A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 44. szám - A postajövedéki kihágások. [1. r.]

174 A JOG tekintve, hogy alperes kiskorú gyermeke tartását magára vállalta és kiskorú gyermekére nézve az 1894. évi 31. t.-c. 72. §. értelmében intézkedni kellett: mindezeknél fogva a rendelkező résznek megfelelöleg volt az ítélet hozandó. Felperes a kereset azon részére, mely a gyermek törvénytelenitésére vonatkozik, elutasittatott, mert alperes érdeke a törvénytelenittetni kért gyermek érdekével ellentétben állván, tartozott volna felperes a kisk. gyermek védelmére kinevezendő gondnokot is perbe vonni, továbbá mert törvényes gyakorlatunk szerint a gyermek törvénytelenitése iránti eljárás házassági perekkel egybe nem kapcsolható, annál kevésbbé, mivel az rendes perirat váltással történik. A budapesti kir. itélő tábla (1900 márc. 13-án 393. sz. a.) az első bíróság ítéletét helybenhagyja. A magyar kir. Curia (1900 okt. 2-án 2,162. sz. a.) végzést hozott : Tekintve, hogy felperes az alperes beismerésein kívül egyéb bizonyítékot fel nem hozott, házassági perekben azonban a felek beismerése egymagában teljes bizonyítékul el nem fogadható, ennélfogva mindkét alsóbiróság Ítélete feloldatik és a kir. tszék ulasitiatik, tartson a felekkel további tárgyalást és hivja íel felperest oly ténykörülmények bizonyítására, a melyekbői okszerűen következtethető, hogy alperes az egybekelés előtt mástól ejtetett teherbe és hogy felperesnek erről a házasság megkötésekor nem volt tudomása ; az eljárás ily kiegészítése után pedig hozzon uj Ítéletet. Törvénytelen gyermek apasága megállapítható, bár az anya a közösülés napját naptár szerint meg nem tudja jelölni, ha a tényállásból egyébként a fogamzás) időben való közösülés okszerűen következtethető. (A kir. Curia felülvizsgálati tanácsa : 1900. szept. 28. I. G. 315. sz. a.) Kereskedelmi csőd- és váltó-ügyek Tekintettel alperesek társadalmi állasára és szük vagyoni viszonyaira, valamint az értékpapíroknak nagy értékére, niegállapittatott, hogy az értékpapírok tényleges szállítása már eleve kizáratott, az ily ügyletekből származó árkülönbözeti kövevetélések pedig bíróilag nem érvényesíthetők. A bizományossal szemben is érvényesíthető az a kifogás, hogy a felek között nem komoly adásvételi ügyletről, hanem csakis az árfolyam változásaitól függő tisztán árkülönbözeti ügyletről volt szó Ezen kifogás az árkülönbözeti összegről adott váltó-beperesités ellen is érvényesíthető. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék (1899 jan. 27-én 125,146. sz. a.) Központi Mercur kiadóhivatalának banküzlete H. és A. cég felperesnek, M. Arthur és neje alperesek elleni 3,127 frt s jár. iránti perében következőleg ítélt : Az 1898 okt. 31-én 106,305. sz. a. hozott sommás végzés hatályban fentartatik és alperesek M. Arthur é s neje M. A-né 1898. jul. 27-én 3,127 frtról kiállított váltó alapján mint elfogadók köteleztetnek, hogy felperesnek 3,127 frt váltóösszeget stb. megfizessenek. Indokok: Alperesek azzal védekeztek, hogy 1. r. alperes a kereseti váltót kizárólag különbözetre irányuló tőzsdei ügyletekből eredő differencia fejében adta a feleperesnek. Minthogy alperesek által csatolt 2 /. alatti számla kétségtelenné teszi, hogy a felek a szóban forgó ügyletekről elszámoltak s az 1. r. alperes elszámolás, tehát tartozásának elismerése után adta a felperesnek fizetés gyanánt a kereseti váltót, ezen tartozás elismeréssel és fizetés gyanánt adott váltóval szemben, az alapul fekvő ügyletekből felhozott kifogás többé nem érvényesíthető, a miért is alperesek a fizetés gyanánt adott váltó értékét megfizetni kötelesek. Végül 1. r. alperesnek azon előadása, hogy a kereseti váltót pressió hatása alatt adta, nem volt figyelembe vehető, mert oly fokú kényszert, a melynek alapján a váltóügylet érvényteleníthető lenne, nem igaro t. Ennél fogva a sommás végzést hatályban fentartani s alpereseket mint az egyéb tekintetben nem kifogásolt kereseti váltó elfogadóit a V. T. 23. §-a értelmében a váltóösszeg stb. megfizetésére a ptrs. 251. §-a alapján kötelezni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla (1900 január 25-én 638. sz. a.) az első bíróság ítéletét helybenhagyja, a benne felhozott indokoknál fogva és azért, mert a 2'/. alatt csatolt számlára vezetett záradéknak ez a kitétele, ugyanily összegről szóló váltóval kiegyenlittetett, kétségtelenné teszi, hogy a kereseti váltó fizetésül adatott, és mert ha valónak is vétetnék alperesnek az az előadása, hogy a kereseti váltó tisztán tőzsdei ügyletekből felmerült különbözetek összegéről állíttatott ki, az ily ügyletekből kifolyólag fizetésül adott váltó bírói érvényesítése épp oly kevéssé támadható meg, mint a hogy az ily ügyletekből kifolyólag készpénzben teljesített fizetés vissza nem követelhető. A m. kir. Curia. (1900 okt. 9-én 506. sz. a.) által mindkét alsó bíróság Ítélete" megváltoztattatik és az 1898. okt. 31-én 106,305. sz. a. hozott sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett felperes keresetével elutasittatik és arra köteleztetik, hogy alpereseknek 106 korona 30 fill. kétszeri felebbezési költséget