A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 3. szám - A fokozatos illeték alá tartozó jogügyletekután kiszabandó illeték alapjául veendő értékről. [3. r.]

A JOG 21 XXXVII. t.-c. 65. és 125. §§.) a közkereseti és betéti társaságoktól irott szerződés kötését nem követelvén — csak akkor jár, ha a társaság alakulásáról irott szerződés köttetik, s természetesen ez esetben is az illeték alapját az okiratban kifejezett teljes érték képezheti csak. Az illeték megállapítása mi nehézségbe sem ütközik, lia a társaságalakulási szerződést kötő felek a társaságban határozott készpénzösszeg befizetésére kötelezik magukat, vagy a szerződésben befizetendő betét maximuma van meghatározva, mert ez esetekben az illeték a betétek, illetve a meghatározott maximum-ok összegétől jár. Még azon körülmény sem okozhat nehézséget, ha a készpénzben befizetendő betétek összege a szerződésben egyáltalán nincs meghatározva, mert ezek egyelőre meg sem határozhatók. Ilyenkor az ill. szabályok 73. -í-a alapján a felekkel való kölcsönös megállapodás utján a betétek hozzávetőleges összege állapittatik meg, s az illeték ezen összegtől az utólagos kiegyenlítés jogának fentartása mellett szabandó ki. Az értékalap tekintetében nem változtat a mondottakon azon körülmény sem, ha a szerződést kötő ügyfelek betétét ingók (áruk, gépek stb.) képezik ; ezek értékének összege után számítandó a többször hivatkozott 89. tétel aiapján az illeték, még pedig II. fokozat szerint.2 Kérdésessé válik azonban, hogy mi szolgáljon az illeték alapjául azon esetben, ha egy már fennálló cselekvő (activ) és szenvedő (passivj vagyonnal biró egyéni cégbe egy vagy több tag bel- vagy kültagként lép be, vagyis az egyéni cég közkereseti, illetve betéti társascéggé alakul át. vagy azon esetben, midőn a társas cégbe egy vagy több uj tag lép be, vagy midőn két egyéni vagy társas cég egyesül. Ha az egyéni cég társas céggé alakul át. az erről szóló szerződésben rendszerint a belépő tagok meghatározott készpénz betétek befizetésére vagy ingóságoknak (ingatlanokat mellőzöm) a társaságra való ruházására kötelezik magukat, a fenállott egyéni cég cselekvő és szenvedő vagyonával lép a társaságba. P. o. A egyéni cég, kinek a szerződés kötésekor készített mérlege szerint cselekvő vagyona 10,000 frt követelésből. 10,000 frt áruból és 4,000 frt készpénzből áll, ezzel szemben szenvedősége (tartozása) 15.000 frtot teszen. vagyis tehát tiszta vagyona 9,000 frt értéket képvisel, B. és C-vel, kiknek elseje 9,000 frt készpénz, — utóbbija pedig 9,000 frt értékű ingó — betéttel kötelezi magát a társaságba lépni, szerződést köt. Az illeték alapját az uj tagok készpénz, illetve ingó betéteinek és az egyéni cég cselekvő bruttó vagyonának összege, vagyis a felhozott esetben 24,0Ó0-|-9,000-j--9,Q00= 41,000 frt után számítandó a II. fokozatú illeték, mert az ill. díjjegyzék 89. tétel hivatkozott pontja szerint a «kikötött vagyonbetétekn képezik az alapul veendő értéket, arra pedig sem ezen tételnél, sem másutt nincsen rendelkezés, hogy ezen vagyonbetétek összegéből szenvedőségek cimén levonásnak lehetne helye. Sajátságos, hogy a pénzügyi bíróság 1893. évben 1.845. sz. a. hozott elvi jelentőségű határozatával akkép Ítélkezett, hogy az illeték az ingó vagyonbetétek tiszta értékétől jár. pedig a fentiekben már idézett annyi esetben, sőt ugyancsak 1894. évben hozott 58. számú döntvényével határozottan a mellett foglalt állást, miszerint