A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 4. szám - Bányatársulatok által a bányarészek (kuxok) után fizetendő II. fok. illetékeiről

30 A JOG következik, hogy az a szerződés — mint jogügylet — azon illeték alá esik. a melyet a társulatokra az illetéki díjjegyzék előir. A társulatokra, legyenek azok kereskedelmi, részvény vagy más természetű vállalatok, az azok szerződései után kirovandó illetéket pedig az illetéki d ij j e g y z é k 89. t. I. pontja irja körül, amelynek a kifogásolt kiszabás megfelel. Ennélfogva a panaszt annál is inkább el kellett utasítani, mert az illetéki dijj. 1 '2 tétele bányaügyekben megállapítván egyrészről a kivételes mentességeket és másrészről különleges illetékkötelezettségeket, miután a bányatársulati szerződésre e pont alatt egyik irányban sem foglaltatik rendelkezés, a fentebbi általános szabályokat kellett alkalmazni, mert nem hozható fel elfogadható indok a mellett, hogy az a társasági szerződés, mely a bányatársulat — mint kétségtelenül iparszerü nyereségre alakult társaság alapját képezi — illetékmentességben részesittessék. Ezen elvi jelentőségű határozattal kimondatott tehát, hogy a bányarészek kibocsátása illeték alávonandó és itten alapul az alapszabályok vétettek, tekintve, hogy alapszabályok létesitésére csak részvénytársaságok vannakkötelezveésannak hiányában a bányatársulatokra a bányatörvény az irányadó. Az egyenlő megadóztatás elvénél fogva igazságtalan megterheltetés lesz tehát az, hogy mig azon bányatársulatok, amelyek alapszabály vagy irott tár sasszerződésselbirnak,a bányarészek kibocsátása után, még ha nem is részvénytársaságok, az illetéket megfizetnitartozandnak, addigazon bányatársulatok, melyek ezekkel nem rendelkeznek, — az illetéki dijj. 89. t. I. B. C. pontja reájuk alkalmazható nem lévén, — az illetékezés alul megmenekednek, de föltéve, hogyirásbelialapszabályaikvannaki s,d e a z o k csakis a társulat belső kezelésére vonatkoznak, te kint ve, hogy a bányarészekhez szükséges tőkebefektetésekváltakozók, hogymily alapon állapittatik meg ily esetekben a bányarészek értéke? és hogy azon bányatársulatokka 1, a kik ilyenekkel egyáltalán nem b i r n a k, egy ugyanazon elbánás alá tartoznak-e? minthogy erre nézveabélyeg-ésilletéktörvénynem rendelkezik, — továbbimagyarázatokraszorul. Igen célszerű és kívánatos volna azért, ha a most munkában lévő uj bányatörvény figyelme ezekre is kiterjeszkedne és vagy mondatnék ki ezek bélyeg- és illetékmentessége, vagy pediglen, ha mint hihetőleg minden bányatársulat alapszabályok szerkesztése és beadására lesz jövőben kötelezve, ugy köteleztessék minden egyes b á n y a t ár s u 1 a t, hogy az általuk beszolgáltatandó alapszabályok kiterjeszkednének arra iiézve is. hogy a kibocsátott bányarészek (vagyonbetétek) azegye.s befektetett részértéket is tartalmazzák és ezáltal eleje vétessék az ennek hiányából származható zavarok és zaklatásoknak. Nyílt kérdések és feleletek. A telekkönyvitulajdon megszorítás kérdéséhez. (Kérdés.) A m—i 926. sz. ház a róm. kalh. hitközség tkvi tulajdona, mégis következő tkvi feljegyzéssel: «Egyúttal azon megszorítás, hogy ezen ingatlan csak iskolai célra használható és a mennyiben felekezeti iskolát a róm. kath. hitközség fenn nem tartana, arról Mohács polg. községe fog iskolai célokra rendelkezni —feljegyeztetik.» A róm. kath. hitközség a házat eladta. Bátor vagyok kérdezni a tisztelt jogászközönséget, vájjon az adásvevési szerződés joghatályához az egyházmegyei hatóság jóváhagyásán felül kell-e még a politikai hatóság jóváhagyása is vagy sem ? Dr. K. A. ügyvéd. A büntetőtörvény 266. §ához. (Kérdés.) A btk. hivatkozott szakasza szerint nincsen bűnvádi eljárásnak helye, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag, tárgyalás alkalmával, szóval vagy az ügyiratokban állíttatik, illetőleg használtatik. Kérdés tárgyát képezi, vájjon a (elebbezésben vagy felülvizsgálati kérvényben használt becsületsértő kilejezések illetőleg rágalmazást képező lények állítása miatt, feltéve, hogy azok az ügyre és ügyfelekre (ellenfelekre) vonatkoznak is, van-e helye a bűnvádi eljárásnak. „ Verus. A nyereségvágyból elkövetett büntetendő cselekmények fogalommeghatározása. (Felelet.) I. Epen lapok mult számában felvetett fenti kérdésre követkczö 3 feleletem * Az 1886. évi XXXII. t.