A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 49. szám - A végrehajtási törvény néhány hiányos intézkedéseiről

194 A JOG mert azon vallomások szerint a felperes betegsége lérjének vétséges magatartására vissza nem vezethető. A mi pedig alperesnek a különválás ideje alatt fokozottabb mérvben folytatott állítólagos közbeszólásait illeti, erre nézve, még ha az O. P. magában álló vallomása, szemben a többi részes tanuk vallomásával, figyelembe vehető volna is, nem lehetne eltekinteni alperesnek azon lelki állapotától, a melyet a felperes által való elhagyatása idézett elő. A becsatolt levelek tartalmát szintén ily szempontból mérlegelve, azoknak sem lehet azt a bontó értelmet tulajdonítani, a minőt azoknak felperes, feltehetőleg beteges izgatottságában leveleiben és a tárgyalás során tulajdonított. A kifejtettek szerint tehát felperest, részint helyt nem fogható, részint bizonyitatlan alapokra fektetett keresetével el kellett utasítani. A debreceni kir. ítélőtábla (1900 márc. 20-án 728. sz. a.) a kir. törvényszékitéletének a kereset főtárgya iránt rendelkező részét megváltoztatja akként, hogy a peres feleknek 6 hónapra ágytól és asztaltól való különélését elrendeli és ennek eredménytelen eltelése után számított három hónapon belül annak a pernek ujabb felvételét és a vitás házassági kötelék végleges felbontását kérhesse. Indokok: Az a vitás kérdés, vájjon a felperesnek azokra a bontó okokra vonatkozó kereseti jogosultsága elenyészett-e, a melyeket a felperes a vitás házassági kötelék felbontásának indokolására az alperessel fenn állott életközösségük idejéből felhozott, valamint az a kérdés is, vájjon az alperesnek az életközösségük megszakítása után tanusitott életmódja szolgálhat-e jogalapul a házassági köteléknek az alperes vétségéből való felbontására, csak a végitéletben bírálhatók el; a felperes keresete tehát arra a körülményre tekintettel, hogy az 1894. évi XXXI. t.-c. 80-ik §-ában meghatározott jogesetekre van állapítva, ily jogesetekben pedig az idézett törvény 91. §-a értelmében a végitélet előtt a peres feleknek csak ideiglenes elkülönítése rendelhető el: ez okoknál fogva a kir. törvényszék ítéletét, a kereset főtárgyát érintő rendelkezésére nézve ezeknél az okoknál fogva megváltoztatni kellett. A m. kir. Curia (1900 nov. 7-én 3,383. sz. a.) által a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Az 1894 XXXI. t.-c. 99. §-ában körülirt békéleti kísérletnek akkor van helye, ha olyan ténykörülményeknek jelenségei megállapíthatók, a melyek esetleg bontó okot képezhetnek, ebből pedig önként következik, hogy a mennyiben a bontási kérelem az előterjesztett adatokkal kellően nem támogattatik, avagy nyilvánvaló, hogy a kereseti jog elenyészett, ily esetben a 80. §-ra alapított kereset érdemi eldöntésének nem előfeltétele, hogy előzően a feleknek ágytól és asztaltól való különélése elrendeltessék s igy a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét, a kereset főtárgyára nézve ezekből az okokból és az elsőbiróság részéről felhozott indokok alapján kellett helybenhagyni. A kereseti jog elévülését tárgyazó kifogás lényegileg a per tárgyára vonatkozó uj bizonyíték nélkül, perújításnak alapjául egymagában véve aem szolgál, a kereset másodpéldányai illetőleg az alapper iratai pedig a per tárgyára vonatkozó uj bizonyítékoknak nem tekinthetők. (A m. kir. Curia 1900 augusztus 29. 