A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 47. szám - A hagyatéki eljárás némely hiányairól. Az 1894. évi XVI. t.-c. 120. és 48, §-ai. - A törvénytelen gyemek jogviszonyai a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete szerint

344 A JOG be, minőnek azokat az élet s viszonyok fejlesztették, ő a chemiai analysist elhagyja, csak a kész eredménnyel számol be : műve ezért — ismétlem — kitűnő repetitorium,'utmutató vizsgákra készülőknek, kitűnő emlékeztető azok szániára, kik nagyobb művek kutatására időt nem szentelhetnek, kitűnő kézikönyv hirlapiró publicistának, mert benne a jelent hűen megtalálja s megmenti attól, hogy vezérfonal hiányában a nagyközönség elé valamely téves fölfogással lépjen. Számos hibás vélemény s félszeg fölfogás hasonló művek hiányára vezethető vissza. Szerzőnknek nem kevesebb érdeme a tárgy könnyen átnézhető csoportosítása, beosztása, s kis terjedelemben kimerítő volta. A mű egyes részleteinek ismertetését ezek után könnyen mellőzhetem. Nekem a dilletáns közjogirónak, csak az a hivatásom, hogy bemutassam a mű keretét, szellemét éshaszonvehetőségét, s lölhivjam a jogászközönség figyelmét egy oly mű megjelenésére, mely a pártolást megérdemli, mely művel szemben óhajom, ismétlem, hogy ne maradjon meg az a tantermek, vizsgák szűk keretében, hanem hatoljon be mindazokhoz, kik ex professo közdolgokkal foglalkoznak, s véghatásában tisztítsa meg közvéleményünket sok téves fölfogástól, s legyen alapja a magyar közjog valódi nemzeti fölfogásának s szelleme helyes megismerésének. dr. Horváth János. A Pénzügyi Compass 1901-ik évi kötete, (szerkeszti Kormos Alfréd) megjelent és tartalmazza az összes (budapesti és vidéki) nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat (nemcsak a bankok és takarékpénztárakat, hanem a biztosító intézeteket, iparvállalatokat,^kereskedel mi társaságokat, vasutakat, közlekedési vállalatokat és szövetkezeteket is). Ara csinos vászonkötésben bérmentes küldéssel tiz korona. Vegyesek. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének első szövegét, melyet az igazságügyministerium kebelében szervezett állandó bizottság szerkesztő tagjai készítettek, a kir. igazságügyminister a végből, hogy a tervezet tartalmáról a nagyközönség is tudomást szerezhessen és igy a bírálat a legtágabb körben lehetővé váljék, nyomtatásban közzététette. A kir. igazságügyminister a tervezet egy-egy példányát az összes kir. bíróságoknak azzal a felhívással küldötte meg, hogy a bíróságok tagjai a tervezetet beható tanulmányozás és bírálat tárgyává téve, arra vonatkozó észrevételeiket akár a szakirodalomban, akár a ministerhez intézett felterjesztésekben tegyék meg. A minister kétségtelennek tartja, hogy a magyar birói kar hazafias feladatának fogja tekinteni, hogy tapasztalataival és tudásával a j polgári törvénykönyv előkészítéséhez hozzájáruljon. A minister különös súlyt helyez az olyan észrevételekre is, melyek a tervezetnek csupán egyes részeire, fejezeteire vagy szakaszaira terjednek ki és ezek kapcsán főleg a gyakorlati szempontokat érvényesitik s gondja lesz rá, hogy a bíróságok köréből származó megnyilatkozások a tervezet tárgyalása alkalmával kellő figyelemben és méltatásban részesüljenek. Hasonló felhívással küldötte meg a minister a tervezet egy-egy példányát a kir. közjegyzői és az ügyvédi kamaráknak is. Minthogy a minister ezenkívül egyes, arra illetékes tényezők véleményét különösen is ismerni kivánja — a kir. Curiát és a kir. Ítélőtáblákat véleményadásra külön is felszólította. A tervezet indokolása annak megjelenése után az említett hatóságoknak szintén meg fog küldetni. (1900. T. 16/9. sz.) A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészitő állandó bizottság jegyzőkönyveinek I.