A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1900 / 51. szám - A magyar jelzáloghitel károsítása
A JOG 375 Péter, Dénes, Anna és Kálmán, a kik mindnyájan nagykorúak. A hagyaték tárgyalásával megbízott kir. közjegyző tárgyalási határnapot tűzött ki, s miután az iratok közt három darab nyilatkozatot talált, melyek szerint B. Péter örökös társai Dénes, Anna és Kálmán kijelentik, hogy B. Péter testvérük által teljesen kielégíttettek, ennélfogva nevezetteket már az első tárgyalási határnapra a 66. §, értelmében azzal idézte meg, hogy «meg nem jelenésük esetében a B . on 18 . . február 7-én kelt s általuk aláirt lemondó nyilatkozat tartalma valónak fog tekintetni.)) A kitűzött tárgyalásra nevezettek nem jelenvén meg. a hivatkozott 66. §. értelmében most már az egész hagyaték B. Péter javára lett volna letárgyalandó! Igen, de az a különös eset történt, hogy maga B. Péter sem jelenvén meg, nem volt kivel tárgyalni. A kir. közjegyző azon feltevésben lévén, hogy B. Péter — mint a ki örökös társait kielégítette — bizonyosan betegség, vagy egyéb vis major miatt nem jelent meg, hisz érdekében állott — miután örökös társai kielégítésével tetemes költségei voltak — az ügy rendezése végett nevezett B. Pétert minden megjegyzés nélkül újból és többször megidézte, de biz ő soha meg nem jelent s hogy életben volt, mutatták a kézbesítési vevények, melyeket mindig minden megjegyzés nélkül — aláirt. Miután — mint már «A Jog» hasábjain ezt bátor voltam felhozni — az esetre, ha egyik örökös sem jelenik meg s tőkép ez esetben, midőn mindnyájan nagykorúak, nincs §. a teendőkre nézve s a törvény szelleméből csak az lenne kivehető, hogy ilyenkor felek költségére kinevezendő ügygondnokkal lehetne az ügyet letárgyalni (mert én a hivatalból való jegyzőkönyv felvételét helyesnek nem találom), ennélfogva a kir. közjegyző az összes iratokat a tényállás körülirásával a megbízó hagyatékbirósághoz beterjesztette. Es mi történt most ? A bíróság az egész hagyatékot B. Péternek beszavatolta s a kir. közjegyző dijait a leltári érték szerint megállapította, habár a kir. közjegyző sem nem leltározott, sem nem tárgyalt. Sem B. Péter, sem örökös társai az átadó végzés ellen jogorvoslattal nem éltek. Kérdem most már. helyesen járt-e el a bíróság, midőn a hagyatékot beszavatolta bonafide. és mert a telekkönyvi állás rendezése a törvény egyik intentiója ? De helyesen járt-e el a bíróság, a midőn a kir. közjegyzőnek ez esetben dijakat állapított meg? Belföld. A kereskedelmi üzlet átruházásáról készült törvényjavaslat előadói tervezete. A kereskedelmi üzlet átruházásáról az igazságügyminiszteriumban törvényjavaslat készült, melynek előadói tervezete így hangzik: 1. §. A ki szerződés utján kereskedelmi üzletet átvesz és akár az addigi, akár más cég alatt folytatja, felelős az átruházónak az üzletből eredő tartozásaiért, azokon kivül, a melyekre nézve kimutatja, hogy az átvétel idején sem az átruházónak kötelezettségét, sem a jogügyleteket vagy egyéb tényeket, a melyekből az keletkezett, nem ismerte s a rendes kereskedő gondosságával meg sem tudhatta. 2. §. Az átvevőnek felelőssége az átvett vagyon értékére szorítkozik, ha az üzlet átruházása nyolc nap alatt bejelentetik a cégjegyzéket vezető bíróságnak bejegyzés és közzététel végett. E végből a szerződést, az utolsó mérleget és az átruházott vagyon leltárát eredetiben vagy hitelesített másolatban be kell mutatni. A bíróság az átruházást a cégjegyzék jegyzetrovatában kitünteti s a Központi Értesítőben közzéteszi. 3. §. Az átruházónak üzleti hitelezője követelheti, hogy az átvevő, a ki a 2 § alapján felelősségének korlátozását érvényesiti, az átvett vagyont fedezze fel. Í1868: L1V. t.-c. 238. §. és 1893: XVIII. Az átvevő levonhatja az átvett vagyon értékéből a fizetéseket, a melyeket elődjének üzleti tartozásaira már teljesített, ha a fizetés idején az átvett vagyont a reá hárult tartozások kielégítésére elegendőnek tarthatta. 5. §. Az üzlet átruházása nem változtat az átruházónak kötelezettségén. 