A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 51. szám - A magyar jelzáloghitel károsítása

374 A JOG Helyes volna ezek miatt az okok miatt, ha felvétetnék a tervezetbe, hogy a bíróság a járadékká átváltoztatott tartásnak az eset köiülményei szerint részben vagy egészben helyettesíthető dolgokban leendő kiszolgáltatását is megállapíthatja. Mi történik azonban azokban az esetekben, a mikor a biró a viszony folytatását tűrhetetlennek találja ugyan, de még sem látja helyét annak, hogy a kötelezett ellátást járadékká változtassa át? Alig kell említenem hogy ily esetek előfordulhatnak, péld. a kötelezett könnyelmű, gondatlan ember, j vagyona- pedig kevés és igy előre látható, hogy a járadékot i nem fogja kiadni, hogy végrehajtás alá kerül, hogy e miatt j vagyona elpusztul és e miatt a pénzbeli járadék nem lesz tőle ] beszedhető. Ha az ellátás csak ajándék, a tartásra jogosult kára csak | az, hogy továbbra nem kap sem tartást sem járadékot, de ha ! visszterhes szerződésen alapul a tartás és a tartásra jogosult a visszterhes, a mindennapi élet tapasztalata szerint rendesen egész vagyonát már szolgáltatta, a veszteség nemcsak a tar- I tás, hanem az egész vagyon is. Az ilyen esetek megítélésénél praktikus célokat kell szolgálni. Menteni, a mit lehet ; segítségére, oltalmára sietni annak, a ki nem hibás. Ezt pedig legkönnyebben és leggyorsabban a szerződés felbontása által érhetjük el. Nincs a nézetem szerint semmi elvi akadálya annak, hogy a leendő törvénykönyvbe felvegyük az ennek megfelelő intézkedést ; hiszen egyes más szerződéseknél is meg van a vétlen félnek az a joga, hogy a szerződés felbontását követelheti ? miért ne adhatnók meg ugyanezt a jogot a vétlen félnek itt, a szerződések eme különfajánál is. A magyar jelzáloghitel károsítása. Irta : Dr. RE1NITZ MIKSA, bécsi udvari és törvényszéki ügyvéd. Itt is, amott Magyarországban is sok történik, mi a jelzáloghitel fejlődésére s illetve olcsóbbitására káros hatással van. Ausztriában a hiba a rossz végrehajtási törvényben, Magyarországban pedig törvényen kivüli eshetőségekben rejlik. Az osztrák bajokról nem beszélek, nem igen érdeklik | a magyar közönséget. Elvitázhatlan tény, hogy Magyarországon a telekkönyvek jó rendben vannak és hogy a végrehajtási törvény is, mint liberális alapon készült, megfelel ugy a közszolgáltatás, mint a jelzáloghitelező igényeinek. Ezekben tehát nincs hiba, ezek ellen nincs kifogás. Tényleg ezen két lényeges factorban j való közbizalom hozta létre, hogy a külföldi tőke oly nagy ' mérvben ad kölcsönöket 4l/2°/o kamat mellett magyar birtokra, sőt állandóbb is a földek megértékesitésénél, mint például a «magyar földhitelintézet)), vagy az «első hazai takarékpénztára. Nagy összeg az, a mit csak maguk a bécsi hitelintézetek eddig már kölcsönöztek magyar birtokra. Meghaladja már az 500 millió koronát. De a mit a jó törvényben való közbizalom létesít, azt kijátsza az adós furfangos képviselője. Magyarországon most az árveréseknél egy már gyakran tapasztalt vétkes manőver kap lábra, mely végzetessé válhatik a jelzáloghitelre is, s mely abból á!l, hogy egy csekély és jelentéktelen birtokrészletnek szerföl ött nagy vételárbani megvásárlása által az árverés felfelfüggesztése, a többi birtokrészekre nézve kieszközöltetik. A végrehajtási törvény 172. §-a elrendeli, hogy aha a több jószágtesthez, vagy ugyanazon jószágtesthez tartozó különböző birtokrészletnek egy része az árverésen olyan áron adatott el, hogy a telekkönyvi állás figyelembe vételével s egyszersmind az előnyös tételek valószínű összegére való tekintettel, a végrehajtató követelése járulékaival együtt a már elárverezett ingatlanok vételárából kétségtelenül kitelik, a további árverés felfüggesztendő». Elrendeli továbbá ezen §., hogy a végrehajtást szenvedő kérheti, miszerint bármelyik birtokrészlet hozassék elsőnek árverés alá. És mi történik most az árverésnél ? Az árverési hirdetményben felsorolt birtokrészletekből a végrehajtást szenvedett, illetve annak képviselője, kiválasztja a legjelentéktelenebbet elsőnek és megveszi azt első szóra azon áron, mely a végrehajtató banknak százezrekre menő követelésének, — j hátralékokkal és az előnyös tételekkel együtt — megfelel. Az j egész manőverhez csak néhány korona bánatpénz szükséges, miután a megvásárlóit birtokrészlet kikiáltási ára csekélység, j A törvény értelmében a további árverés felfüggtsztetik, mi- ! után a jegyzőkönyvben bent van, hogy az árverési összeg J elegendőa a végrehajtató kielégítésére. Csak 30 nap után — j mikor t. i. a vételárnak l/3 része