A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 41. szám - Törvényjavaslat a biztosítási magánvállalatokról. [3. r.]

A JOG 295 Az állami bitositási hivatalnak a biztosítási vállalat kérelmére megindított eljárás alkalmából felmerült költségei és szakértődijai, nemkülönben a rendbírságok tárgyában hozott határozatai végrehajtható közokiratok. Hivatalos közléseit a hivatal a Budapesten megjelenő hivatalos lapban és a mennyiben azoknak más módon való nyilvános ságra hozatalát szükségesnek tartja, általa meghatározandó bel- és kültöldi hírlapokban teszi közzé. 52. §. Az állami biztosítási hivatal összes költségei évenként külön tétel alatt a kereskedelemügyi minisztérium költségvetésébe vétetnek tel. A költségek fedezéséhez a magyar korona országainak területén működő összes biztosítási magánvállalatok, a kereskedelemügyi miniszter által rendelettel meghatározandó és a belföldön kötött összes ügyletekből bevett biztosítási nyers dijak ' ,^-tőlijét meg nem haladó évi járulékot kötelesek az állami biztosítási hivatalnál évenkint lefizetni. E hozzájárulás évenkinti összege a kereskedelemügyi minisztérium költségvetésének bevételei közé veendő fel. 53. §. Az állami biztosítási hivatal szervezetére, eljárására és ügyvitelére vonatkozó egyéb szabályokat a kereskedelemügyi és az igazságügyi miniszterek közös rendeletben állapítják meg. Az állami biztosítási hivatal előtti eljárásban a közigazgatási eljárásban lerovandó bélyegilletékekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. V. FEJEZET. Büntető határozatok. A ki az állami biztositasi hivatallal tudatosan hamis adatokat közöl a végből, hogy valamely biztosítási vállalat üzemének megkezdése, módosulása vagy folytatása lehetővé váljék, három hónapig terjedhető fogházzal és 10,000 koronáig terjedhető pénzbütetéssel büntettetik. 55. §. Három hónapig terjedhető fogházzal és 10,000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik a biztosítási vállalat tulajdonosa, igazgatója, felügyelő-bizottságának tagja avagy felszámolója, nemkülönben a külföldi vállalat itteni képviselője, ha: 1. a díjtartalékra vagy egyéb tartalékokra, úgyszintén a vállalat vagyonára és a kezelésére bizott vagyonra vonatkozó törvényes vagy alapszabályszerü rendelkezéseket tudatosan megszegi ; 2. a törvényes vagy alapszabályszerü rendelkezések ellenére tudatosan nyereség felosztását javasolja vagy azt türi. Az ebben a szakaszban szabott büntetéssel büntetendő a vállatnál alkalmazott az a szakértő is, a ki az életbiztosítási díjtartalék tudatosan hamis kiszámítását aláírásával helyesnek igazolta. 56. §. Enyhítő körülmények fenforgásakor az 54. és 55. §§. eseteiben a fogházbüntetés mellőzésével, 5,000 koronáig terjedhető pénzbüntetést kell alkalmazni. 57. §. Az ói. és 55. §§. esetében az eljárás az állami biztosítási hivatal indítványára indul meg és a bíráskodás az illetékes kereskedelmi törvényszék hatáskörébe tartozik. 58. §. Kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az az ügynök, a ki valakit hamis adatok közlésével reá bir arra, hogy biztosítási ajánlatot nyújtson be: ha ennek alapján a biztosítási szerződés tényleg létrejött. Az eljárás a sértett fél vagy jogutódjának indítványára indul meg. 59. §. Kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki magát jogosulatlanul főügynöknek (vezérügynöknek) vagy ügynöknek nevezi, vagy a ki a nélkül, hogy ügynöknek volna alkalmazva, biztositások szerzésével üzletszerűen foglalkozik. 60. Kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki jelen törvény értelmében működésre nem jogosult biztosítási vállalat (egyesület) részére bármily minőségben biztosítási ügyleteket köt vagy közvetít. VI. FEJEZET. Átmeneti és vegyes intézkedések. 61. §. Jelen törvény rendelkezései a hatályba léptekor már működő biztosítási magánvállalatokra is kiterjednek, a következő eltérésekkel. 1 Működésüket biztosítási tőke (4. §.) kimutatása és iga- . zolvány (10. §.) kieszközlése nélkül is folytathatják, kötelesek | azonban, a 40. §-ban megállapított rendbírság terhe alatt, a törvény hatályba léptétől számított hat hónapon belül alapszabályaikat, vagy az ezeket helyettesítő bejelentést és üzleti tervüket az állami biztosítási hivatalnak bemutatni, tizennyolc hónapon belől kötelesek azokat e törvény rendelkezései értelmében megfelelően átalakítani és bemutatni. 