A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 51. szám - A B. P. 413. § második bekezdése esetében felmentett vádlottnak a felebbviteli főtárgyalásra való megidézése módjáról - Rendőri humanizmus

A JOG 373 köthető nem csupán az adósnak vagy hitelezőnek élete fogytáig. Lehetne például a következő szövegezés : A ki más személy ellátására szerződött, ellenkező megállapodás hiányában a jogosultat ennek életfogytáig, a jogosult és a kötelezett viszonyainak megfelelőleg köteles ellátni. A tartás kötelezettsége ellenkező megállapodás hiányában átszáll a kötelezett örököseire. Az ellátási szerződés a tervezetből kitetszöleg lehet ingyenes vagy visszterhes. Ha ingyenes, akkor ugy látszik, a tervezet ajándékozásnak tekinti, mert az 1,498. §. szerint ajándékozás forog fenn, ha valaki saját vagyona rovására másnak kötelezettség nélkül ingyenes vagyoni előnyt juttat s a másik azt mint ingyenest elfogadja. Kell-e ilyen esetben az ellátási szerződés érvényéhez okirat? Az 1,499. §. szerint az ajándékozási igéret érvényéhez okitat szükséges; az okirat hiányát, ha dolog vagy ha dolgot terhelő és birtokkal járó jog van igérve, a dolog tényleges átadása, egyébként a teljesítés pótolja. Hogyan alakul ez a jogszabály az ellátási szerződésnél ? Itt nem dolog és nem is dolgot terhelő és birtokkal járó jog van igérve. a teljesítés pedig nem egy izben és egyszerre, hanem napról napra és folytonosan történik. Egyébként is ugy vélem, hogy a most idéztem §. ugyanazt akarja körülbelül kifejezni, a mit az optkv.-nek az a 943. §-a, hogy ha az ajándékozási szerződés nyomban teljesíttetik, Írásbeli szerződés nem szükséges, ha pedig nyomban nem teljesíttetik, érvényéhez okirat kell. Kétséget hagy fenn tehát a tervezet arra nézve, hogy ha az adós az ingyenes ellátási szerződés teljesítését nyomban megkezdi, kell-e a szerződés érvényéhez okirat. Ez a kétely a visszterhes ellátási szerződésekkel szemben nem forog fenn, mert ott az érvényességhez okirat nem kell. Nézetem az, hogy nem vétenénk nagyot a szerződési szabadság ellen, ha ezen, rendesen hosszabb időre, sőt életfogytig kötött szerződések érvényéhez, legyenek ezek akár ingyenesek, akár visszterhesek, okiratot kívánnánk. Kis embereknek nagy dolgai ezek a szerződések. Legtöbbje jogvitára vezet. A tanuk igen sokszor elhalnak vagy elszélednek vagy többnyire rokonok, a kik a felek egyikéhez jobban húznak. L'en sokszor vagy a kötelezett vagy jogosult meggondolatlanul megy bele a szerződésbe, a mely hiszen ha szóbeli, sohasem olyan határozott s a jogviszonyt nagyobb részletességgel rendező, mint ha Írásban köttetik meg. Egyébként az én. igaz, csak 10—12 évre terjedő tapasztalatom az, hogy ezeket a szerződéseket többnyire amúgy is írásban kötik, nem ugyan az emiitett okokból, hanem azért, mert az ellátandó személy rendszerint minden ingatlanát átruházza az ellátóra és mert az ingatlan tulajdonának a kötelezettre bekebelezése csak írásbeli szerződéssel eszközölhető. A tervezet 1,520. $-a arról az esetről szól, ha a természetben való ellátás valamelyik félnek a hibája következtében tűrhetetlenné lesz. A mostani állandó bírói gyakorlatnak megfelelőleg a tervezet erre az esetre ugy intézkedik, hogy a bíróság az ellátást a vétlen fél kérelmére értekének megfelelő pénzbeli járadékká változtathatja át. Az intézkedés teliát nem parancsoló, csak permissiv. A biróság tetszésétől függ a tartásnak pénzbeli járadékká át- vagy át nem változtatása. Ha azonban a biróság a- ellátást át akarja változtatni, azt a tervezet szerint semmi mássá, csak pénzbeli járadékká változtathatja át. Vegyük először azt az esetet, hogy a biróság az ellátást pénzbeli járadékká át akarja változtatni. Vájjon helyes-e ennek a kimondása ? Es vájjon nem volna-e helyesebb a bíróságnak az eset körülményeire alapított belátására bizni azt, hogy az ellátást természetbeli vagy pénzbeli járadékká változtassa-e át r Annyival is inkább, mert ugyancsak a tervezetnek 26 í. §-a szerint rokonok között a tartás rendszerint készpénzben, előleges havi részletekben fizetendő ugyan, de nyomós okból a kötelezett kívánságára a tartásnak más módon való szolgáltatása is megengedhető; ez a más módon való szolgáltatás pedig állhat abban is, hogy a tartáshoz való egyes dolgokat (lisztet, tojást, zsirt, főzelékféléket, stb.) természetben ad meg a kötelezett. Tapasztalat szerint ezek az ellátási szerződések amúgy is rokonok között köttetnek. Tapasztalat szerint ezekben az ellátási szerződésekben arra az esetre, ha a szerződő felek között a természetben való tartás lehetetlenné válik, a szerződő felek a járadékot íendszerint naturálékban állapítják meg, akként, hogy a tartásra jogosult a naturalékon felül még igen csekély készpénzt kap. Falusi embereknél, a kik között ezek az ellátási szerződések leggyakrabban előfordulnak, az adósnak kisebb teher, a hitelezőnek pedig kellemesebb, ha az, a mi i természetben is adható, természetben adatik ki ; könnyebben J szolgáltat ki a földműves 2 kiló kenyérlisztet, mint teszem ' föl 50 kr.