fizetendő, tűnik ki, hogy az árverési összeg nem elég a végrehajtató kifizetésére. Az árverési vevő eltűnt, maradván vissza az a néhány korona, mit bánatpénznek letett. Egy hitvány kis birtokrészlet megmentette igy az adóst birtokának elárvereztetésétől, azaz kinyerte neki legalább azt az előnyt, hogy addig is, mig uj árverés kitüzetik, a birtokot tovább is pusztíthatja és ujabb fondorlatokat kovácsolhat. Egyes kerületeken már divatossá vált ezen manőver Ultima ratiója lett olyan adósoknak, kik más módot nem találhattak az árverést meghiúsítani. És ilyen fogás — kivált ha az illető megmenekül a büntetéstől — «iskolát csinál». Ismerek esetet, hol az adós a végrehajtató hitelezőjének ezt a «stiklit» directe kilátásba helyezte, ha az árverési megtartatni merné és nem is régen történt, hogy egy bécsi földhitelintézet által kieszközölt árverést egy «csődtömeg-gondnok» azzal akarta meghiusittatni, hogy kijelölt egy körülbelül 1,250 koronára becsült jelentéktelen belsőséget egy paraszt által első szóra 125,000 koronáért vétette meg. Persze, hogy a bírónak is azonnal feltűnt ezen színlelt ügylet, miért is az árverést a 172. §. ellenére folytatta, mi által a végrehajtató követelése csakugyan biztosítva lett. A csődtömeg-gondnoknak természetesen ez nem lévén ínyére, felfolyamodással élt és érdekes lesz — de egyúttal fontos is — hogy miképpen fog az illető kir. tábla a bonyodalmas ügyben dönteni. Lesz uj árverés, bünfenyitő eljárás, de az osztrák hitelintézet várhat pénzére. Igaz, hogy a törvény keretén belül is van alkalom az árverésnek hatályát, vagy jogorvoslat, vagy utóajánlat által megtámadni. A felfolyam )dás, ha oknélküli, nem szül uj árverést és bonyodalmat, az utóajánlat pedig csak növeli a végrehajtási alapot; furfangos adós ezt nem választja szinlelési eszköznek. Különben is az árverés eredménye mindkét esetben biztosítva van, csak kis halasztást nyerhet az adós. De más a 172. § kijátszásának eredménye: sok bonyodalom, sikertelen árverés és esetleg nagy kár a jelzáloghitelező rovására. Nem szorul magyarázatra, hogy mig külföldi jelzáloghitelintézet az amúgy is keserves végrehajtási eszközhöz nyul, már is vesztett követelése minőségben és mennyiségben is. Az adós már régóta rossz, a birtok elhanyagolt és a követelés a hátralékok következtében nagyobb, szóval a tehertétel rosszabb lett. Jelzálogbank már általános érdeki szempontból sem licitálhatja el azonnal a neki lekötött birtokot, hanem elvár jó ideig. Halasztásokat engedélyez két sőt három fizetési rátára is és csak ha a részletek tovább is elmaradnak jön a végrehajtás. Külföldi intézet nehéz szívvel lép a végrehajtás tövises ösvényére, jól tudván, hogy a viszontagságok egész sorozata veszi kezdetét e lépéssel. Tőkerészletek, kamatok és késedelmi kamatok felszaporulnak, a birtok fundus instructusa rögtön kipusztul, a földek parlagon hevernek és ha zárlat is van actióban, még költség-előleg, zárgondnoki díj, adó és több afféle van nyakán. Kivált teijedelmes birtoknál egész apparátus szükséges, hogy a végrehajtató intézet a zárlattal járó teendőket ellenőriztethesse. Van Galíciában is elég bonyodalmas végrehajtási eljárás, de ott az osztrák végrehajtási törvény homályos intézkedése' adnak alkalmat incselkedésekre és mindenféle fogásokra. A bíróságok sem járhatnak el kellő szigorral, mert a lengyel adós mindig talál a törvényben lyukat, melyen kibújhat. Tudják is ezt külföldön és Bécsben, miért is a külföldi tőke nem igen keresi az ottani birtokosokat. Más az Magyarországgal. Magyar birtokos fondorkodó hírében mindeddig nem volt és épp azért jó lesz, ha a bünfenyitő bíróságok, sőt az ügyvédi kamarák is figyelemmel lesznek a fent közölt visszaélésekre. Hogy de lege ferenda mi teendő légyen, azt nem fejtegethetem, de mindenesetre a jelzáloghitel érdekében lesz, ha a végrehajtási törvény 172. §-a módosittatik. A magyar birtokos sokat köszön az olcsó külföldi tőkének, ezt tagadni nem lehet. A rövid lejáratú s nagy kamatokkal járó nagy kölcsönök a telekkönyvből eltűntek és helyükön többnyire 44/a kamatos törlesztési kölcsönök állnak. Olcsó pénz védelmet követel visszaélések és bizonytalanságok ellen és ha a végrehajtási törvény kijátszásának a hivatott körök nem fognak gátat vetni, ugy baj lesz. Videant consules, ne quid detrimenti capeat .... A hagyatéki eljárás köréből. Irta: Kézdivásárhelyi FEJÉR VILMOS, kir. közjegyzöjelölt Temesvárott. Az 1894. évi XVI. t.-c. némely szakaszai tekintetében, hogy mily eltérő felfogás érvényesül, ^mutatja az alábbi eset: B. Sándor elhalálozván, jogaiba! léptek gyermekei: B.