—VI. füzetét a kir. igazságügyminister az emiitett hatóságoknak már annak idején megküldötte. Megjelent 1901-re a Révai-Kalendárium érdekes tartalommal, melyet a Révai cég minden irodalom-barátnak ingyen küld. Ügyvédek Naptára. A dr. Kenedi Géza szerkesztésében megjelenő ügyvédek, közjegyzők, bírák és bírósági végrehajtók számára szolgáló J e gy z é k n a p 1 ó 37. évfolyama az 1901-ik évre most jelent meg a Légrády Testvérek kiadásában. Nemzetközi kereskedelmi törvényhozás. Sok jel mutat arra, hogy ugy a kereskedelmi, mint jogász-körökben a kereskedelmi jog fontosabb kérdéseinek nemzetközi, egyforma elvek alapján való szabályozását tartják szükségesnek. Miután a philadelphiai nemzetközi kereskedelmi kongresszus ezen kérdéssel mult évben foglalkozott volt, felvette azt tárgysorozatába a Párisban az összehasonlító törvényhozásról és jogtudományról július hó 30-tól augusztus hó 4-ig ülésező kongresszus is, mely igen érdekes lefolyású volt. A kereskedelmi és váltójog körébe vágó speciális kérdések elintézése alkalmából azon eltérések, melyek ez idő sze rint az egyes törvények közt fennállanak, határozottan kidomborodtak és általános volt a meggyőződés a tekintetben, hogy ezen, a nemzetközi forgalom jelenlegi helyzetével ellentétes különbségek, melyek a legnagyobb kulturállamok jogrendszerében mutatkoznak, a kereskedelem és forgalom fejlődését igen nagy mértékben akadályozzák. A párisi kongresszus tanácskozásai azt eredményezték, hogy állandó hivatalt szerveztek, melynek az a feladata, hogy a különböző államok törvényeinek és határozatainak gyűjtő-helyet alakitson, továbbá, hogy az erre alkalmas ágazatok egyenlő jogi szabályozását előkészítse. Az utóbbi feladat mindenesetre a nehezebb, de egyúttal a sokkal fontosabb is, ugy, hogy a különböző államok legkitűnőbb jogászaiból megalakított testület is csak azon esetben oldhatná meg ezt a nagy feladatot, ha szelesebb körben, különösen pedig a közvetlenül érdekeltek támogatnák őket törekvéseikben s munkájukkal hozzájárulnának ahhoz. Valószínű, hogy a párisi kongresszus tanácskozásainak eredménye után a váltójog egységes és közös szabályozására fognak törekedni, melyekre nézve már is igen jó és használható előmunkálatok vannak. A külföldi kereskedelmi társaságok jogállásának magábanvéve szintén felette kívánatos egységes szabályozása ez idő szerint még nagy nehézségekbe ütközik, mert ezeknél egyrészt kereskedelmi-politikai, másrészt kereskedelmi-rendészeti momentumok és szempontok jönnek tekintetbe. A váltó a legkülönlegesebb nemzetközi fizetési eszköz, sőt minden túlzás nélkül mondhatni, hogy par excellence nemzetközi fizetési eszköz, mert a nemzetközi pénz helyettesitőjeként szerepel, mit az uj század is nehezen fog nélkülözni. Ezen nemzetközi jellegnek nemzetközi szabályozás felel meg és a váltóforgalom további fejlesztésére nagy hatással lesz, ha a legközelebbi években sikerülni fog a nemzetközi váltójog megalkotása. S a mint meg lesz teremtve a kereskedelemre nézve oly nagy fontosságú nemzetközi váltójog, megkezdhető lesz a kereskedelmi jog egyéb részeinek nemzetközi, egységes rendezése, miáltal lépésről-lépésre haladhatunk ama cél felé, melyre mindenkinek, ki a nemzetközi kereskedelem szükségleteivel tisztában van, törekedni kell. A XIX. század a kereskedelem nemzeti kodifikációjának időszaka volt, a XX. század a nemzetközi kodifikációnak időszaka lesz. Az uj századdal egy egészen uj és nagy kulturális feladat nyilt meg, melynek megoldása hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kulturállamok között ugy a materiális, mint az immateriális érdekközösséget megeiősitse, mert a kereskedelem haladása egyértelmű a kultúra haladásával. (Központi értesítő.) Mezei munkások jogi képviselete. Darányi Ignác földmivelésügyi minister törvényjavaslatot szándékozik a képviselőháznak benyújtani a mezei munkások jogi képviseletének szervezéséről. Ez a tervezet kiegészítő része lesz azoknak a reformoknak, melyeket Darányi minister már eddig is a mezei munkások érdekében létesített. Verekedő ügyvédek. A pécsi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága két ügyvédet az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mondta ki s ezért büntetésül egyenkint 200—200 korona pénzbirságra ítélte, mert igazolást nyert, hogy a panaszlott ügyvédek 1899. június hó 12-én a . . . i kir. járásbíróságnál egy telekkönyvi közigazgatási ügyben tárgyalván, a tárgyalást vezető biró előtt egymásközt lefolyt izgatott feleselés után, a bírósági irodában, a kezelő személyzet szemeláttára egymás ellen tettlegességre vetemedtek: dr János arcul ütötte dr. . . . Zs.-t, erre egymást kölcsönös üllegés közt megfogták, a földre teperték és olt dulakodtak, mig a zajra elősietett járásbiró őket börtönőrökkel ki nem vezettette a biróságihelyiségből. A panaszlott ügyvédeknek ez a botrányos viselkedése — igy szól az indokolás — mélyen sérti az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét, miért is őket az ügyv. rdts. 68. §. b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani kellett. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményül tekintette a fegyelmi bíróság az okozott botrány nagyságát, s hogy azt panaszlottak ügyvédi hivatásuk gyakorlása közben, a bírósági kezelő személyzet előtt, a bíróság hivatalos helyiségében idézték elő, a hol a tisztességes viselkedést nemcsak az általános társadalmi szabályok s a kar méltósága követeli meg, de tételes törvény is előírja. Mindezekkel szemben enyhítő körülményül csupán az szolgálhatván, hogy a panaszlottak eddig fegyelmileg büntetve nem voltak, a másodfokú fegyelmi büntetés volt az ítélet rendelkező részében kitett mértékben alkalmazandó. A m. kir. Curia a pécsi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága ítéletének felebbezett részét az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyta. (1900. évi nov. 3-án 273.) Curiai és táblai ériesitések. Arad. dr. V. J. Reingruber — Szimecsek (412/900 F.) az aradi trszvék ítélete hh. - Kaposvár, dr. S. M. Weisz - Prister érk. 3365 ' 900 P. sz. a. előa. Hűvös. n. e. — Kun-Félegyháza dr. B L 1887/ 900 V. és 8239/900 P. n. e. — Komárom F. L. 531P900 okt. 31. hh. - Mező-Tur. Sz. P. Dörgő - Fagyas érk. 6,457/900 P. sz. a. előa. Avarfy, n. e. - 7766/99 nem küldetett vissza a Táblától rendelvényileg. hanem márc. 22. elint., t. i. felfolyamodásnak nem adatott hely; előa. Lipthay. — Nagy-Becskerek. dr. N. D. Emánuel - Jenovai érk. 5370/900 P. sz. a. előa. Vermes, n. e. — Nagy-Szeben. dr. B. J. Hartmann — Kremer ügyben felold, a. szebeni tszék ítélete —- N -Szécsény. P. S. Curián : Bárok — Földiák érk. 3377-3378/900 P sz. a. előa. Illyés Károly, n. e. — Gyüre — Gyüre érk. 1089/900 P sz a előa. Istvánffy, n. e. - Antal Varga érk. 3155/900 P. sz. a. előa Bene n. e. - Tablan: Körffy — Bácsik érk. 1621/900 P. sz. a. előa Hanák, n. e. — Szécsényi tp. — Ravasz nem találtatott. Pécs Sz. J. 5W 3/900 P. sz. n. e. — Sopron, dr. K. J. Perner - Pintér (3752/90 > P. sz.) nov. 21. hh. - Szepes-Szombat. dr. L. K. Huduk — Stankoyics érk 6971/900 p. sz a. előa. Istvánffy, n e