek kezébe is, kiknek végrehajtásokkal dolguk akad. Nem puszíacommentarja a fennálló törvényes intézkedéseknek e mű,hanem kimerítő ismertetése az intézménynek s a rá vonatkozóösszes judicaturának. Vegyesek. A budapesti kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása 1901 -ik évi január 1-től. Polgáriszakosztály I. Közpolg ár iszakta n ác s (egyszersmind I. polgári felülvizsgálati tanács.) Tanácselnök: Vavrik Antal. Birák: Véber Ottó (t. v. j. IA Hajdú Ferenc, Debreczenyi Miklós** (f. t. eln. h.), dr. Rhorer Miklós **, V örösmarty János**, Kó ó s Emil, dr. Be 1 u s Győző**, Kacskovics Jenő'**, dr. Nyevickey Antal H a n á k Kolos** Az I. polgári felülvizsgálati tanács tagjai: Debreczenyi Miklós ki egyszersmind a felülvizsgálati tanács elnökhelyettese, továbbá Vörösmarty János, dr. B e 1 u s Győző, Kacskovics Jenő és Hanák Kolos. Kivülök tagjai még az 1. polgári felülvizsgálati tanácsnak: Lehotzky Lajos, Sároi Szabó László, V é g h József, F o r s t e r József, C s i 1 I é r y Kálmán és L a I I o s s e v i t s János. Tanácsje gyzők: dr. Sármir Antal, fordító Vidovich Ferenc, albiró, [[. Kózpolgári egyszersmind úrbéri szaktanács. Tanácselnök: Horváth Jenő, Birák: Lipt ay Kornél (t. v. j. f.) Skoff Iván, Lehotzky Lajos ** (úrbéri ügyek előadója), Csery Gábor, Sárói Szabó László**, Nyáras dy János, V é g h lózsef** (úrbéri ügyek eló'adója) F o r st e r József** C s i 11 é r y Kálmán,** dr. Lallossevits János** Tóth Gáspár, Debreczenyi Miklós az úrbéri ügyek elintézésénél a birói ü;yv. szab. 334. §-a értelmében kisegitő szavazó biró (I. közpolg. tanácsból), K o s s u t á n y Gáza a közpolg. ügyek elintézésénél a birói ügyv. szab. 334. §-a értelmében kisegitő szavazó biró (III. büntető tanácsból). Tanácsjegyzők: Stojkovi t s Tivadar fordító, dr. Hammersberg Miklós albiró. III. Közpolgári-s egyszersmindváltó-,kereskedelmiés csőd-szaktanács (polgári felülvizsgálati tanács (mint ilyen II.) közp. s keresk. stb. ügyekről). Tanácselnök : Dr. D é c s e y Zsigmond. Birák : W a t t a y Dezső (t. v. j. f. és a f. t eln. h.), dr. Gedeon Albert, Antos Károly Sarlay Ferenc Wettstein Gyula, dr. Szalacsy Zoltán, dr. Tury Sándor, dr. Baumgarten Károly, dr. Fórrá sy Ferenc. Mindannyian egyszersmind a polgári felülvizsgálati (II.) tanács tagjai. Zubovi ch Román kisegitő előadó és szavazó biró a birói ügyv. szab. 334. §-a értelmében (I. büntető tanácsból). Tanácsjegyző.-:: K ó n y i József albiró, dr. Rónay Zoltán joggyak. Büntető szakosztály. I. Büntető szaktanács Sárkány József a király ítélőtábla alelnöke Birák : K á 1 1 a y Adolf, dr. S z a b ó János (t. v. j. f. és f. t. eln. h.) B ur g Lajos, Tolnai Antal, Türk Szilárd Zubovich Román* Tanácsjegyzők: dr. Zel e n k a Lajos, albiró P a 1 ot a y János, jegyző. II. Büntető szaktanács Tanácselnök: Dr. H é rics-Tó t h János Bírák: H almágyi Sándor (t. v. j. f) C si k y József, P o 1 y á k Gábor, dr. R á t h Zsigmond, dr. latv á n ff y Lajos. Tanácsjegyzők : D u s árd y István albiró, Piringer Gusztáv, joggyak. III. Büntető szaktanács Elnöke: Bakos János királyi ítélőtáblai biró (t. v. j. f.) Birák: dr. D e v i c h László (t. v. j. f. és a. f. t. eln. h.) Kosssutány Géza, Horváth Béla, B a 1 ó n y i Imre, dr. B u c Lajos. Tanácsjegyzők: S t o ff e r Albert jegyző, Schwicke Richárd joggyak. Á *-gal jelzett birák más tanácsban is kisegítenek. A **-al jelzett birák az I.polg. felülv. tanács tagjai. T. v. j. f. — tanácsvezetői joggal lelruházott biró. F. t. eln. h. = a felülvizsgálati tanács elnökének helyettese. Curiai és táblai értesítések Nagy-Kőrös. Sz. Gy Darabos - Darabos (966/900 P. sz.) dec uu 'nT S°Pron dr- K J Gőhler - Göhler (5080/900 P.) dec 27 hh. - Temesvár. R. I. 1251/90) P. sz. n. e. - Temesvár - katonái kincstár erk. 5047/900 P. sz. a. elöa. Kovács. B. n! e. - Újvidék dr V. I Okéni tp. - furellli (8451906 V. sz., dec. 21. hh. - V&g^eUyl clr. S>. *. Grangyai — Decsi nem érk. '