A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 52. szám - A H. T . 77. §.-ának alkalmazása kölcsönös beleegyezésen alapuló különélés, illetve elválás esetén

a rendelkezését oda értelmezni, hogy a nyomtatvány készültének helye a bűncselekménynek egyetlen elkövetési helye. — Elkövetési hely az is, a hol a kézirat készült; vagy a honnan a kéziratot a nyomdába küldték. Ez a távolsági bűncselekményeknek egy kiváló esete. Anyagi jogi jelentősége kézen fekszik, s a felfogás elvi helyessége mellett az ellenkező nézetnek az a visszás következménye is bizonyítja, hogy az ellenkező nézet módot nyújt arra. hogy a tettes a belföldi szigorúbb törvényt kikerülje (Btkv. 12. §-a). Gyakorlatomból érdekes eset a következő : egy triesti lapban egy fiumei polgár sérelmére megjelent rágalmazó cikk szerzőjét, azon felfogás alapján, hogy a rágalmazás csak Triesztben volt elkövetve, a m. k. Curia felmentette, mert a cikk szerzője bár Fiúméban lakott, de nem volt magyar honos, s így a btkv. 9. § a értelmében a bünv. eljárás csak a m. k. igazságügyminister rendeletére lett volna megindítható. Az itt képviselt felfogást osztják a min. indokok is, midőn azt mondják, hogy az elkövetési hely szerint tulajdonképpen az a bíróság mutatkozik illetékesnek, melynek területén a kézirat készült ; b) a hely. honnan a szétküldés történt, a birói illetékesség szempontjából közömbös, c) a tőrvény 562. §-a a «magyar állam területéről)) szólván, ez alatt Horvát és Szlavonországok is értendők. B) Rendkívüli illetékesség esetei: í. A m. k. Curia által meghatározott illetékesség, ha külföldi hatóság magyar hatóságot a terheltnek kiadásával megkínál, vagy ha a kiadást kérni kell, és az illetékesség kétes. Ez az illetékesség csak ideiglenes jellegű annyiban, a mennyiben ha a főtárgyalás elrendezése előtt a rendes illetékesség kétségtelenné vált, az ügyet a rendes szabályok szerint illetékes bíróságnak kell átengedni. II. Felsőbirósági megbízás. Midőn a kir. ítélőtábla vagy a kir. Curia alaki semmiségi okból az ítéletet megsemmisíti s az esetleg szükséges uj eljárással más törvényszéket megbiz (B. P. 404. és 437. §.). Vájjon a kir. Curia más tábla területén levő törvényszéket bizhat meg az uj eljárással, mint a mely táblához tartozik e törvényszék, a mely a megsemmisített ítéletet hozta? Minthogy a 437. §-nak csak «megfelelő alkalmazásáról)) szól, s minthogy a kir. Curia hatásköre az egész országra kiterjed, a kérdés igenlő értelemben eldöntése látszik helyesnek. III. A m. k. Curiát megillető biróküldés (delegáció) joga. Biróküldésnek három esetben van helye: a) ha az illetékes bíróság kizárás okából nem járhat el ; b) ha az illetékes bíróságtól vagy az e mellett közreműködésre hivatott esküdtektől részrehajlatlanság nem várható ; c) a közbéke vagy közbiztonság érdekében. A magasabb politikai okokon nyugvó 3-ik eset a másik két esettől lényegesen különbözik abban, hogy az első két esetben bármelyik fél és a bíróság is jogositvák a biróküldés kérésére ; a harmadik esetben ellenben biróküldésnek csak a koronaügyész indítványa alapján lehet helye. C) Hatásköri és illetékességi összeütközés. Ennek két nemét különböztetjük meg, u. m. a) tevőleges : ha több bíróság közül mindegyik magának vindicálja a hatáskört vagy az illetékességet; b) nemleges, ha a bíróságok mindegyike a hatáskört vagy az illetékességet magától elutasítja. Az összeütközés fölött végérvényesen a közvetlen felsőbb közös bíróság határoz. Tehát a) a kir. törvényszék ; b) a kir. ítélőtábla; c) a kir. Curia, a szerint a mint áz összeütközés a) egyazon kir. törvényszék területén levő kir. járásbíróságok, vagy b) egyazon kir. ítélőtábla területén levő bíróságok, vagy c) különböző kir. ítélőtáblák területén levő kir. bíróságok vagy több kir. ítélőtábla között merült fel. Kir. bíróságok és közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri összeütközés tárgyában a ministerí.anács határoz. A H. T. 77. §.-ának alkalmazása kölcsönös beleegyezésen alapuló különélés, illetve elválás esetén.*) Irta : Dr. RAFFAY FERENC, győri kir. albiró. 