A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 4. szám - Bányatársulatok által a bányarészek (kuxok) után fizetendő II. fok. illetékeiről

A JOG 31 tüntetésével. Ezen mii egyúttal mutató a *Büntető Jog Tára* harmincnyolc kötetéhez. Ara 8 kor. A személyi bűnpártolás. Irta: Dr. Angyal Pál jogtanár. Bpest, P o 1 it z e r Zsigmond kiadása. Egy nagy szabású tanulmány, melynek minden lapja alapos tudományos készültségre vall. A munka I. része a személyi bűnpártolás történeté­vel foglalkozik, a mint az európai és Európán kivüli büntető törvénykönyvekben jelentkezik. A II. részben a bűnpártolás elméletét adja szerző, a III. és legfontosabb részben a személyi bűnpártolás dogmatikáját tárgyalja széles, nagyarányú alapokon. A jogirodalomnak csak díszére válik e derék munka. Katholikus egyházi vagyonjog. Irta: dr. Késmárky István, jogtanár. Pécsett Taiz József kiadása. Szerző e müve azoknak, kiket érdekel, bizonyára sok hasznos tudnivalót nyújt. Forrásmű a szó szoros értelmében. A tárgy sok jogi vonatkozásai miatt a jogászokra nézve is érdekkel bir. A bizományos belépési joga (keresk. tv. 381. és 382. §.). Irta: Brachfeld Dezső. Bpesten,P o 1 it z e r Zsigmond kiadása, 1900. E tanulmány mint a bpesti kir. magy. Tudományegyetem által a Pasquich-alapból jutalmazott dolgozat mutatkozik be. Ezen ajánlat nélkül is megérdemli a figyelmet, mert egy oly fontos jogi kérdést tesz beható vizsgálat tárgyává, mely kereskedelmi forgalmunk fejlődésével, mind nagyobb jelentőséget nyer. Szerző főtörekvése az volt, hogy a bizományos belépési jogát a magyar jogfejlődés alapul vétele mellett tárgyaija. További törekvése volt, hogy a belépési jogot tárgyaló intézkedéseket, azok helyes értel­mét és viszonyát a bizományi tárgyaló általános jogszabályokhoz kifejtse. E tekintetben bő forrásul kínálkozott az elvek megálla­pítására a német nagykiterjedésű irodalom és judicatura, kevésbé a gyérebb magyar ez irányú jogfejlődés. A szerző tárgyának ismertetésére csakugyan kiváló érdekű anyagot hordott össze és azt áttekinthetően és jogászi érzékre valló módon fel is dolgozta. Ezen szárnypróbálgatás minden esetre sokat igérö törekvést jelent. Dolgozatok az angol es francia közigazgatási jog köréből. Ezen cim alatt adja ki Dr. Rén yi József közoktatásügyi minis­teri fogalmazó a Magyar Jogi Lexiconban megjelent cikkeit. Köz­igazgatási tárgyú, velős rövidséggel megfogalmazott apró értekezések ezek, melyek az angol privy council, county parish, és a francia gouvernement, conseil, conseil d'état, départément és a commune intézményeit taglalják. Szerző eme tanulságos lexiconszerüleg ismertető cikkeit haszonnal olvashatják mindazok, a kik a közigazgatás kérdései iránt közelebbről érdeklődnek. Dicsé­rőleg kell felemlítenünk a tárgyalt jogintézményeknek megfelelő hazai intézményeinkkel való kritikai összehasonlítását. (R.) Vegyesek. Nincs restancia. A kolozsvári királyi törvényszék mult évi statisztikájából merítjük azt az örvendetes hirt, hogy a kir. törvényszék és kir. járásbíróságok bűnügyi osztályánál a mult évi végével nem maradt hátralék, a mennyiben egészben 13 bünvizs­gálat és körülbelül ugyanannyi vétség és kihágási ügy maradt füg­gőben ; sőt, a mint lapunkat értesitik, a kolozsvári kir. itélő lábla egész területéről elkészített bűnügyi kimutatások hátralék rovata majdnem üresen maradt. Ily fényes eredményt a kir. bíróságok szervezete óta nem mutattak ki jelzett bíróságok, melyeknek sza­kadatlan és megfeszített munkásságot kellett kifejteni, hogy az uj büntető perrendtartás életbeléptetésével járó nehézségek aka­dálytalan leküzdését ne hátráltassák a bűnügyi restanciák. Az önfeláldozó munka eme fényes eredménye dicséretére válik az ország keleti részében működő bíróságoknak. Az árurészletügyletekről szóló törvényjavasalatra nézve