A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 4. szám - Bányatársulatok által a bányarészek (kuxok) után fizetendő II. fok. illetékeiről

32 A JOG akadályba nem ütközik, ezen néven lett hazájában a tervbe vett házassága kihirdetve és ezen néven van mint székesfővárosi lakós nyilvántartva, a miből folyólag személyazonossága minden kétséget kizáró módon igazolva van. Tekintve már most, hogy azon körülmény, hogy dacára annak, hogy mint F. M. törvénytelen fia Minker Leib néven van anyakönyvelve, házasságának ezen név alatt leendő megkötésének akadályul nem szolgálhat, mert az esetleg helytelen születési anyakönyv kiigazítása, sőt helyességének felülbírálása a házasságának megkötése körüli eljárás keretébe nem vonható és első helyen kérvényező nevét törvényes alapon viselőnek mutatkozik, a születési anyakönyv kiigazítása pedig a házasság megkötése után is eszközölhető és a fennforgó kétség eloszlatása a házasság megkötése előtt feltétlenül nem szükséges: mindezeknél fogva, tekintve, hogy a megtagadás azon oka, hogy Minker Leib neve anyakönyvezésének helyessége kétséges, törvényesnek nem található, azon oka pedig, hogy személyazonossága igazolva nincsen, fenn nem forog, az 1894. évi XXXIII. t.-c. 61. §-a illetve az annak alapján 1895. évi június hó 29 én 27,198. I. M. szám alatt kiadott igazságügyministeri rendelet 3. és 6. §-ai alapján megtámadott határozatok hatályon kivül helyezése mellett, folyamodók kérelmének helyt adni és az eljáró m. kir. állami anyakönyvvezetőt a házasságkötést megelőző kihirdetés teljesítésére utasítani kellett. A gabona-elővétel magában véve nem szerencsejáték. Ezt az elvet a kir. Curia polgári felülvizsgálati tanácsa közelebb határozott kifejezésre juttatta s a kir. Curia vonatkozó korábbi döntéseit is ezen elven alapulóknak dekretalta. Egy sommás perről volt szó, mely felülvizsgálati kérelem utjün került a kir. Curia felülvizsgálati tanácsa elé. A felülvizsg. kérvényben alperesek panaszolják, hogy a felebbezési bíróság megsértette az uzsoratörvény rendelkezéseités ellentétbe jötta kir. Curiának a gabonaelővételi ügyletek tekintetében eddig elfoglalt álláspontjával. Erre a felülvizsgálati tanács azt mondja, hogy alperesnek ez a panasza nem bir megállható alappal, mert — az indokok szerint — a kir. Curia polgári felülvizsgálati tanács a vonatkozó korábbi, nevezetesen az 1898: G. 170., 171., 172. és 173. számú ítéleteiéiben is állandóan arra az ott megindokolt jogi álláspontra helyezkedett, hogy a gabona-elővétel még magában véve nem szerencsejátékszerü és egyébként sem érvényesíthető szerződés és hogy a vételi ügyletre az uzsoratörvények csupán kölcsönök, illetve hitelezések iránt intézkedő rendelkezése nem alkalmazható ; de a kir. Curia polg. felülvizsgálati tanácsa 1899 : G. 116. sz. ítéletében sem minősítette a gabona-elővételt magában véve szerencsejátékszerü és egyébként sem érvényesíthető szerződésnek és nem mondotta a valóságos vételi ügyletre az uzsoratörvénynek rendelkezéseit alkalmazhatóknak, hanem arra a tekintettel, hogy az 1899 ; G. 116. számú ítélet indokai szerint az ottani alperesek már az alsóbiróságok előtt védekeztek azzal és a felülvizsgálati kérelmükben az alapon is megtámadtak a felebbezési bíróság ítéletét, hogy az ottani felperes részéről perresé lett ügylet nem vétel, hanem készpénzkölcsön ; e panasz érdemi megvizsgálása mellett a panasz tárgyát tevő jogkérdés akként döntetetett el, hogy ott a felek között nem vételi, hanem készpénz-kölcsönügylet létesült. (1899. évi dec. 4. G. 454 sz.) A részletügyletek és a Curia A részletügyletek egyik sarkalatos pontját képezi mindmáig s a legtöbb részletre történt eladásról szóló szerződésben benne van az a kikötés, hogy a részletfizetések elmulasztása esetén az eddig fizetett részletek elvesznek az eladó javára. A Curia alábbi határozata erélyesen megtámadja e kikötés érvényességét, kimondván, hogy ha az adásvevési szerződésben nincs kikötve az, hogy a megfizetett vételár-részletnek bánatpénz vagy kötbér minőségüeknek tekintendők, ugy az a kikötés, hogy a további részletfizetések elmulasztása esetében a már teljesített részletfizetések az eladó javára elvesznek, már tekintettel az 1877. évi VIII. t.