A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 41. szám - Törvényjavaslat a biztosítási magánvállalatokról. [3. r.]

294 A JOG c, pontjaiban emiitett értékekben, 25% pedig jó hitelű belföldi pénzintézeteknél pénztári jegyre vagy folyó számlára. A 15. § rendelkezése ezekre az egyesületekre nem nyer alkalmazást. 38. §. Az állami biztosítási hivatalnak jogában áll a 3. §-ban emiitett egyesületektől mindazon kimutatások, iratok és adatok bemutatását kívánni, melyeket a felügyelet és ellenőrzés gyakorlásához szükségesnek tart ; jogában áll továbbá az egyesületek könyveibe, számláiba, kimutatásaiba és irataiba betekinteni és az egyesületek üzletkezelését és vagyoni helyzetét minden irányban és bármikor megvizsgálni. 39. §. Ha a 3. ij-ban említett egyesület az alapszabályokban foglalt rendelkezéseket tartósan megszegi, vagy ha üzletvezetése vagy vagyoni helyzete folytán az üzem folytatása az egyesületi tagok érdekét veszélyeztetné, az állami biztosítási hivatal, az államkincstárt illető 200 koronáig terjedhető rendbírság alkalmazása mellett, az illető egyesületet az észlelt hiányoknak bizonyos határidőn belőli pótlására, a vagyoni helyzet orvolására és a tartalék letételére utasítja és ha ez a felhívás eredményre nem vezet, a további üzemet megtilthatja és a biztosítottak érdekeinek megóvásáról a 43. §-ban meghatározott módon intézkedik. IV. FEJEZET Állami felügyelet. 1. Az állami felügyelet köre. 40. §. Az állami biztosító hivatal föladata a hatáskörébe utalt feladatokon felül arra ügyelni, hogy a biztosító vállalatok üzemében a törvény s egyéb törvényes rendelkezések, az alapszabályok és az üzleti terv megtartassék. Felügyeleti és ellenőrzési jogkörében az állami biztosítási hivatal a szükséges intézkedéseket megteheti és azok teljesítésére a vállalat tulajdonosait, igazgatóit, felügyelő-bizottsági tagjait és a külföldi vállalat itteni képviselőit esetről-esetre 1,000 koronáig terjedhető rendbirsággal kötelezheti. Ez a birság az államkincstárt illeti. 41. §. Az állami biztosítási hivatal a biztosítási vállalat üzletkezelését és vagyoni helyzetét, a mennyiben a felügyelet és ellenőrzés gyakorlásához szükségesnek tartja, bármikor megvizsgálhatja. E végből a vállalat tulajdonosai, képviselői és meghatalmazottjai a tőlük kívánt felvilágosítást megadni és az összes könyveket, számlákat, kimutatásokat és egyéb iratokat s nyomtatványokat felmutatni kötelesek. Belföldi vállalatnál ez a vizsgálat a vállalat egész üzemére és a mérleg ugy követel, mint tartozik rovata minden egyes tételének érdemleges bírálatára is kiterjed. Ugyanez az eljárás követendő külföldi vállalat üzemének megvizsgálásánál a belföldi üzlet üzeme és mérlege tekintetében, a vizsgálat azonban lehetőleg az összüzletre is kiterjesztendő. A külföldi vállalat, belföldi képviselősége, fiókja vagy vezérügynöksége telep helyén mindazokat a könyveket, kimutatásokat és irományokat tartozik vezetni, illetve a vállalat központjából beszerezni, a melyekre az itteni üzlet megvizsgálásánál az állami biztosítási hivatalnak a felügyelet gyakorlása szempontjából szüksége van. Különösen az itteni életbiztosítási üzlet tekintetében köteles azokat a könyveket vezetni, illetve beszerezni, a melyekből a díjtartalékok kiszámítása megállapítható. Az összüzletre vonatkozóan esetleg megkívánt megfelelő bizonyítékok a központból szerzendők be. Az állami biztosítási hivatal a biztosítási vállalattól az általános biztosítási feltételek (kötvényfeltételek) beterjesztését követelheti és a mennyiben ezek a vállalat alapszabályai vagy üzleti terve tartalmával ellentétben állanak, az illető vállalatot utasíthatja, hogy bizonyos határidőn belül általános biztosítási feltételeit az alapszabályokkal és üzleti tervvel összhangzásba hozza. 42. §. Az állami biztosítási hivatal a biztosítási vállalat bármely közgyűlésén kiküldöttje által képviseltetheti magát, a ki ott bármikor felszólalhat. Az állami biztosítási hivatal, a mennyiben ez az alapszabályok vagy üzleti terv módosítása, a vállalat egyesülése, felszámolása, vagy a csődnyitás elrendelése végett szükséges, a vállalat igazgatóságától a közgyűlés egybehivását követelheti és annak megtagadása esetében az egybehivást az alapszabályoknak megfelelő módon a vállalat költségén eszközölheti és az ily közgyűléseken önálló inditványozási joggal bir. 43. Ha az állami biztosítási hivatal a jelen törvényben gyökeredző felügyeleti és ellenőrzési joga alapján valamely vállalatra nézve megállapítja, hogy a törvényt vagy egyéb rendelkezéseket, az alapszabályokat vagy az üzleti tervet tartósan megszegi, ugy hogy ez által a vállalat vagyoni helyzete a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, és hogy a baj csak tőkefelemeléssel vagy más