a Magyar Kereskedelmi Csarnok a kereskedelemügyi miniszter fel­hívására terjedelmes memorandumban fejti ki észrevételeit a keres­kedelem érdekei szempontjából. A javaslatot általán örömmel üd­vözli az említett testület, mert bár a kereskedelem éltető eleme a szabad mozgás, a kormány és törvényhozás nem maradhat tét­lenül akkor, ha e szabadság visszaélésekre és károsításokra hasz­náltatik ki. A törvény alul kivenni óhajtja a Csarnok a könyv­kereskedés körében kötött, továbbá mindazon részletügyleteket, amelyek a vevő részéről kereskedelmi ügyleteket képeznek. Az ügy­nök a vélemény szerint feljogosítottnak tekintendő az ügylet meg­megkötésére és a foglaló átvételére, ha az árut magával hozza és át is adja. Ezen esettől eltekintve az ügynök csak az ügylet szer­zésével volna megbízottnak tekintendő. A vételár nagyságának korlátozása teljesen elejtendő. Az okirattal való bizonyításra nézve a tervezetben foglalt intézkedéseket a memorandum feleslege­seknek és sok perre okot szolgáltatóknak mondja. Az okiratnak aláírása a vevő részéről az ügylet érvényéhez elegendő legyen, az irni vagy olvasni nem tudó vevővel szemben azonban a javaslat intézkedései fentartandók. A váltó vételének tilalmazása szerfelett káros volna egyes üzletágakra. Az illetékességi szabályok megszo­rítása csaknem egyértelmű a ré.'-zletüzletág lehetetlenné tételével. A pactum reservati dominii megengedését a véleményező testület szükségesnek tartja, kapcsolatban megfelelő büntetőjogi sanctióval. A budapesti kir. ítélőtábla alapítványi bizottsága a felügye­lete és rendelkezése alatt álló Jeszenák János-féle alapítvány jöve­delméből az alapítvány feltételeinek, valamint a vonatkozó előbbi bizottsági határozatoknak megfelelően két római katholikus, továbbá egy ágostai evangélikus és egy evangélikus református budapesti lakos szegénysorsu kezdő gyakorló ügyvédnek 1900. évi január hó 1-től számított három évre való adományozással és minden év június és december hó 1 napján esedékessé válandó 100—100 frtos részletekben kiutalványozandó 200frttal való segé­lyezését elhatározván, felhívja mindazokat a Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytató szegénysorsu kezdő ügyvédeket, kik az emiitett segélyezést elnyerni óhajtják, hogy ez iránt vallásuk, szegénysorsuk, ügyvédi minőségük, végre a Budapesten való megtelepedésük kimutatására alkalmas okmányokkal felszerelt kérvényeiket 1900 február 20-ig a budapesti kir. itélő tábla elnöki iktató hivatalába nyújtsák be. A Lisovényi László-féle alapítvány jövedelméből egy budapesti lakos, szegénysorsu kezdő gyakorló ügyvédnek 1900. évi január hó 1-től 1905. évi december hó 31-ig terjedő hat évre évi 100 frttal való segélyezése határoztatván el, mindazok a kezdő ügyvédek, kik az említett segélyezést elnyerni óhajtják, szegény­sorsuk, ügyvédi minőségük, végre a Budapesten való megtelepe­désük kimutatására alkalmas okmányokkal felszerelt kérvényeiket 1900 február 20-ig a budapesti kir. itélő tábla elnöki iktató hiva­talába nyújtsák be. Ügyvédvizsgáló bizottságok. A m. kir. igazságügyminiszter az 1900. év tartamára a Budapesten működő ügyvédvizsgáló bi­zottság elnökévé Veszprém y János kir. curiai tanácselnököt, helyettes elnökévé dr. Székely Ferenc kir. curai birót, tagjaivá dr. Antal Gyula ny. r. tanárt, Ádám András kir. curiai birót, dr. Balogh Jenő kir. ítélőtáblai birót, dr. Baumgarten Izizor, kir. igazságügyminiszteri osztálytanácsost, dr. Baumgar­ten Károly kir. ítélőtáblai birót, Debrecenyi Miklós kir. ítélőtáblai birót, Dessewffy Marcel kir. Ítélőtáblai birót, dr. Dégen Gusztáv nyug. jogakadémia tanárt, dr. Gedeon Albert kir. Ítélőtáblai birót, Gottl Ágoston kir. curiai birót, Grecsák Károly a kir.curiához beosztott kir. Ítélőtáblai birót, H a v a s s Károly kir. curiai birót, dr. H e