A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 37. szám - Törvényjavaslat a tisztességtelen verseny ellen

A JOG 263 1. §. A kereskedelmi és ipari forgalomban senki sem használ- | hat cégén, kirakatában, áruin, hirdetésein, körözvényeiben, számláin, vagy más írásbeli vagy nyilvános szóbeli közleményeiben az ületi viszonyokra, nevezetesen a munka vagy áru minőségére, mennyiségére, előállítási módjára, árára, a beszerzési forrásra, kitüntetésekre, az eladás módjára, okára vagy céljaira vonatkozó oly kitételt vagy ábrát, mely a valóságnak meg nem felel és a közönség tévedésbe ejtésére alkalmas. 2. §. Oly kitüntétések, cimek, oklevelek, melyek nem a magyar kormány fenhatósága alatt rendezett kiállításokra vonatkoznak, csak a kereskedelemügyi m. kir. miniszter engedélyével használhatok. Oly személyes tulajdonságok, melyek más kereskedőhöz, vagy iparoshoz való üzleti viszonyból származnak, (tanítvány, volt alkalmazott, képviselő) csak az illető kereskedő, iparos vagy jogutódai beleegyezésével tehetők ki. 3. §. A kereskedelmi és ipari forgalomban senki sem tehet ki az árun, vagy az arra vonatkozó közlésekben oly származási helyet, mely a valóságnak meg nem felel és a közönség tévedésbe ejtésére alkalmas. Ide tartozik különösen az az eset is, ha idegen szármasásu áru általában mint hazai termék van feltüntetve. Kivétel oly helymegjelölés, mely az áru származására vonatkozó eredeti jelentőségét elvesztette s az illető áru minőségének megjelölésévé vált, feltéve, hogy eredeti jelentősége ily szavakkal : eredeti, valódi vagy más hasonló kifejezésekkel határozottan ki nem tétetik. 4. §. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter bizonyos árukra nézve elrendelheti, hogy azok csakis a származási hely megjelölésével ellátva hozhatók forgalomba. 5. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban senki sem alkalmazhat áruinak csomagolásánál vagy kiállításánál oly módokat, továbbá oly hirdetéseket, árjegyzékeket, üzleti leveleket, ajánlatokat, számlákat, melyek az érdekelt forgalmi körökben valamely versenytárséi gyanánt ismeretesek. 6. §. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban tilos a versenytárs személyének, működésének vagy áruinak olyatén kisebbítése, mely üzletének menetére vagy hitelére ártalmas. Kivétetik oly jóhiszemű bizalmas közlés, mely a termelő, iparos vagy kereskedő üzleti, vagyoni, vagy az alkalmazottak alkalmazási viszonyairól jogos érdekből történik. 7. §. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban tilos saját áruit és üzleti tevékenységét a versenytárs áruival és tevékenységével összehasonlítani azon célból, hogy saját áruinak, vagy szolgáltatásainak kelendősége, vagy értéke a versenytárs rovására emeltessék. Tilos különösen oly összehasonlítás, mely a hazai termékek rovására történik. 8. §. A kereskedelmi vagy ipari forgalomban tilos más, ugyanazon vagy hasonló üzletkörrel biró kereskedő vagy iparos jogosan használt nevét, cégét, címerét, üzleti elnevezését vagv egyéb megjelöléseit oly módon használni, amely összetévesztést okozhat. 9. §. Aki a megelőző §§-ban kimondott tilalmak ellen vét, az illetékes iparhatóság által hivatalból vagy az érdekeltek pana • szára 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetében ezenfelül 30 napig terjedhető fogságbüntetéssel büntetendő, fennmaradván e mellett a bűnvádi eljárás, ha a cselekmény a büntető törvényekbe ütközik. Az érdekeltek közé tartoznak azok a testületek és egyesületek is, melyek gazdasági, ipari vagy kereskedelmi érdekek előmozdítására alakultak. Ha a kereskedő vagy iparos ily tiltott cselekmény által kárt szenved, a kereskedelmi ügyekben eljáró bíróság előtt annak megtérítésére keresetet indíthat. A kár fenforgása és mennyiségre iránt a bíróság a körülmények szabad méltatásával belátása szerint, esetleg szakértők meghallgatása mellett határoz. 10. §. Aki mint alkalmazott, munkás vagy tanonc oly üzleti vagy üzemi ("gyári) titkot, melyről a szolgálati viszonyból kifolyó- • lag tudomást szerzett, annak tartama alatt másnak jogosulatlanul, az üzlettulajdonos megkárosítása végett elárul, vétséget követ el és a sértett fél panasza folytán 6 hónapig terjedhető fogházzal és 4,000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ugyanezen büntetéssel sújtandó, aki üzleti vagy üzemi (gyári) titkot, melynek tudomására valamely alkalmazott munkás vagy tanonc által vagy más a törvénybe, vagy a jó erkölcsökbe ütköző cselekedet utján jutott, verseny céljából jogosulatlanul felhasznál, vagy másokkal közöl. 