-cikk 2. §-ára is, a vételári tőke járulékának, tehát kamatnak vehető, mely az e tekintetben megengedett mennyiséget meg nem haladhatja. Az eset a következő: A Curia a viszonkereseti marasztalási összeg tekintetében a másodbiróság ítéletét megváltoztatta akként, hogy felperesek nem 2,000 frt, hanem csakis 1,500 frtot kötelesek és pedig kizáróan az 1. r. alperes csődtömeg javára megfizetni, illetve birói letétbe helyezni és hogy 1. r. alperes a viszonkereseti követelés többlete irántikérelmével elutasittatik ; egyebekben a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. A Curia indokai a következők: A. B. a. közokiratba foglalt szerződés szerint annak megkötésekor az 1,000 frtos vételárrészletet mindkét alperes, mint vevőfél együttesen fizette, ebből az 1,000 frtból a két vevő telet külön-külön csakis 500—500 frt illetheti, az utóbb teljesített 1,000 frtos részletfizetés tekintetében azonban annálfogva volt valónak elfogadandó 1. r. alperesnek az az állítása, hogy azt kizáróan a férj, mint a család feje, teljesítette, mivel ehhez az állításhoz a nem védekező 2. r. alperes, a feleség hozzájárultnak vélelmezendő s ezen az alapon kellett a másodbiróság ítéletét a viszonkereseti követelés mennyiségére vonatkozóan megváltoztatni. Egyébként a másodbiróság ítélete vonakozóan felhozott indokainál fogva s azért hagyatott helyben, mert a B. a. adásvevési szerződésben nincs kikötve az, hogy a megfizetett vételár részletek bánatpénz vagy kötbér minőségüeknek tekintendők s ekként, habár ki is köttetett az, hogy a további részletfizetések elmulasztása esetében a már teljesített részletfizetések az eladó felperesek javára elvesznek, az a kikötés, már tekintettel az 1877. évi VIII. t.-cikk 2. §-ára is, kizáróan a vételári tőke járulékának, tehát kamatnak vehető; mmthogy pedig ez az összeg mint kamat, e tekintetben megengedett mennyiseget annál is inkább meghaladja, mert a B. a. adás-vevesi szerződésben kulon kiköttetett a vételár hátralék kamatozása s ez a felperesek beismerése szerint alperesek által tényleg teljesíttetett is joyore pedig az elvont haszon cimén megítélt évi 300 frttal potoltatik. ekként a másodbiróság felpereseket a már fizetett 2,000 frt vételárrészlet elvesztésének kimondása iránt kérelmükkel az 1877 : Vili. es 1883. évi XXV. t.-cikk alapján is utasította el. (3,8J9/J9 V. sz.) Főnökök évi jelentése a náluk gyakorlaton levő ügyvédjelöltek magaviseletéről. „ ,. Az 1874. XXXIV t, c: 13. §-a értelmében, a fonok a nála gyakorlaton levő ügyvédjelölt magaviseletérő! az ügyvédi kamarát évenkint értesíteni köteles. Ezen jelentés mindenkor az év január hónapjában adandó be. Minthogy azonban eddig ezen jelentés csak igen kevés főnök részéről érkezett be, a bejelentés kötezettségenek teljesítésére az érdekelteknek ez uton is emlékezetébe hozatik. A debreceni kir. ítélőtábla fegyelmi bírósága, az 1900. évre a következően alakult meg: Elnök: Bernáth Elemér a kir. ítélőtábla elnöke, a) rendes tagok: 1. Dr. Kiss Endre, 2. Viski Károly, 3. Kölcsey Sándor, 4. Dr. Szacsvay Elemér, b) póttagok: 1. I)r. Gajzágó Béla, 2. Horváth Bálint, 3. Jeney György, 4. Tomcsányi László kir. ítélőtáblai bírák. Á kolozsvári kir. ítélőtábla ez évben január 5-én tartotta első teljes ülését, a mikor Fekete Gábor kir. ítélőtáblai elnök az uj év küszöbén üdvözölvén a teljes ülést, elismerését és köszö netét nyilvánította a tábla birói