i 1 Fausztin kir. közigazgatási bírósági birót, dr. I m 1 i n g Konrád kir. ítélőtáblai tanácselnököt, dr. István ff y Lajos kir. Ítélőtáblai elnöki titkárt, Jókuthy Albert kir. curiai birót, dr. Katona Béla kir. főügyészi helyettest, dr. K raj esik Ferenc kir. közigazgatási bírósági birót, Lányi Bertalan kir. igazságügyminiszteri tanácsost, Lehotzky Lajos kir. ítélőtáblai birót, Makay Dezső a kir. curiához beosztott kir. ítélőtáblai birót, Mezey Albert kir. curiai birót, Nagy Sándor kir. curiai birót, Németh Péter kir. curiai birót, dr. Nyevickey Antal kir. Ítélőtáblai birót, Somogyi Mihály kir. Ítélőtáblai birót, Székács Ferencz kir. curiai birót, dr. Tarnai János a kir. curiához beosztott kir. ítélőtáblai birót, dr. Tergovcsics István kir. curiai birót, Tolnai Antal^kir. Ítélőtáblai birót, dr. Traiber Vincze kir. Ítélőtáblai birói czimmel és jelleggel fel­ruházott kir. törvényszéki birót, dr. Túry Sándor kir. Ítélőtáblai birót, dr. Vargha Ferenc kir. ítélőtáblai birói cimroel és jelleg­gel felruházott kir. törvényszéki birót, V a s zi Hevíts Vazul kir. curiai birót, dr. Wetzel Gyulát a kir. szabadalmi hivatal elnökét, Zsembery Kálmán kir. curiai birót; — a Marosvásárhelyt mű­ködő ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé Kostka Géza maros­vásárhelyi kir. ítélőtáblai tanácselnököt, helyettes elnökévé Ko­vács János marosvásárhelyi kir. ítélőtáblai birót, tagjaivá pedig P é t er fy Dénes, Tódorffy Domonkos, D o ba i Albert, Szabó Dénes, Hatfaludy István, Jakab Rudolf, Phleps Ferenc, A védik Simon, Bodó Sándor marosvásárhelyi kir. ítélőtáblai bírákat és Nagy Elek ugyanottani kir. ítélőtáblai elnöki titkárt nevezte ki. Polgári perben bíróilag megítélt eskü vagy esküvel meg­erősített vallomások kivétele közjegyzők által New-York államban Az északamerikai Egyesült-Államok egyes államaiban tartózkodó tanuk kihallgatása és az ugyanott tartózkodó felek részére meg­ítélt eskü kivételére polgári ügyekben némely államok törvényei szerint közjegyző is fel van jogosítva. Azon államokban, melyek­ben közjegyző tanúkihallgatást rendszerint csupán polgári ügyek­ben eszközölhet, a 46,330/94. I. M. számú közlemény sorolja fel (1. Igazságügyi Közlöny III. évfolyam 14. sz. 427. lap) s ugyanott megemlittetett, hogy a felek részére megítélt eskü kivételére csakis Illinois állambeli megbízott közjegyző van feljogosítva. E közlemény kiegészitéseképen közöltetik, hogy a cs. és kir. közös külügyministerium értesítése szerint New-York állam tör­vényei feljogosítják a nyilvános közjegyzőket (Notary-Public), hogy polgári perekben bíróilag megítélt esküt és esküvel megerősített vallomásokat (Affidavits), vegyenek ki azon kerületben, illetőleg grófságban, melynek területére kineveztettek és hogy ily eskü alatt tett vallomások az említett állam bíróságai előtt bizonyíté­kul használhatók. (76,533/899. I. M. szám.) Esketési hirdetés megtagadása tárgyában a budapesti kir. tvszék a napokban a következő elvi jelentőségű határozatot hozta: Folyamodók kérvényének hely adatik és a megtámadott hatá­rozatok hatályon kivül helyezése mellett, a bpesti VI—-VII. ker. m. kir. állami anyakönyvvezető által tervbe vett házasság meg­kötését megelőző kihirdetés teljesítésére utasittatik. Indokok: j Az 1894. évi XXXVIII. t.-c. 44. §-a értelmében senki sem visel­\ het más családi és utónevet, mint a melyek a születési anyaköny­! vébe be vannak jegyezve. A •'. alatt csatolt születési anyakönyvi S kivonatba pedig első helyen kérvényező Minker Leib néven van I bejegyezve, a 3 /. alatti igazolvány szerint ezen név alatt tett eleget hadkötelezettségének, a 4., 5. és 6 '. alattiak szerint ezen néven lett felmentve annak igazolása alól, hogy kérvényezők tervbe vett házassága Minker Leib hazájának törvényei szerint

Next

/
Thumbnails
Contents