A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 41. szám - Törvényjavaslat a biztosítási magánvállalatokról. [3. r.]

162 A JOG ritési felelősségét felperes irányában, ha kimutatta volna, hogy másodrendű alperes az elsőrendű alperes személyében a munkavezetésre képtelen s ezzel járó teendőkben avatatl an embert alkalmazott. Felperes azonban ezt nem is állította, de sőt már az előzően lefolyt bűnügyben a büntető biróság éppen azért ejtette el már a vádat is II. r. alperes irányában, mert az építési állványok felállítása az I. r. alperes teendőihez tartozott s szakképzetségét felül nem haladta, s mert felperes II. r : alperessel szemben teljesen pervesztessé vált s igy az 1868: LIV. t.-c. 251. §-a szerint az annak okozott s mérsékelten megállapított költséget megtéríteni köteles. Továbbá: mert a keresethez csatolt büntető birói ítélet szerint felperes az alkalommal, a mikor a baleset érte, maga sem tanúsított elegendő óvatosságot és körültekintést eljárásában, a menynyiben mindamellett, hogy a baleset beálltakor még elég világos volt, és igy láthatta, mi történt az építkezésnél, és a K. P. D. szállító cég tőszomszédos üzletéből kilépve, hallotta ott a mozgást és lármát s mégis arra ment, hol a helyzet veszélyes voltát gyaníthatta; e szerint a baleset nem egyedül elsőrendű alperes mulasztásából, de a felperes saját gondatlanságából is származván, ennek káros következményeit legfeljebb csak oly mérvben háríthatja elsőrendű alpesre, a mily mérvben abaleset folytán a felperes munkaképessége általában csökkent, ezt pedig az orvosszakértők általánosságban csak 25°/0-ra teszik. S minthogy felperesnek, a mikor őt a baleset érte, évi 1,400 frt fizetése volt : ez összeg 25ö/0-ának évente 350 frtot illetve 700 korona felel meg. Elsőrendű alperest tehát tekintettel arra, hogy felperes maga is csak 10 évre kérte az évi járadék megítélését, csak is eme 700 korona évi járadék fizetésre volt kötelezhető, feltéve, hogy ez időszak alatt felperes életben marad, mivel az ily évjáradék természete az, hogy a jogosított életfentartására, ennek könnyítésére szolgál. De ez összeg fizetésére I. rendű alperes jogszerűen kötelezendő volt, mert a büntető eljárás folyamán megállapittatott, hogy a felperest érte baleset az ő mulasztása miatt is következett be. Többre s másra azonban elsőrendű alperes sem kötelezhető már azért sem, mert a per adatai szerint felperei azt az állását, a melyet a baleset idején elfoglalt, azután is máig megtartotta s az ily foglalkozásnál szenvedett sérelme az orvosszakértők szerint mi akadályul sem szolgál, az pedig, hogy a baleset nélkül esetleg jövedelmezőbb álláshoz is juthatott volna, a kártérítési kötelezettség megállapításánál figyelembe nem jöhet, mivel a kedvezőbb állás elnyerésére bizonytalan tényektől függ. A m. kir. Curia által (19C0. szept. 25-én 3,327. sz. a.) a kir.itélőtáblának ítélete,a mennyiben I-rendü alperest a B) alatti jegyzék 5., 7. és 8. tételei alatt felsorolt követelések fejében a helyesbített 350 frt és ennek 5°/0 kamata, továbbá a B) a. jegyzék 10 tétele alatti jövedelem fogyatkozás cimén 1892. okt. 28-tól 1902. évi október hó 28-ig terjedő időre 10 évre felperes életben lététől feltételezetten évi 350 frt vagyis 700 korona fizetésére köteleztetett — valamint abban a részében is, a mely szerint felperes a B) alatti jegyzék 1—4.,6., 11—18. tételei alatt felszámított követeléseivel elutasittatott, helybenhagyatik. Abban a részében azonban, a mely szerint felperes a B) alatti jegyzék 9. tétele alatt testének csonkításáért kárpótlás cimen érvényesített követelésével elutasittatott, valamint abban a részében is, a mely szerint