A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 51. szám - A B. P. 413. § második bekezdése esetében felmentett vádlottnak a felebbviteli főtárgyalásra való megidézése módjáról - Rendőri humanizmus

370 A JOG Több egyenlően illetékes bíróság között a megelőzés (praeventio) dönt. A megelőzés tehát nem külön illetékességi •elv, mert a megelőzés alapján való illetékességet a törvény által elismert illetékességi elven alapuló illetékességet tételez fel. Megelőzés akkor forog fenn. ha az illető ügyben egyik «biróság» a másiknál korábban hozott valamely határozatot, vagy tett valamely intézkedést (B. P. 16. §.). A megelőzés tehát birói határozatot vagy birói intézkedést tételez fel. Más hatóságoknak határozatai vagy intézkedései a birói illetékességre befolyással biró megelőzést meg nem állapítanak. Az olasz B. P. szerint a megelőzést csak az elfogató parancs végrehajtása, vagy az idéző parancs kézbesítése állapit meg. A részleteket illetőleg : A) Rendes illetékességi elvek : I. A bűncselekmény elkövetésének helye (a fórum delicti commissi) minden B. P.-ban kiváló jelentőséggel bir. Ennek természetes oka egyrészt az a célszerűségi tekintet, hogy a bűncselekmény nyomai s bizonyítékai leginkább az elkövetés helyén találhatók fel, másrészt az a tekintet, hogy a\ bűncselekmény első sorban s legközvetlenebbül az elkövetési 1 hely társadalmi békéjét zavarta meg. Az elkövetés helye azért mint illetékességi főelv kivétel nélkül mindenütt el van ismerve. Éppen ugy általánosan el van ismerve az is, hogy az I elkövetési hely nem kizárólagos illetékességi elv. Ellenben eltérés van a körül, vájjon az elkövetési hely mellett más illetékességi elv mint egyenrangú, vagy pedig csak mint kisegítő (subsidiarius) elv ismertessék el arra az esetre, ha az elkövetési helye meg nem állapitható. A közönséges német jogban a fórum delicti commissi; a fórum domicilii, és a fórum deprehensionis mint egyenrangú illetékességi elvek voltak elismerve. Ugyanez áll a francia jogról. A német BP. a két elsőt, az elkövetési és a lakhely ill. tartózkodási hely elvét ismeri el egyenjogú illetékességi elvnek : a választás a vádlót illeti. Az osztrák BP. szerint első sorban az elkövetési hely irányadó; a másik két fórum egymással egyenrangú. Az olasz BP. szerint az elkövetési hely szerinti forumot illeti az elsőbbség; a másik két fórum csak subsidiarius arra az esetre, ha az elkövetési hely ismeretlen, ugy azonban, hogy a fórum domicilii és a fórum depehensionis között az utóbbinak van elsőbbsége. A BP. szerint első sorban, s minden más fórum fölötti elsőbbséggel rendszerint az elkövetési hely szerinti illetékesség irányadó. A BP. 16. §-a szerint «bünvádi eljárásra rendszerint az a bíróság illetékes, a melynek területén a bűncselekmény elkövetve \olt, habár az eredmény máshol következett is be.» E rendszerinti illetékességgel szemben minden más illetékességi hely csak mint kivétel érvényesülhet. Az elkövetési hely fogalmát a törvény meg nem határozta. Ez nem is alaki jogi, hanem anyagi jogi kérdés. Az elméletben a kérdés vitás. Éle különösen az u. n. távolsági bűntetteknél domborodik ki. A bűnös Bpestről mérgezett süteményt küld Temesvárott lakó áldozatának; hol követte el a mérgezést? Bpesten-e vagy Temesvárott? A bűnös pokolgépet helyez el a hajon, a melynek rendeltetése, hogy útközben a hajót légberöpitse. Hol lesz az elkövetési hely? a kikötő, a honnan a hajó kiindult, s a hol a bűnös a pokolgépet a hajóra csempészte? Vagy az a hely, a hol a robbanás történt? Azok, a kik a cselekmény alatt tisztán s kizárólag a testi mozgást, a magatartást értik, a magatartás helyét tekintik kizárólagos elkövetési helynek, tehát azt a helyet, a hol a tettes tevékenységének ideje alatt volt. (Folytatása következik.) , A B. P. 413. § másod k bekezdése esetében felmentett vádlottnak a felebbviteli fötárgyalásra való megidézése módjáról. Irta: Dr. KISS ENDRE kir. táblai biró, Debrecen. A B. P. 413. §. első bekezdése szerint, ha a királyi ítélőtábla a vádottnak közvetlen kihallgatását szükségesnek találja, őt a főtárgyalásra megidézi, illetőleg előállítja, ugyanazon szakasz második bekezdése szerint pedig a felebviteli főtárgyalásra mindig megidézendő a szabad lábon levő vádlott, a fogva levő vádlott pedig előállítandó, ha a királyi ítélőtábla a törvényszék felmentő ítéletét a vádló felebbezése alapján vizsgálja