-t és szivesebben fogad a tartásra jogosult, a ki élni ! akar, 2 kiló kenyérlisztet, mint pld. ennek 50 kr.-nyi egyenj éitékét. De továbbá a naturalékat adhatja és szokta adni az adós a termés beszedésekor és ezeknek az adása az adósnak | sem okoz nagyobb nehézséget, de a havi részletekben megállapított pénzösszeget, különösen télen és tavaszszal, csak nagy nehézséggel, vagy éppen nem tudja megfizetni, a minek a következménye aztán a végrehajtás, a pusztulás. Némi figyelmet érdemel még az a körülmény is, hogy az ellátáshoz szükséges dolgok ára kisebb időközökben is nagyobb hullámzásnak van alá vetve s igy a meghatározott pénzösszeg hol aránytalanul kevés, hol aránytalanul sok volna az ellátásra jogosult tartására. jótékonyságra mit sem adakoznak és reájuk ez irányban némi erkölct-i kényszert gyakorolni. És még a kormánynak is állana módjában — az állam kincstár minden megterheltetése nélkül — a züllött gyermekek javítására egy nagyobb alapot teremteni. A jelentés szerint az 1899. évben végrehajtott rendőri ítéletek után befolyt pénzbüntetések összege 98.706 frt 57 krra rúgott. Képzelhető e ezen összegnek jobb. nemesebb és kamatozóbb befektetése? Volna még sok más célravezető indítványunk, de e sorok célja nem lehet az egyletek dolgát elvégezni, — elég, ha propagandát csinálunk az eszmének és terjesztjük a igét. Biztosak vagyunk benne, hogy az itt elhintett mag termékeny talajra fog találni. . . . Szá rmazás tekintetében volt a kinyomozottak közt budapesti: 1895 : 1,841; 1896 : 2,550, 1897 : 3,188, 1898 : 3 202 1899 : 3,837. A leartóztatottak közt: 1895: 892, 1896': 905, 1897: 804, 1898: 1,306, 1899: 1,265. Az 1899-ben kinyomozott 10,831 tettes közt volt 1.120 rovott multa — 1,079 férfi és 189 nő. A legtöbb rovott multu természetesen a lopásokra esik. * * * Még a bűnügyi nyilvántartás is érdemes a figyelmünkre. A ny;!vántartásnak egyik főcélja: az előéleti adatoknak a kebelbéli bűnügyi osztály tisztviselőivel és más hatóságokkal való közlése. Ily előéleti informatio - a rövid utu felvilágosításokat nem is számítva — 33,374'egyénrenézve adatott. Nyilvántartatott pedig 77.86Í rovott multu és 42.593 körözött egyén. A rovott multuak között nyilvántartatnak mindazok, kik bűnügyben a főkapitányság által lesznek letartóztatva, továbbá kik a bpesti bíróságok által elitéltetnek és I az ítélet a rendőrséggel közöltetik, végül az orsz. fegyházak| ban letartóztatott és ott lefényképezett nagyobb bűnösök, j Elsőrendű rendészeti és igazságszolgáltatási érdeknek mondja a jelentés, ezen rendszernek a B e r t i 11 o n-féle nyilvántartás módjára a test méreteire alapított továbbfejlesztését, mely lőleg a visszaeső egyéneknél annyira gyakorolt álnévhasználatot lehetetlenné teszi. Már elavult eljárásunk mellett (e tekintetben még Románia mögött is állunk) rendőrségünk a külföld megkereséseinek nem tud eleget tenni, a mint az ő megkeresései sem foganatosíttatnak. Szükségesnek tartja továbbá a többi európai államok példájáia egy, az ország minden rendőrhatósága és bírósága által könnyen megtalálható központi nyilvántartás létesítését, mely legcélszerűbben itt is, mint a nagy európai országokban, a fővárosi rendőrségnél volna elhelyezendő, illetve itt meghagyandó. j A körözött egyének nyilvántartását illetőleg a rendőrség I meggyőződött, «hogy a bíróságok a köröző levelek visszavo| nását ugy közvetlen uton, mint a Rendőri Közlöny utján I igen sokszor e'mulasztják, minek következtében a szemé| lyes szabadság is gyakran ok nélkül sérelmet I szenved. így a főkapitányság ismételve volt kénytelen a felesI legesekké vált nyomozások és előállítások elkerülése végett a kibocsátott köröző leveleknek visszavonása érdekében intézkedni)). Nagymérvű és őszinte örömmel üdvözölhető haladást látunk abban, hogy az egyéni szabadság absolut jogának i érzete a rendőrségi irodákban is kezd érvényesülni. Itt is a j középkori felfogások lassankint kiszorulnak és érvényesül a ( rendőri hivatással is nagyon megegyeztethető humanizmus. Dr. Révai Lajos. I •