felperes a másodrendű alperes irányában keresetével elutasittatott, a másodbiróság ítélete megváltoztattatik és felperesnek a 9. tétel alatt testcsonkitás cimén felszámított követelése 5,000 frt értékben megállapíttatik,illetőleg e részben valamint másodrendű alperes kártérítés iránti kötelezettségének megállapítására vonatkozó intézkedésében az 1-ső biróság ítélete hagyatik helyben mégis azzal a változtatással, hogy másodrendű alperes a B) alatti jegyzék 5., 7. és 8. tételei alatt felszámított 350 irtot, azaz 70Ó koronát, ennek 5°/0 kamatát a B. 10 tételek alatt érvényesített jövedelem fogyatkozás cimén 1892. október 28-tól kezdve 10 évre megállapított évi 350 frt, a 9. tétel alatt tett csonkítás cimen felszámított összegből megítélt 5,000 frtot, azaz 10.000 koronát, nem különben a fenyitő per során gyógykezelés költség cimén már megítélt 683 frt 72 kr. vagyis 1,347 korona 44 fillért másodsorban az esetben tartozik felperesnek megfizetni, ha és amennyiben ezen megítélt követelések 1. r. alperestől behajthatók nem volnának. I n d o k o k :A másodbiróságnak Ítelete abban a részben,a mely szerint a B) alatti jegyzés 5., 7. és 8. tételei valamint a 10. tétel alatt felszámított követelések felperes javára megítéltettek, az 1., 4., 6., 11., 18. tételek alatt jelzett követelésekkel pedig felperes elutasittatott, vonatkozó indokaiból hagyatott helyben. A B) jegyzék 9. tétele alatt testcsonkitás kárpótlása fejében érvényesített követelésre nézve azonban a másodbiróságnak ítéletének megváltoztatásával az első bíróságnak ítéletét kellett helybenhagyni a vonatkozó indokok alapján és azért, mert felperes testében történt megcsonkítása által oly hátrányos állapotba jutott, hogy ezért méltán kárpótlandó. Ugyancsak a másodbiróság Ítéletének e részben való megváltoztatásával,felperesnek kártérítés iránti igénye másodrendű alperes ellenében is megállapítandó, illetőleg e részben is az első biróság Ítélete volt helybenhagyandó a vonatkozólag felhozott indokokból; mégis tekintettel arra, hogy másodrendű alperes mint fővállalkozó az általa alkalmazott egyének cselekményeiért és mulasztásaiért másodsorban tartozik felelősséggel, azzal a változtatással, hogy másodrendű alperes az ezúttal és a fenyitő per során megítélt kártérítési összegeket csak az esetben tartozik megfizetni, ha azon összegek elsőrendű alperestől behajthatlanok lennének. A kölcsönügyletből folyó kötelezettség elévülési ideje a kölcsön esedékessége napjától számítandó. (M. kir. Curia, 1900. szept 20. 6,405. sz.) Kereskedelmi csöd- és váltó-ügyek A csődbíróság végzésének azon része, mely által panaszlott fizetőképességének igazolása végett az ott megjelölt adai tok bemutatására köteleztetett: a csődnyitás előkészítéséhez tar; tozik. Az előkészítő határozat ellen pedig jogorvoslatnak helye í nincs. A cs. t. 122. §-ában körülirt letartóztatásnak nem a csődnyitás előkészítésének folyama alatt, hanem csakis csődnyitás után van helye és igy az első biróság a felhitt szakaszt a csődnyitás előkészítésének folyamában helytelenül alkalmazta. A est. 84. §-a szerint a panaszos tartozik valószínűvé tenni azt, hogy az adós tartozásai annak vagyonát felülhaladják és az adós csak abban az esetben utasítandó fizető képességének igazolására, ha a panaszos már valószínűvé tette azt, hogy az adós tartozásai annak vagyonát felülhaladják. A budapesti kir.itélő tábla: (1900. szept. 