felül. A B. P. 413. §. első bekezdése szerinti esetben, ha a királyi ítélőtábla a vádlott közvetlen kihallgatását szükségesnek találja, a vádlott megidézésének módját a B. P. 415 §-a szabályozza, ennek hatodik bekezdésében rendelvén, hogy az idéző levélben a szabad lábon levő vádlott a 417. §. intézkedéseire és arra figyelmeztetendő, hogy meg nem jelenés eselén elő fogják I vezetni, azonban a B. P. 413. §. második bekezdésében foglalt esetre nézve csak a fogva levő felmentett vádlott előállítása iránt intézkedik, ellenben a szabad lábon levő felmentett vádlott megidézésének módját nem szabályozza, erre nézve szabályt a B. P. 415. § hatodik bekezdésében nem találunk, mert ez a rendelkezés ugyanazon szakasz első bekezdése szerint csak akkor alkalmazandó, ha a királyi Ítélőtábla a 402., 413. és 414. §-ok alapján a vádlott kihallgatásának, vagy bizonyítás felvételének a felebbiteli főtárgyaláson való teljesítését rendeli el. TÁRCA. Rendőri humanizmus. A. (Jogi) eredeti tárcája. Bármily szokatlan, mégis — miként az alábbiakban látni fogjuk — teljesen kiérdemelt egy címfelirat. Előttünk fekszik a Budapest «fő és székvárosi» (miért nem «székesfővárosi» ?) rendőrségnek 1899. évi működéséről szóló, terjedelmes és dicséretes szakértelemmel szerkesztett jelentése. E jelentés «Bünügyi rendészeti)) részéről már egy ízben röviden megemlékeztünk és nem forogna fenn ok ezen jelentésre újból visszatérnünk, (hiszen az uj Bp. alapján szerzett adatok, tapasztalatok és tanulságok még oly rövid keletűek, hogy azokból bármily irányú következtetést levonni felette bajos és hálátlan munka volna) — ha ezen jelentésben foglalt néhány meglepő és itt legkevésbé sem várt megjegyzés nem vonta volna magára különös figyelmünket. Sietünk hozzátenni, hogy meglepetésünk ezúttal a legkellemesebbek közé tártozik. Volt idő. midőn néhány, az ellenkezőt tanusitó példa dacára azt hihettük, hogy a bűnügyekkel való állandó foglalkozás a törvényt alkalmazó birák, ügyészek és rendőri közegeknél a szenvedő, habár bűnös embertárs iránti részvét és könyörület érzését rendszerint elfojtja, sőt bizonyos közömbösséget szül ugy a büntetését váró egyén, mint maga az elkövetett cselekmény tényálladéka, erkölcsi rugói, szülő oka és elkövetésének módja iránt. A ki naprólnapra, évről-évre a társadalom salakjával kénytelen érintkezni, anna& a szive — ugy hittük — a stereotyp esetek folytán elkérgesedik és az közömbössé válik minden emberi: testi, lelki baj iránt. Ezúttal — bevalljuk — kellemesen csalódtunk. Ugy a büntető ügyekkel ex asse foglalkozó bírák, mint az ügyészek — nagy számban, a legmelegebb részvéttel viseltetnek eltévedt és a törvény szigorától sújtott embertársa;k iránt. És a jelen rendőri jelentés is oly húrokat penget, melyek egyaránt ugy a gondolkodó főre és mély megfigyelőre, mint egy érző szivre vallanak. Sőt azzal, hogy a létező baj kutforrását nyomozza és azt a forrást betömni iparkodik, a társadalom figyelmét ezen fekélyes sebre tereli — rendőrségünk tulajdonképeni legfőbb és egyúttal legszebb hivatását: a prophylaxist teljesiti. Már évtizedek előtt foglalkoztunk a bűnösök két osztályával: a börtönbüntetésüket kiállott és elbocsátó:t rabokkal, és a büntettek zsengekoru jelöltjeivel, a börtönök várományosaival : Budapest elzüllött gyermekeivel. Az akkor általunk megindított mozgalomnak*) volt is némi csekély gyakorlati haszna : megalakult kezdeményezésünk folytán a budapesti, és annak nyomán számos vidéki rabsegélyző egylet és az első helyen emiitett egyletnek munkaasyluma ; megalakult továbbá**) a «K 1 o t i 1 d szeretetházi egyesület)), mely a főúri patronancia folytán eredeti céljából csakhamar kivetkőztettetett és ma csak torzképe annak, a mit megvalósítani óhajtottunk. Nem protekciós gyerekek fölvétele és uri módon való nevelése, hanem az utcáról felszedett, elzüllött gyerekek válogatás nélküli felvétele és hasznos, munkás emberekké való nevelése lebegett szemünk előtt. Mennél zülöttebb. annál több — nézetünk szerint — az igénye az egylet jótéteményeire. Ezen egyesületek alapítását kö\ ette több hasonirányu intézmény és egyesület alakítása. így a fővárosi szeretetház, a. •) Ennek előhírnöke és indító oka volt a szerző által irt «StrafröpTr™ ^"g'nssvereine., cimü Budapesten 1874. évben megjelent r™\rJÍL^ZlTZÖnf <<Buud?Pest, gyermekei.) cimü - 1875-ben megjelent röpiratának közvetlen, hatása alatt.