-c. 34. §-ának a) pontja szerint nem : vétethetik fel a virilista névjegyzékbe az, a ki nyereségvágyból f elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt. Nézetem szerint a nyereségvágyból elkövetett í bűntett vagy vétség alatt mindazon büntetendő ! cselekmény értendő, melynek elkövetésénél a j tettes szándéka oda ir ányul, hogy magának vagy ' másnak jogtalan hasznot szerezzen mások jogellenes megkárosítása által. Irányadó tehát a tettes szándéka, azonban a bizottság, mely a virilisták névjegyzékét összeállítja, nincs jogosítva az egyes esetekben a szándékot kutatni, hanem köteles a jogerős Ítéletből megállapítani, vájjon az illető, a ki a legtöbb adót fizetők sorába felvétetni kiván, olyan bűntett vagy vétség miatt lett-e elitélve, melynek minősítéséhez a törvény a nyereségvágyat illetőleg a fent irt szándékot, mint a delictumnak egyik ismérvét, megkívánja. Ezek után «Aliquis» kérdésére, vájjon a vétkes bukás nyereségvágyból elkövetett vétségnek minősitendő-e, egyszerű lesz a válasz, minthogy a fent előadottak alapján természetes, hogy a btk. 416. §-ában tárgyalt vétkes bukás bármely esete nem tartozik a nyereségvágyból elkövetett delictumok sorába, mert a vétkes bukásnál a tettes szándéka sohasem irányul mások — azaz a hitelezők — megkárosítására. A hitelezők károsodása ezen vétségnél csak culposus lehet, mert épen a szándék különbözteti meg ezen delictumot a btk. 414. §-ában tárgyalt csalárd bukástól, mely már a nyereségvágyból elkövetett delictumok közé sorozandó. Nézetem szerint tehát azon kereskedő, a ki a btk. 416. §-a alapján jogerősen el volt ítélve, azonban a csőd ellene meg lett szüntetve, a mennyiben egyéb akadály nem forog fenn, jogosan kérheti, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvétessék. Nagy Árpád, kir. jb. aljegyző Zsolnán II. A cim talán többet foglal magában, mint a mire a feltett kérdés vonatkozik és a nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény fogalma általános érvénynyel talán nem is állapitható meg egykönynyen. A felvetett kérdésre azonban én is csak nem-mel válaszolhatok. Véleményem szerint a Btk. 416. § ának 4. pontja alapjáni elitéltetés a virilisták névjegyzékébe való felvételt meg nem akadályozhatja. És e tekintetben t. i. az 1886: XXII. t.-c. 34. §-ának a) pontjában használt értelemben a nyereségvágyból elkövetett vétségek közé a vétkes bukás vétsége tényleg nem sorolható. A községi törvény intentioja ugyanis, — de a ratio iuris is — ezen intézkedésében határozottan az úgynevezett aljas indulatú bűncselekmények ellen irányul. Az ily cselekmények pedig már fogalmilag is feltételezik a bűnös részéről a dolust. Hiszen a nyereségvágy épen abban áll, hogy valamely jogellenes nyereség egyenesen céloztassék. Ilynemű culposus cselekmény tehát nem is képzelhető. Tekintve már most, hogy a Btk. 416. §-ának 4. pontja csak azt mondja: «a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára egy vagy több hitelezője zálog- vagy megtartási jogot nyerjen* és igy, különösen szembeállítva a 414. §. alapkövetelményével: «ki azon célból, hogy hitelezőit megkárosítsa* határozottan csakculp o s u s cselekményre vonatkozik: ennélfogva oda kell concludálnom, hogy a jelen esetben nincs ok az illetőnek a virilisták névjegyzékéből való kihagyására. A speciális esetben talán felhozható indokul az is, hogy az eljárt bíróság csak pénzbüntetést rótt ki, — ezt is csekély mértékben — és a politikai jogok elvesztésének mellékbüntetését kifejezetten mellőzte és igy úgyszólván csak rendbüntetést alkalmazott, ami pedig, — tekintetbe véve, hogy Btk. ünk a correctionalisatio elvén alapszik, habár ez vétség s kihágás között törvényszerinti értelemben nem is alkalmazható — mindenesetre szintén figyelembe veendő. Dr. Pető Béla. Brassóban Irodalom. Magyar anyagi büntető jog. Irta: Németh Péter kir cur.a, biró. Pfeifer Nándor kiadása. E munkával szerző nagy szolgálatot tett a jogászközönségnek. Tartalmazza az érvényben levő 1900-.g hozott törvényekben foglalt anyagi büntetőjogi szabályok összeállítását az 1886-tól 1900-ig kifejlett judicatura fel-