516. sz. a.) Az ítéleti indokok határozat jellegével nem birván, ítélt dolognak csak a per tárgyává tett jog felett hozott határozat, nem pedig annak indokolása tekintendő. Tulajdonközösség megszüntetése és birtokbabocsátás iránt indított perekben ítélt dolog nem a tulajdonjog megítélésének kérdésében, hanem csak abban a tekintetben keletkezik, hogy felperes a tulajdonközösség megszüntetését és a birtokbabocsátást követelheti-e vagy nem. (A m. kir. Curia 1900 október 4. 4,710/99. sz. a.) Eskütől feltételezetten marasztaló ítélet alapján zálogjog előjegyzésének nincs helye. (A m. kir. Curia 1900 október 17. 4,869/900 sz. a.) Elmebetegekkel szemben az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ában körülirt eljárás nem alkalmazható s ezen az alapon azok alperes minőségben egyáltalán perbe sem vonhatók. (A m. kir. Curia 1900 okt. 24. 2,880. sz. a.) Állandóan követett jogszabály az, hogy a haszonbérösszeg az egész gazdasági évre kiterjedöleg van megállapítva s igy ez az összeg fél- vagy negyedévekre meg nem osztható ; továbbá jogszabály az. hogy az évi haszonbér a haszonbérelt ingatlan egész gazdasági éve kihasználásának ellenértékét képezi. (A m. kir. Curia 1900 október 20 IG. 353. sz. a.) Panaszlott ügyvéd a tarékpénztári betéti könyvet, nem szorosan vett ügyvédi minőségben vagy ügyvédi teendőkre, hanem nagyrészt gazdasági kiadások fordítására vette kezéhez, ennélfogva ellenében az átvett pénz elszámolása miatt az 1874. évi 34. t.-c. 66. §-ában illetve a 4,544/79. I. sz. rendeletben körülirt eljárásnak helye nem lehet. (A m. kir. Curia 1900 okt. 16. 5,015. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyek Ha valamely betéti társaság beltagjai közt a természeti személyeken kivül egy más kereskedelmi társaság is van, ennek az utóbbi társaságnak megszűnte a betéti társáságnak további fennállása tekintetében azzal a következménynyel jár, a melyet a kereskedelmi törvény a betéti társaság valamely beltagjának halála esetére előir. Minthogy a kereskedelmi törvény értelmében kiköthető, hogy a társaság az elhalt tag örököseivel folyI tattassék, és az ilyen kikötés, mig egyrészt az örökösökre I nézve kötelezettséget létesít az iránt, hogy a társaságot folytassák, másrészt jogot is biztosit nekik a társaság folytathatására : az ilyen kikötés fenforgása esetén az életben maradt I tagoknak az elhalt tag örököseinek hozzájárulása nélkül tett bejelentése alapján nem teljesíthető a cégjegyzékbe olyan bejegyI zés. mely azt tünteti fel, hogy az életben maradt tagok az elhalt ! tag örököseinek kizárásával folytatják a társaságot. A szegedi kir. tábla. A fel folyamodás R. J.-né, R. I. és R. B. részéről hivatalból visszautasittatik; ennek folytán a megtámadott végzés csupán R. A. felfolyamodása folytán vétetik vizsgálat alá, s eme felfolyamodás alapján ugyanaz a végzés megváltoztattatik, dr. H. M. és M. H. L. kérvényükkel elutasittatnak. Ennek következtében a társas cégjegyzékben a 34/24. f. sz. a., valamint a 34/25. f. sz. a. történt bevezetések töröltetni rendeltetnek, s a kir. törvényszék az ennek megfelelő intézkedésre, valamint arra utasittatik, hogy a «M.-völgyi betéti társaság dr. H. és társai cég» beltagjaiban a <R. és 0.» cég megszűnte következtében beállott változás bejelentése és bejegyzése iránt a kereskedelmi törvény 21. §-ának megfelelően intézkedjék. Annak a kérelemnek, hogy a dr. H. M. és M. H. között 1895 október hó 1-én kötött szer-, ződés eredetileg érvénytelennek kimondassék, hely nem adatik. Indokok: Özv. R. J.-né, R. I. és R. B.-nak az elsőbiróság megtámadott végzése 1899 augusztus 11-én kézbesittetvén, a felfolyamodási határidő részökró'l az 1881: LIX. t.-c. 51. §-a értelmében u. a. hó 19-én lejárt, az 1899 augusztus 20-án beadott felfolyamodás tehát, mint a törvényes határidő elteltével benyuj! tott, az idézett t.