egyetlen egy fokozatos illeték alá tartozó jogügylet nincs, melynél az illeték alapját képező értékből az ill. díjjegyzék vonatkozó tétele alapján bármily címen is levonásnak lehetne helye. A hivatkozott 1894'93. sz. határozat nem fogadható el és az illeték a felhozott esetben a szenvedőségek mellőzésével az egész bruttó cselekvő értéktől jár, már azért is. mert igaz ugyan, hogy az újonnan alakult közkereseti társaságba az egyéni cég csak 9.000 frt tiszta betétértéket hozott, de másrészt a közkei eseti társaság, mint külön álló jogi személy, 15,000 frt tartozást is vállalt magára, s igy ha a társasági szerződés ezen nemeinél az általános elvet, hogy a fokozatos illeték alapját képező értékből sem ilyen cimen levonások nem engedhetők meg, mellőzni kivánnók és akkor a 9.000 trt tiszta betéttől az ill. díjjegyzék 89. tétel alapján, másrészt azonban a 64. tétel szerint adósság átvállalás cimén 15,000 frttól, azaz összesen mégis csak 24,000 írttól- vagyis az okiratban kitett teljes értéktől számítandó az illeték.4 Ezen felfogás helyességét mi sem 8 Az ill. díjjegyzék 89. tétel I. B. b. pontjának ezen rendelkezése nem áll összhangzásban ezen ponthoz tartozó 3 jegyzettel, mely szerint ha ingatlanokat hoznak betétül a társaságba, — azon felfogás alapján, hogy a társaság különálló jogi személy, akire a társaságot alkotó tagok az ingatlan tulajdonjogát ruházták át — az ingatlan értékétől 4'3% átruházási illeték jár. Ép ez okból nem látom indokoltnak, hogy az ingó betétekre nézve miért tesz a törvény kivételt, s miért rendel a III. fokozatú átruházási illeték helyett csak II. fokozatút, de ennek vitatása ezen értekezés keretén kivül esik. 4 Természetesen, a mennyiben a cég vagyonában ingatlanok is volnának, ezeknek értéke az összegértékből levonásba veendő; az utóbbi összegtől 4'3% illeték jár, s csak a fenmaradó összegtől számítandó a II. fokozatú illeték. igazolja inkább, mint ha oly esetet veszünk, midőn A. egyéni cég cselekvő és szenvedő vagyona egyforma, azaz semmi tiszta vagyona sincs, vagy pláne ha szenvedő vagyonának állaga nagyobb a cselekvőnél, B-t különös képességeinél fogva minden betét nélkül társul veszi maga mellé. Ezen esetekben a pénzügyi bíróság hozott határozata értelmében az ill. díjjegyzék 89. t. I. B. 1. pontja alapján legfőlebb 5 Irt illeték járna ép ugy, mint ha a társaságot alkotó felek csupán fáradságukat egyesitették volna. Bizonyításra sem szorul, hogy akkor midőn B. belépvén a társaságba és egyetemleges felelősséget vállalván, esetleg ezrekre menő tartozásokért is, ezen jogügylet olyba vétessék, mintha csupán csak közreműködést igénylő és semmi kockázattal sem járó társaság alakíttatott volna : ez az illeték alapfogalmával az ill. szabályok 1. §. A. pontjával merőben ellenkezik. Az eddigiek alapján tehát világos, hogy ha A. cég szenvedő vagyonbetéttel lép az uj társaságba, az illeték alapjául a szenvedő vagyon összértéke veendő, mert ezen érték erejéig vállal az alakulandó társaság kötelezettséget.6 A fent előadottak mindenben alkalmazandók azon esetre is, midőn egyéni vagy társas cégek egyesülnek uj társasággá. A mennyiben egy már fennálló társas cégbe (közkereseti vagy betéti társaság) uj tag akár bel- akár kültagként lép be, akár betéttel, akár a nélkül, az ill. szab 1. §. A. pontja és az 52. §. alapján — miután a szerződés nem csak az uj tagra nézve jogokat állapit meg, hanem a társaságban állott többi tagokra