fizessen. Indokok: Alperesnek az a kifogása, hogy a kereset tárgyává tett váltókövetelés alapját képező váltót a 2 /. alatti számlában kitüntetett annak a 3,127. sz. tartozási egyenlegnek fejében adták a felperesnek, mely tartozásnak a 2'/. alatti számlában érintett tisztán csak a tőzsdei árkülönbözetekre vagyis pusztán szerencsejátékra irányuló értékpapirvételi és eladási ügyletekből származott, bizonyítottnak volt elfogadandó és ehhez képest mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasítandó és mint pervesztes a perköltség elviselésére is kötelezendő volt, mert tekintettel az alperesek társadalmi állására és felperes részéről nem tagadott arra a körülményre, hogy alperesek szük vagyoni viszonyok közt éltek és élnek s tekintettel a 27. a számlában felsorolt értékpapíroknak az alperesek vagyoni viszonyaival arányban nem álló nagy összegére s végül tekintettel arra is, hogy a 2-/. alatti számlában alperesek csakis a felmerült árkülönbözettel vannak megterhelve és a számlára vezetett feljegyzés szerint a felek az egyenleg felmerülte utáni időben is ugyanazokra a papírokra «a la hausse» tovább folytatták a tőzsdeügyletet; kétségtelenül megállapítható, hogy a közel 120,000 frtra terjedő értékű értékpapírokra vonatkozó ügyleteknél a tényleges szállítás a szerződő felek által már eleve kizáratott az ily ügyletekből származó követelések pedig bíróilag nem érvényesíthetők, mert a bizományossal szemben is érvényesíthető az a kifogás, hogy a felek közt nem komoly adásvételi ügyletről, hanem csakis az árfolyam változásaitól függő tisztán árkülönbözeti ügyletről volt szó, és végül, mert a 2/. a. számlára felperes által vezetett az a záradék, hogy az abban kitüntetett egyenleg ugyanily összegű váltóval kiegyenlittetett, magában véve még nem bizonyítja, hogy a váltó feltétlen fizetésül adatott és fogadtatott el, mivel e kitétel a forgalomban csakis azt jelenti, hogy a hitelező feltételesen t. i. arra az esetre, ha a váltó értéke befoly, tekinti magát kielégítettnek, — a mennyiben tehát felperes azt vitatja, hogy végleges fizetés vagyis újítás esete forog fenn, feladatában állott volna oly ténykörülményeket felhozni, melyekből a novatio jogilag következtethető, ily ténykörülményeket azonban a felperes egyáltaljában nem hozott fel, s felhívott tanúit is csakis arra a körülményre kérte kihallgattatni, hogy alperesek a tartozást elismerték és az egyenleget hasonösszegü váltóvalelégitették ki, már pedig az elismerés az eredeti jogalap érvénytelenségét el nem enyészteti; másfelől pedig a váltóval való kiegyenlítés a fentebbiek szerint még nem tekinthető végleges fizetésnek, minélfogva a megajánlott tanúkihallgatás elrendelése mellőzendő volt. Piaci ár alatt a kereskedelmi törvény 339. §-a értelmében az árunak jelentékeny kereslete és kínálata következtében bizonyos helyen és időben képződött átlagos ára értendő, s az vagy a teljesítés helyén, vagy az ahhoz legközelebb eső piacon a közigazgatási hatóság hivatalos jegyzésének képezheti tárgyát. De akár a hivatalos jegyzés ellenére, akár ennek hiányában kifejezésre juthat a megtörtént vételek által kimutatható középárban is, minélfogva egymagában az a körülmény, hogy a finom korpa árát a helyi piacon a közigazgatási hatóság nem jegyzi, nem szolgálhat alapul annak megállapítására, hogy ennek az árunak Budapesten piaci ára nincs. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felébb, tan. 1900. évi máj. 10. 116/900. sz. a.) A vevő ellenkező megállapodás vagy szokás hiányában köteles az árut azonnal átvenni, a mint annak megérkeztéről értesítve lesz, mert különben már az átvétel körüli késedelem maga után vonja, hogy a megvizsgálás és rendelkezésre bocsátás szintén elkésettnek tekintetik még akkor is, ha a megvizsgálás és rendelkezésre bocsátás az elkésetten történt átvételt azonnal követte is. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felébb tan. 1900. évi jan. 22. 7.J3/1899. sz. a.) A gyári alkalmazott csak akkor tarthat igényt felmondásra, ha az iparhatóság által láttamozott és a műhelyekben kifüggesztett gyári munkarend másképpen nem intézkedik. Ha a jogutód a reá átruházott gyári üzletet a jogelődjétől átvett munkarend mellett folytatta, ez a munkarend hatályos akkor is, ha az iparhatósági láttamozási újból ki nem eszközölte. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felébb, tan 1900 évi jul. 5. 211. sz. a.) Közadós a kezéhez nősülésekor jutott hozomány összegével neje elhunyta u'án kiskorú gyermekeinek, mint a nő örököseinek adósává vált. Ez összeget azonban tőle a gyámhatóság be nem hajtotta. Kimondatott, hogy a kiskorúaknak ez összeg iránt támasztott követelése a csődkövetelések II osztályába tartozik. (A m. kir. Curia 1900. szept. 18. 838. sz. a.) A szolgálati alkalmazottak a felmondási időre járó illetményeiknek az első osztályba sorozását csak annak az összegnek erejéig követelhetik, mely összeg őket a törvényben megállapított felmondási időre megilleti. (A m. kir. Curia 1900 márc 28. 106. sz. a.) A kir. közjegyzőnek, a ki a fizetés végett való bemutatás céljából kapott valtot szabályszerűen bemutatni elmulasztotta,