karának a mult évi forgalom emelkedése mellett kifejtett odaadó működéséért s a bírói kar támogatását és bizalmát jövőre is kérve, reményét fejezte ki, hogy a tábla az uj bprts. nehézségei mellett is továbbra is meg fog felelni annak a várakozásnak, a melyet a jogkereső közönség az ügyek elintézéséhez fűzhet. A kir. Ítélőtáblán a forgalom a mult évben a polg. szakban (ide értve a sommás felülvizsgálati ügyeket is) n e m s o k a t növekedett, a büntető ügyszakban azonban az első bíróságok megfeszített munkássága folytán tetemesen emelkedett, ennek dacára a kir. itélő táblán a hátralék csak az utolsó napok alatti nagy beadványi forgalom miatt emelkedett némileg. A mi pedig a kir. it. tábla működésének minőségét illetti, az összehasonlító statistikai adatokból constatálta, hogy e részben a m. évben is javulás mutatkozott, mert a curiai helybenhagyó határozatok % száma a m. évben is emelkedett s a kir. ítélőtáblák versenyében e tekintetben is megnyugtató eredménynyel állja meg a kir. Ítélőtábla helyét. A budapesti VI. ker, kir. jbíróság 1899. évi ügyforgalma: mult évről folyamatban maradt ügyek sz. 28,204, f. évben érkezett ügyek sz. 28,801. Ebből m. évről folyamatban maradt per 27,959, f. évben érkezett som. kereset 22,062, ebből befejeztetett 22,392, folyamatban maradt per 5,063, szünetel 22,556, a perekben hozatott részitélet 123, érdemleges végitélet 2,368, makacsság 10,123, egyezség 1,641, illétékességi végzés 186. Tárgyalás kitüzetett 36,502, ebből contradictorius 9,438, nem tartatott meg 8,557. Egyezségi ügy volt 271, fizetési meghagyás 1,783, örökösödési ügy 212, anyakönyvi ügyek 150, végrehajtási ügy 296, megkeresés 938, vegyes ügy 2,833. Hátralék kimutatva nincs. Curiai és táblai értesítések Arad W. A. Riener — Reiner érk. 431/900 sz. a. eld. Keresztszeghy — Derecske dr. S. J. Szegedi — özv. Rácz 5,115/99. sz. ü. ;i Cur. jan. 24. hh. — Eperjes dr. H. Gy. Grossmann — Csech L. érk. 1,057/99. v. sz. a. eld. Faóinyi, 91). dec. 22. hh. — Szendrovits S. — Eperj-bártfai érk. 4,235/99. sz. a. n. e. eld. Pásztélyi — Erzsébetváros dr. J. Gy. Wéber G. b. ü. 12,975/99. sz. a. a Cur. jan. 16. hh. — Fogaras dr. F. A. Grosz A. — Grosz Zs. érk 7,166/99. sz. a n. e. eld. Fráter. — H.-Böszörmény F. J. A kérdezett ügy n. e. — Kassa dr. B. K. Dobák Péter 6,722/99. sz. ü. a Cur. jan. 17. rmv. rhh. — Kassa dr. W. B. Müller dr-né 4,640/99. sz. ü. b. ü. a Cur. jan. 17. rmv. rhh. — Medgyes dr. Sch. J. Schuller — M. Widder és Steiner érk. 407/900. sz. a. eld. Popu. — Mohács B. J. A kérd. ügy a C.-án nem találtatott Balázs — László felek között. — Pécs dr. B. A. Wiener M. b. ü. 12,875/99* sz. a. Cur. jan. 16. vu. — Sopron H. Zs. Simon L. Papp V. érk. 6.468/99. sz. a. n. e. eld. Stefanides. — Szegzárd dr. S. L. Pollák — Weisz 5,923/99. sz. ü. a Cur. jan. 23. hh. — Szenicz dr. N. M. Pavlik - Bartók A. 4,770 99. sz. ü. a Cur. jan. 18. f. o. Újvidék dr. V. J. Medurits P. b. ü. érk. 12,433/99. sz. a. eld. Hieronymi; — lobzsítj Sz. b. ü. érk. 54/900 sz. a. eld. Niczei — M. Hental B. — Mathon J. és t. érk. 4,128/99. sz. a. n. e. eld. lstvánfy ; Bettits N. Manojlovits S. 4,718/99. sz. ü. n. e. eld. Zsemkery. Újvidéken dr. C. M. Krsztics és tsai — Krsztics M. és tsai érk. 4,723/99. sz. a. n. e. eld. Voszihevics. — Zombor dr. B. K. Sugumerszky b. ü. még most sem érk. — Zombor dr. G. J. A kérd. ügyek közül egy sem találtatott a Curian. Dr. Pohl Károly pozsonyi kir. közjegyző, lehetőleg a tót nyelvben is jártas helyettest keres. 1—2 RÉSZVÉMT -&RSASA'. Gyakorlott ügyvédjelöltet keres Fabty Károly ügyvéd B Csaban. ^ j Közjegyzősegéd — teljesen gyakorlott és önálló munkára képes, — alkalmazást^ keres. Cime a kiadóhivatalban. 1—2 A* kalocsai kir. közjegyző irodájában gyakorlott jelölt esetleg segéd állandó^ alkalmazást nyerhet. 1—3