-c. 27. §-a értelmében a fentebb nevezett felj folyamodók részéről hivatalból visszautasítandó volt és igy a megtámadott végzés csupán B. A. felfolyamodása folytán volt vizsgálat alá veendő. Ha valamely betéti társaság beltagjai közt a természeti személyeken kivül egy más kereskedelmi társaság is van, ennek az utóbbi társaságnak megszűnte, a dolog hasonszerüsége folytán az illető betéti társaság további fennállása tekintetében ' azzal a következménynyel jár, a melyet a kereskedelmi törvény j 98. §. 2. és 144. §-a a betéti társaság valamelyik beltagjának halála esetére előir. Tekintve már most, hogy a kereskedelmi törvény idézett §§. értelmében kiköthető, hogy a társaság az elhalt tag örököseivel folytattassék és tekintve, hogy az ilyen kikötés mig egyrészt ' az örökösökre nézve kötelezettséget létesít az iránt, hogy a tár! saságot folytassák, másrészt jogot is biztosit nekik a társaság folytathatására: az ilyen kikötés fenforgása esetén az életben maradt tagoknak az elhalt tag örököseinek hozzájárulása nélkül tett bejelentése alapján nem teljesíthető a cégjegyzékbe olyan 1 bejegyzés, mely azt tünteti fel, hogy az életben maradt tagok az elhalt tag örököseinek kizárásával folytatják a társaságot. Minthogy pedig a jelen esetben a 3,637/88. számú kérvénynyel bemutatott szerződés szerint a betéti társaság beltagjai, névszerint dr. H. M., M. H. L. és «R. és 0.» cég között kiköttetett, hogy a beltagok valamelyikének halála esetén a társaság az örökösökkel illetve jogutódokkal folytatandó; és minthogy eme szerződés tartamából s különösen abból a körülményből, hogy az «örökösök» után mindenütt az a megkülönböztetés tétetik, hogy «illetvejogutódai», nyilvánvaló, hogy a társaság folytatása nemcsak a természeti személy tagoknak örököseivel, hanem a «R. és 0.» cég jogutódaival is kiköttetett: a most nevezett cég megszűnte után eme cég jogutódainak hozzájárulása nélkül dr. H. M. és M. H. L. közt létrejött az a szerződés, hogy ők a társaságot ezentúl, mint most már egyedüli beltagok folytatják, valamint a társasági viszonynak ebből folyólag kettőjük közt történt további szabályozása bejegyzés tárgya nem lehet. Ugyanazért az elsőbiróság megtámadott végzésének megváltoztatásával a nevezetteknek ilyen tárgyú kérvényét elutasítani és az annak alapján a cégjegyzékbe 34/24. f. sz. a. bevezetett bejegyzésnek, valamint az ebből folyó és ettől elválaszthatlan 34/25. f. sz. a. ama bejegyzésnek, hogy «R. és 0.» cég beltagi minősége töröltetett, törlését elrendelni kellett. Viszont azonban utasítandó volt az elsőbiróság, hogy a «R. és 0.» cég megszűnte következtében a «M.-völgyi betéti társaság dr. H. és társai* cég beltagjaiban beállott változás folytán szükséges bejelentése és bejegyzése iránt hivatalból intézkedjék. Ellenben nem volt hely adható annak a felfolyamodási kérelemnek, hogy dr. H. és M. között í létrejött szerződés eredetileg érvénytelennek kimondassék, mert ; ennek a kérdésnek elbírálása a jelen perenkivüli ügynek tárgya nem lehet. (1899 december 22. 6,071/99. sz. a.) A m. kir. Curia. A másodbiróság végzése nem neheztelt abban a részében, rrely szerint a felfolyamodás R. J.-né, R. I., R. B. tekintetében hivatalból visszautasittatott, annak a kérelemnek pedig, hogy a dr. H. M. és H. L. között 1895 október 1-én kötött szerződés eredetileg érvénytelennek kimondassék, hely nem j adatott, érintetlenül marad, neheztelt egyéb részében pedig helybenhagyatik a benne megfelelően felhozott indokoknál fogva és azért, mert a mennyiben a «R. és 0.» megszűnt cég jogutódai a