nézve bizonyos mértékben jogokat nem változtat — a társas cég mérleg szerinti egész vagyona és az uj tag betéteinek teljes összegétől jár az illeték6 B. Társaság feloszlási szerződések (Disso 1 utions-Vert ráge). A társaság megszünhetik vagy az által, hogy felszámol, midőn a társaságot alkotó tagok a társaság - - mint jogi személy — ellenében megillető követelési joguk erejéig a társasági vagyon értékesítése által készpénzben kielégítettnek, vagy pedig ugy. hogy az egyik tag a többieknek készpénzben való kielégítése által a társasági vagyont átveszi, vagy hogy a társasági vagyonon in natura megosztozkodnak Az első esetben ill. díjjegyzék 30. tétele alapján az okirati 50 kros bélyegen kivül semmi illeték sem jár, a második esetben a mérleg szerinti teljes értéktől,7 az utolsó esetben pedig a természetben átvett vagyonértéktől vagyonátruházási illeték jár. A kereskedelmi törvény(1875. XXXVII) 106. §-a szerint ugyanis a kilépett vagy kizárt társasági tag köteles a társasági vagyontól járó illetményeinek készpénzben kielégítését elfogadni, s nem áll jogában a társasági követelések, áruk vagy javakból aránylagos részt követelni, miből követ kezik tehát, hogy a mennyiben a kilépő tagnak a társasági vagyon bizonyos része természetben engedtetik át, vagyonátruházással állunk szemben, még azon esetben is, ha a társaság tagjai a vagyont egyenlő arányban, de természetben osztották fel egymás között. A társaság külön álló jogi személy, ennek vagyona nem a tagok közös vagyona a tagok a társasággal szemben csak közös követelési joggal bírnak, s igy közösség megszüntetésének esete csak akkor forog fenn, ha a társaság felszámol, valamennyi tag követelési . joga készpénzben elégíttetik ki, vagyonátruházási illeték ez esetben már azért sem járhat a tagoktól, mert ezt a fennállott társaság vagycnát megszerzett harmadik személyek voltak kötelesek viselni. Amennyiben tehát a társas cég egyéni céggé válik a tagok kilépése folytán, akkor a társasági vagyonról felvett mérlegnek cselekvő oldalán lévő teljes értékektől jár az átruházási illeték, a mennyiben a kielégítési összegek és a szenvedő oldalon lévő értékek összege nem nagyobb, mert az ill. díjjegyzék 1 tétel A. a) pontja szerint a III. fok. és a b) pont szerinti 4'3°/o illeték az ingók illetve az ingatlanok értéke után jár, már pedig az átruházott vagyon minimalis.értékéta mérlegben kitüntetett összegek képezik, s ép ez oknál fogva a kielégítési összegtől illeték nem jár, mert ezek magukoan az átruházás ellenértékét nem képezik. Ha azonban az 5 Az osztrák bélyegtörvény rendelkezése szószerint ugy szól, mint a magyar bélyegtörvény 89. díjtétel I. B. pontja. Tanulságos, hogy az osztrák közigazgatási bíróság azonban erre vonatkozólag következő határozatot hozta : «Bei Bemessung der Scalagebühr vom Werthe des in eine Gesellschaft eingebrachten Gutes können Passiven nicht in Abzug gebracht werden, we>l die Ubertragung eine entgeltliche ist und durch die Übernahme von Verbindlichkeiten der Geldwerth der den Gescháftsgegenstand bildenden eingebrachten Objecte nicht vermindert wird. (VGH. 3,132/886.)» 6 Ezen esetben, ha a társas cég vagyonában ingatlan is van. ezen értéktől is csak II. fok. illeték számitható. mert a jogi személy tulajdonképen nem változott, átruházás nem történt (lásd p. ü. 2,001/894 e j. h.i 7 T. i. ingóktól (értékpapírok, áruk stb.) III. fok., követelésektől II. fok., ingatlanoktól 4'3°/o illeték.