1. A házastársi kötelességek közé tartozik az együttélés is. A különélés tehát, még ha közös beleegyezésen alapszik is, a házassági jog szempontjából vétkes magatartás, a mennyiben a H. T. nem foglal magában olyan rendelkezést, melynél fogva a házastársak kölcsönös beleegyezés alapján a különélésre feljogosittatnának (Curia 6,129/1898.). *' Mutatvány «A hűtlen elhagyás, mint házasságbontó ok» cimű műnek most megjelent második javított kiadásából. (Grill Károly kiadása Budapesten. Ara 1. k. 40. f.) Szerk. OG Minthogy azonban a H. T. 81. §-a értelmében, aki házastársának vétkes cselekményébe beleegyezett vagy abban részes volt, a házasság felbontását nem kérheti, kétségtelen, hogy közös megegyezésen alapuló különélés esetén a házasság felbontását, a töt vény helyes magyarázata szerint, kérni nem lehet. De a házasfelek bármelyike végét vetheti a jogellenes állapotnak azzal, hogy a 77. §. alapján felhivatja házastársát az életközösség folytatására. Ezen birói felhívás folytán egészen megváltozik a helyzet. A felhívó fél magatartása ugyanis jogos lesz, mig a felhívott házastárs, ha helyre nem állítja az életközösséget, egyoldalulag megsérti házastársi kötelességeit és ezzel okot adhat a felhívó félnek, hogy a házasság felbontását kérelmezhesse. Ennek a felfogásnak helyességét igazolja a Curia gyakorlata is, a mely szerint, ha a felek kölcsönös beleegyezéssel szakították is meg a házassági együttélést, ez a körülmény nem zárja el őket attól, hogy az együttélés visszaállítását bármelyikük követelhesse. (C. 290/1897.) Ha tehát legalább hat hónapja különélnek, jóllehet kölcsönös beleegyezéssel, a felek, bármelyikük intézhet a H. T. 77. §-a alapján kérvényt a törvényszékhez a birói felhívás kibocsátása iránt. (Az ujabb gyakorlattal ellentétben, az volt a H. T. életbeléptetése után huzamosabb ideig a judicatura álláspontja, hogy ha közös megegyezéssel mentek szét a felek : a H. T. 81. §-ára való figyelemmel nincs joga egyiküknek sem a birói felhívás kibocsátásáért folyamodni.) II. Némileg hasonló ehhez az az eset, ha külföldi, különösen pedig osztrák bíróság által, kölcsönös beleegyezés alapján ágytól és asztaltól elválasztott külföldi honos házastársak egyike magyar állampolgárságot nyervén, a magyar honos házastárs a 77. §. alapján kéri az életközösség visszaállítását. Ennek az esetnek az elbírálásánál először is azt kell szemügyre venni, vájjon a kölcsönös beleegyezés alapján hozott ágytól és asztaltól elválasztó külföldi birói határozat kötelezi-e továbbra is a magyar állampolgárrá lett házastársat ? Erre a kérdésre határozottan nemmel kell felelni. A külföldi bíróság határozata ugyanis azon a napon, amelyen a magyar állampolgár letette az állampolgári esküt, reá nézve, a H. T. 114. §-a értelmében, hatályát vesztette, mert a H T. szerint kölcsönös beleegyezés alapján ágytól és asztaltól való különválás elrendelésének nincs helye. Eldöntendő marad tehát a kölcsönös beleegyezésen alapuló különélés kérdése, amelyre nézve a magyar honos házasfelet illetőleg ugyanazt az álláspontot kell elfoglalni, mint az I. alatti esetnél, ahol mindkét házastárs magyar állampolgár. Vagyis a különélés a honpolgári eskü letételének a napjától kezdve jogtalan, a magyar honossá lett házasfél a házassági együttélés helyreállítását kívánhatja és e célból az illetékes magyar bíróság jogsegélyét sikerrel igénybe veheti. Ennélfogva, ha hat hóig, illetve egy évig szakadatlanul különélnek a felek a honpolgári eskü letété után : a magyar állampolgár kérheti a H. T. 77. §. a), illetve b) pontja alapján a birói felhívás kibocsátását. Nézetünk szerint ugyanis a perenkivüli eljárás megindításához más előfeltételeket itt sem állithatunk fel, mint egyéb esetekben. Nem kell tehát sem előzetes értesítés vagy felhívás, sem az életközösség helyreállításának megkísérlése ahhoz, hogy a magyar állampolgárrá lett fél kérhesse az életkösség helyreállítását. Sietünk azonban kiemelni, hogy ez a nézet nincs általánosságban elfogadva s a Curia gyakorlata szerint a 77. §. a) pontja alapján ez esetben csak akkor bocsátható ki a birói felhívás, ha az állampolgárság megszerzése után előzetesen értesítette a magyar honpolgár a külföldinek maradt házastársát, hogy kész vele folytatni az életközösséget. E nélkül ugyanis a házastársak különélése a H. T. szempontjából sem tekinthető jogos ok nélkülinek. Az előzetes értesítés megtörténtét és sikertelenségét a perenkivüli eljárás megindításakor köteles igazolni a folyamodó, mert különben a kérvény hivatalból vissautasitandó. A előzetes értesítést legcélszerűbb kir. közjegyző utján foganatosítani. A Curiának ezt a felfogását legjobban visszatükrözi a következő két kijelentés : 1. «Ha az osztrák bíróság által, kölcsönös beleegyezés alapján, ágytól és asztaltól elválasztott osztrák honos házastársak egyike magyar állampolgárságot nyert, a házastársaknak különélése az 1894: XXXI. t.-c. szempontjából ; csak akkor válik jogos ok nélkülivé, ha a magyar állampolgárságot nyert házastél, a magyar állampolgárság megszerzése után, házastársával az életközösség visszaállítására vonatkozó szán-