gyökeres müvelettel orvosolható, -az illető vállalatot az észlelt hiányoknak bizonyos határidőn belül való pótlására és a mulasztottak teljesítésére utasítja. Ha ez eredményre nem vezet, az állami biztosítási hivatal a további üzemet megtilthatja. Külföldi biztosító vállalat a belföldön való működéstől akkor is eltiltandó,ha a vállalat belföldi képviselőségét vagy annak a kereskedelmi törvényben megszabott önállóságát megszüntette ; ha a vállalat részéről kirendelt és bejelentett képviselő a telep székhelyén fel nem található és részére az állami biztosítási hivatalnak vagy a bíróságnak határozatai nem kézbesíthetők, a belföldi képviselőség ellen pénzbeli tartozás miatt foganatosított végrehajtás bármely neme sikertelen volt ; ha a vállalat saját hazájában működni megszűnt, vagy ha ott ellene a felszámolás vagy a csőd elrendeltetett; végül, ha az a külföldi állam, melyben a vállalat székhelye van, a viszonosságot megsértette. Az üzem megtiltása esetén, az állami biztosítási hivatal megteheti mindazokat az intézkedéseket, a melyek a vállalat vagyonának ideiglenes megóvására a biztosítottak érdekében szükségesek s a biztosítottak érdekében álló egyéb törvényszerű intézkedések megtétele végett a bírósághoz fordulhat. Az üzem megtiltása a vállalat feloszlását vonja maga után és az állami biztosítási hivatal kérelmére a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyzendő. 44. §. Ha az állami biztosítási hivatal a felügyelet gyakorlása alkalmával azt tapasztalná, hogy a biztosítási vállalat, vagyoni helyzete folytán kötelezettségeit teljesíteni tartósan nem képes, a csőd kikerülése pedig a biztosítottak érdekében van, felszólíthatja a vállalat képviseletét, hogy bizonyos határidőn belül, mely legfeljebb egy évre terjedhet, a vagyoni helyzet orvoslásáról (tőkefelemelés, díjtartalék kiegészítése, a számadási alapok megváltoztatása stb. utján) gondoskodjék és erre az időre terjedó'leg korlátozhatja vagy megtilthatja bizonyos fizetések eszközlését, nevezetesen a nyereségek felosztását, az életbiztosítási kötvények visszavásárlását vagy azokra kölcsönök vagy előlegek adását, valamint joga van ugyanezen okból és ugyanerre az időre a folyóbiztositások alapján esedékessé váló fizetéseket legfeljebb felére leszállítani. 45. §. Az állami biztosítási hivatalnak jelen törvény szerinti felügyeleti és ellenőrzési joga a biztosítási vállalat felszámolása esetére és arra az esetre is kiterjed és megfelelően alkalmazandó, midőn valamely vállalat üzeme, csődöt kivéve, bármely okból megszűnik és ennek következtében a fennálló biztosításokat le kell bonyolítani. Ebben az esetben különösen abban áll feladata, hogy a biztosítottak érdekei, a vállalat összes segédeszközeinek igénybevételével teljesen megóvassanak. 46. §. Az állami biztosítási hivatal minden év első felében a kereskedelemügyi miniszternek jelentést tesz a felügyelete alá tartozó biztosítási vállalatok állapotáról és a biztosítási ügy terén szerzett tapasztalatairól. Ezt a jelentést a minisztérium az 1897. évi XXXV. t.-c. 5. §-ban megszabott jelentés keretében az országgyűlésnek bemutatja, 2. Az állami felügyelő hatóság szervezete és eljárása. 47. §. A m. kir. állami biztosítási hivatal a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére O Felsége a Király által kinevezett elnökből és a szükséges számú tagokból áll. Többi személyzetét a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki. Az állami biztosítási hivatal elnöke és tagjai többi személyzete és alkalmazottjai — mint állami alkalmazottak, működésük megkezdése előtt esküt tesznek le, melynek mintáját a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. 48. §. Az állami biztosítási hivatal a kereskedelemügyi minisztet felügyelete alatt áll, a ki azt közvetlenül vagy a hivatal elnöke utján gyakorolja. Az állami biztosítási hivatal tagjaira és többi személyzetére a kereskedelemügyi minisztérium fegyelmi szabályzata megfelelően alkalmazandó. 49. §. Az állami biztosítási hivatal a 10., 12., 16., 21., 23 31. 34 39., 40., 42., 44-., 61. és 62. §§-ban felsorolt esetekben határozatát az illető vállalat meghallgatása után hármas tanácsban hozza. Ezek ellen a határozatok ellen, kivéve a 12., 40. és 42. §§-okban említetteket, a biztosítási vállalat panasszal élhet a m. kir. közigazgatási bíróság előtt. 50. §. Az állami biztosítási hivatal minden szükségesnek mutatkozó bizonyítást eszközölhet, a feleket, tanukat és szakértőket eskü alatt is kihallgathatja vagy megkereséssel az illetékes kir.' bíróság által kihallgattathatja. Törvényes hatáskörében eszközölt megkereséseinek az összes hatóságok eleget tenni kötelesek. 51. §. Az állami biztosítási hivatal összes határozatai a hivatal neveben adatnak ki és megokolandók.