11. V. 2,854/1900. sz.) Dr. Bácskai Albert ügyvéd által képviselt A. Adolf cég panaszos nak, F. F. Karolina panaszlott ellen csó'dnyitás iránti ügyében I következő végzést hozott: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság végzését annyiban helyben hagyja, amennyiben a 25,198/900. sz. a. benyújtott felfolyamodást visszautasította a 22,764/900. sz. a. kelt végzésnek arra a részére nézve, mely által panaszlott fizetőképességének igazolása végett ázott megjelölt adatoknak záros időben való bemutatására köteleztetett. Egyébként az első biróság végzését megváltoztatja, a I 25,198/900. sz. a. benyújtott felfolyamodást a 22,764/900. sz. a. | kelt végzésnek amaz intézkedése ellen irányuló részére nézve, mely által panaszlott a meghagyás teljesítésére különbeni letartóz! tatás terhével köteleztetett, hivatalból visszautasithatónak nem I találja, ebből folyólag az első biróság 22,764,900. sz. a hozott vég' zésének ezt a részét felülbírálván, azt szintén megváltoztatja, a felülbírált intézkedést hatályon kivül helyezi s annak kimondásával, hogy a panaszlott ellen csődnyitásnak helye nincs, a már foganatosított biztosítási intézkedések azonban mindaddig hatályban maradnak, a mig a csődnyitás kérdése jogérvényesen el nem j döntetik : a csődöt megszünteti, s az első bíróságot utasítja, hogy j a továbbiakra nézve az ügyállásnak megfelelőleg törvényszerűen j járjon el. Indokok: A 22,764/900. sz. alatt hozott végzésnek az a ! része, mely által panaszlott fizetőképességének igazolása | végett az ott megjelölt adatok bemutatására köteleztetett : a ' csődnyitás előkészítéséhez tartozik. Az előkészítő határozat ellen | pedig jogorvoslatnak helye nem lévén, az elsőbiróság végzésének ide vonatkozó rendelkezése helyben hagyandó volt. Ellenben a felfolyamodást annyiban, a mennyiben a 22,764/900. sz. a. hozott végzésnek a panaszlott esetleges letartóztatására vonatkozó része ellen irányul, a kir. itélő tábla hivatalból visszautasithatónak nem találta s a felhívott végzésnek szóban forgó intézkedését azért helyezte hatályon kivül, mert a Cs. T. 122. §-ában körülirt letartóztatásnak, a mely törvényhelyre az első biróság végzésében utalt, nem a csődnyitás előkészítésének folyama alatt, hanem csakis csődnyitás után van helye, s igy az első biróság a felhívott törvényszakaszt a csődnyitás előkészítésének folyamában ' helytelenül alkalmazta. De meg kellett változtatni a 28,269/900. sz. a. kelt végzés j egyéb rendelkezéseit is; és mert a Cs. T. 84. §-a szerint apanaszj lott tartozik valószínűvé tenni azt, hogy az adós tartozásai annak vagyonát felülhaladják és az adós csak abban az esetben utasítandó , fizető képességének igazolására, ha a panaszos már valószínűvé tette azt, hogy az adós tartozásai annak vagyonát felülhaladják ; mert a panaszos által ebben a tekintetben felhívott H. alatti 1 zálogolási jegyzőkönyből csak az tűnik ki, hogy panaszlottnak Budapesten talált és 898 frtra becsült ingói felülfoglaltattak, holott I másfelöl a 39,893/899, 2,337/900. és 22,764/900. sz. a felvett tárI gyalási jegyzőkönyveknek panaszos által kétségbe nem vont j adatai azt tanúsítják, hogy panaszlottnak erzsébetfalvai ingatlanán I kivül, melyre a 2. alatti hiteles tlkvi másolat szerint terhelési | tilalom van feljegyezve, még Bpest főváros pesti részén, valamint I Nyerczen tetemes értékű ingatlanai vannak, melyekre nézve panaI szos tartozott valószínűvé tenni azt, hogy ezen ingatlanok terhei 1 azok értékét felülhaladják, de a panaszos azt a panaszlottnak I csupán bpesti ingóira vonatkozó H. alatti záloglási jegyzőkönyvJ vei valószínűvé nem tette; 1 mert ily körülmények között a panaszlott fizető képességéj nek igazolására sem lett volna szorítható ; és mert ezek szerint nincs törvényes alapja a 28,268/900 sz alatt hozott végzésnek, mely által az első biróság panaszlottnak a 22,764/900. sz. a. kelt végzéssel kiszabott 15 napi határidő