6. §. Az előző §-ok alkalmazandók akkor is, ha a szerződés nem tárgyazza az üzlethez tartozó egész vagyont, azonban a felek szándéka üzlet átruházására s átvételére irányult. 7- §• A 2—4. §-ok alkalmazandók, ha az átvevő az üzletet házastársától, saját vagy házastársának fel- vagy lemenő ági rokonától, testvérétől vagy féltestvérétől vagy e személyek valamelyikének házastársától vette át. 8. §. Ha egyes kereskedő mással társaságba lép, a társaság felelős az addigi üzletből folyó tartozásokért, akár az előbbi akár uj cég alatt folytatja az üzletet. 9. §. E törvény szerinti felelősséget korlátozó egyezménynek nincs joghatálya oly személyek irányában, a kik nem járultak hozzá. 10. §. E törvény nem alkalmazható a) csőd folyamán eladott, b) a kereskedelmi törvény 5. §-ában említett üzletekre. Külföld. Külföldi judicatura. A közvetítési díj igényléséhez nem elegendő a közbenjárás a közvetítő részéről, hanem szükséges, hogy a közbenjárás annak érdekében tötténjék, a kitől a közvetítési dijat követelik. — Valamely perfél esküvel meg nem erősített vallomása is bírhat a perrendtartás 377. §-a szerint teljes bizonyító erővel. (Bécsi legf. i élőszék 7,685/99.) Határidőhöz kötött, bírósághoz intézett beadványok, melyek postautján továbittatnak, kellő időben feladottaknak tekintendők, ha a határidő utolsó napján oly időben tétettek postára, midőn még az aznapi posta bélyegzővel nyerhettek megjelölést. Ezen intézkedés ugy a helyi, mint a távolsági forgalomban érvényes. (Bécsi legf. ítélőszék 306/99.) Nagykorú önálló gyermekeknek keresetképtelensége esetén a szülő rendesen tisztességes «illö tartást* köteles adni, ha azonban a gyermek már előzőleg visszterhes szerződéssel a tartásról lemondott, akkor a szülő csak «szükséges> tartást köteles adni. (Bécsi legf. Ítélőszék 18810/99.) A telektulajdonosnak a bányamüvelés által okozott kára (talajsülyedés, az épületben esett kár) megtérítése iránti keresete nem a bányabiróság, hanem a polgári biróság elé tartozik. (Bécsi fegf. Ítélőszék 1900. Cg III. 1—99/13 sz.) Váltóelfogadványnak Strohmann nevében való beperlése, tekintet nélkül arra, hogy mily okból történik a perlés Strohmann nevében, a beperesitő ügyvéd részéről kötelességszegést és fegyelmi vétséget képez. (Bécsi fegf. ítélőszék fegyelmi tanácsa 1,384/900.) Az újévi remuneratio a fizetés mellett az egész éven át tartó hűséges szolgálat jutalmazására szolgál; nem követelhető tehát ez pro rata temporis, ha a szolgálati viszony évközben megszűnik, még akkor sem, ha a remuneratio összege a szolgálati szerződésben határozott összegben van megállapítva. (Bécsi legf. ítélőszék 6,310/99.) Közli: Dr. Oláh Dezső. bpesti ügyvéd. Nyílt kérdések és feleletek. A végrendelkezés köréből. (Felelet.) A«Jog»48-ik számában felvetett nyilt kérdésre következő a válaszom : ad 1. A házasfelek igenis alkothatnak egymás javára — a közös vagy kölcsönös végrendelettől eltekintve is — érvényes Írásbeli magán végrendeletet, a mint ez a gyakorlati életben mindennapi dolog is. A végrendeletek külkellékeire nézve, valamint azok érvényességére nézve egyedül az 1876. évi XVI. t.-c. mint speciális törvény intézkedik, melynek az 1886. évi VII. t.-c. nem derogál, sőt miután ez az utóbbi törvényben kifejezetten benne nincs, nem is derogálhat. Az 1874. évi XXXV. t.-c. az 1876. évi XVI. t.-c. és az 1886. VII. t.-c. a végrendeletek külkellékei szabályozása tekintetében egymás mellett állanak meg. A - közjegyzői törvény szabályozza a közvégrendeletek külkellékeit, az 1876. évi XVI. t.-c. pedig a magánvégrendelelek külkellékeit. Azt azonban, hogy a végrendelet érvényességéhez mikor szükséges a közvégrendelet alakja, az 1876. évi XVI. t.-c. 21. §-a állapítja meg, melylyel ellenkező intézkedés sem az 1874. évi XXXV-ik, sem az lfc86. évi Vil ik törvénycikkben nem foglaltatik. Ebből az következik, hogy az emiitett 21. §-ban taxatíve felsorolt eseteken kivül minden más esetben magánvégrendelet érvényesen tehető s ennél fogva a lérj neje javára s viszont érvényesen tehetnek magánvégrendeletet. Az 1886. évi VII. t.-c. 21—23. §§-ai nem derogálnak ennek, miután azok csakis az élők közötti vagyonátruházásokra s jog-