2 Kötelesek a jelen törvény hatályba léptének idejét megelőző év végéig az eddigi törvények értelmében alkotott díjtartalékokat azokban az értékekben, a melyekben ezek elhelyezve vannak, e törvény hatályba léptétől számított egy éven belül a m. kir. állampénztárnál letétbehelyezni; a mennyiben pedig ezek az értékek letét tárgyát nem képezik, kötelesek ugyanezen időn belül, a letét tárgyát nem képező díjtartalékoknak a valóságban létezését és belföldön történt elhelyezését az állami biztosítási hivatal előtt kimutatni. Kötelesek továbbá az állami biztosítási hivatal előtt kimutatni, hogy a jelen törvény hatályba lépte előtt kötött és még érvényben levő belföldi biztosítási ügyletek díjtartaléka e törvény rendelkezéseinek megfelelően átalakíttatott és kiegészíttetett, a 14. §-ban megjelölt értékekbe befektettetett és a 15. §. értelmében a m. kir. állampénztárba letéteményeztetett. Ez a kimutatás a törvény hatályba léptétől számított tizennyolc hónapon belül a díjtartalék egyik fele részére, további tizennyolc hónapon belül pedig a másik fele részére és igy három éven belül az egész díjtartalékra nézve teljesítendő. Azok a biztosítási vállalatok, melyeknek díjtartaléka egészben, vagy részben belföldi ingatlanokban van elhelyezve, jogosítva vannak a díjtartalék egy negyed részét ezentúl is ezekben az ingatlanokban elhelyezve tartani, a mennyiben az ingatlanok tehermentesek, forgalmi értékük a díjtartalék egy negyed részét meghaladja és telekkönyvileg ki van tüntetve, hogy csupán a biztosítottakat megillető díjtartalék kielégítésre szolgálnak. Ezen telekkönyvi megkötöttségre vonatkozóan a felodási (törlési) engedélyt az állami biztosítási hivatal adja meg. A díjtartalék további negyedrészét a törvény hatályba léptétől számított tizennyolc hónapon belül és további két negyed részét harminchat hónapon belül az ezen pont első bekezdésben megszabott módon kell letétbe helyezni. 3. E törvénynek a viszontbiztosításra, díjtartalékra, a nyereségtanalék alkotására és a zárószámadások berendezésére vonatkozó rendelkezései, a már működő biztosítási vállalatokra nézve a jelen törvény hatályba léptét követő első üzleti évtől kezdve kötelezők. 4. A jelen törvény hatályba léptéig felmerült alapítási, első szervezési és szerzési költségek törlesztése tekintetében, ennek a törvénynek rendelkezései a már mü\ödő biztosítási vállalatokra nézve alkalmazást nem nyernek. Az 1—3. pontban megállapított határidők leteltéig, az ott emiitett kérdésekben, valamint a 4. pontban felmerült kérdésekben is, a kereskedelmi törvény rendelkezései alkalmazandók. 62. §. Ha a biztosítási vállalatok a 61. §-ban meghatározott kötelességeknek az ott megszabott időben eleget nen tesznek, az állami biztozitási hivatal az illető vállalatot, a 40. §-ban megállapított rendbírság alkalmazása mellett, a hiánynak illetve a törvény határozatának általa megszabott határidőn belüli pótlására és a teljesítésére utasítja és ha az a felhívás eredményre nem vezet, a 43. §-ban meghatározott rendelkezések foganatba vétele mellett az ott szabályozott eljárás követendő. 63. §. A kir. bíróságok a jelen törvény hatályba léptekor, a biztosítási vállalatokra vonatkozóan előttük folyamatban levő mindazokat az ügyeket, a melyekben a jelen törvény értelmében az állami biztosítási hivatalnak intézkedése, vagy előző jóváhagyása szükséges, elintézése előtt és haladéktalanul ehhez a hivatalhoz átteszik, mely az eljárásnak folytatására a megfelelő intézkedéseket megteszi. 64. §. Jelen törvény a hatályba léptekor csődben, vagy felszámolás alatt levő biztosítási vállalatokra nem alkalmazható. 65. §. Az 1875. évi XXXVII. t.-c. 453—460. és 462. §-ai és a jelen törvénynyel ellenkező egyéb rendelkezések a jelen törvény 59. §-ában foglalt fentartásokkal hatályukat vesztik. 66. §. E törvény a magyar korona országainak egész területén hatályos és 1901. évi hó napján lép életbe. Végrehajtásával a kereskedelem-, igazság- és pénzügyi miniszterek, a Horvát-Szlavonországok területén való törvénykezés tekintetében pedig a horvát-szlavon-dalmátországi bán bízatnak meg. Irodalom. Zeitschrift für Ungarisches Öffentliches und Privatrecht. Szerkeszti és kiadja Dr. Sgalitzer Gyula budapesti ügyvéd. 1900. évi V—VIII. füzet. A magyar kodifikáció és jog érdekes kérdéseinek fordítását tartalmazza.