11. §. A ki valamely alkalmazottat, munkást vagy tanoncot, az üzlettulajdonos üzleti vagy üzemi (gyári) titkainak jogosulatlan közlésére reábir, vétségét követ el és három hónapig terjedhető i fogházzal s 2,000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. | 12. §. A 10. és 11. §. eseteiben a büntetés kiszabásával ; egyidejűleg a sértett félnek kérelmére 10,000 koronáig terjedhető kártérítés ítélhető meg. A 9. §. 4-ik bekezdése itt is alkalmazást nyer. 13. §. Az iparhatóság (9. §.) illetve bíróság (10. és 11. §.) a sértett fél kívánatára elrendelheti, hogy a marasztaló ítélet a sértett fél által megjelölt hírlapokban egész terjedelmében indokaival együtt, a marasztalt fél költségére közhírré tétessék. 14. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter elrendelheti, hogy bizonyos, az országba behozott oly áruk, melyek a magyar korona országaihoz ^tartozó valamely helység nevével vannak hamisan ellátva, vagy általában mint hazai termékek feltüntetve, elkoboztassanak. 15. §. Külföldiek jelen törvény oltalmában csakis abban az esetben részesülnek, ha az országban kereskedelmi, vagy iparteleppel birnak, vagy ha azon állam, melyhez tartoznak, magyar honosoknak hasonló mérvű oltalmat biztosit. 16. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelmi és igazságügyi miniszter, Horvát-Szlavonországokban a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg. Nyílt kérdések és feleletek. Helyettesitheti-e az ügyvédjelölt a főnököt bűnügyi végtárgyaláson ? Az aradi kir. törvényszék egyik büntető tanácsa előtt f. hó 6-án d. e. 9 órára egy büntető ügy végtárgyalása lévén kitűzve, csalárd bukással vádolt képviseletében principálisom, dr. Mandl Vilmos helyettesítésében alólirott, az aradi ügyvédi kamaránál bejegyzett ügyvédjelölt jelentkeztem, bemutatván főnököm és a magam meghatalmazását. Mielőtt a tárgyalás megkezdetett volna, a vád jelenvolt képviselője : kir. alügyész ur azon kifogással állott elő, hogy vádlottat ügyvédjelölt nem képviselheti a btő. pts 55 §-a értelmében. Midőn erre a kir. alügyész azon választ kapta, hogy a védelmet nem önállóan vállaltam el, hanem a főnököm helyetteseként jelentkeztem az ügyvédi rendtartás értelmében. Azonban a csodák-csodája most jön! A törvényszék helyt ad az ügyész ur felszólamlásának s engem el nem fo gadott a végtárgyaláson, dacára, hogy igazoltam meghatalmazással ténykedésem jogosultságát Ezen eljárás, megfosztva bennünket,ügyvédjelölteket a lehetőségétől is annak, hogy büntetőjogi praxist szerezzünk magunknak, oda vezet, hogy maholnap éppen olyan tekintetbejövünk, mint egy akárminő írnok, s az igazságot szolgáltató hatóságok az 1874. évi XXXIV. t.-c.-ben foglalt rendelkezések félredobásával basáskodni fognak felettünk! Huszár Ödön, ügyvédj. Aradon. Sérelem. Járásbirósági büntető ítélet ellen beadott felebbezés. A minap egy büntető járásbirósági Ítélet ellen beadott felebbezés elintézését siettetni akarván, felkerestem a budapesti büntető törvényszéknél az ügy előadóját s megkértem, hogy felebbezésem tárgyalását mielőbb tűzze ki. Az előadó urat nagyon meglepte e kérelem s kijelentette, hogy kérésem nem teljesítheti, mert a budapesti büntető törvényszék felebbezési tanácsa az összes felebbezéseket tárgyalás nélkül szokta elintézni. A válasz oly határozott volt, hogy dacára ellenkező tudomásomnak, fel kellett tételeznem, hogy a bűnvádi eljárás a felebbezési tárgyalások elmellőzését lehetővé teszi. Szükségesnek tartom tehát e kérdést megvizsgálni, még pedig a nyilvánosság előtt azért, mert pláne büntető ügyekben nagy jogsérelmet látok a félre nézve abban, ha az élő szóval való védekezéstől törvény ellenére ok nélkül elüttetik. Ezen általános szempont mellett nem kevésbbé fontos az a speciális tekintet, hogy az ügyvéd, annak tudatában, hogy felebbezése a bűnvádi eljárás értelmében tárgyalásra kitüzetik, felebbezésében az ítéletnek sérelmes intézkedéseit megjelöli ugyan, de az indokolást, ugy mint az ma már a sommás perek felebbvitelénél közkeletű, a sokkal hatásosabb szóbeli előadásra tartja fenn, már csak azért is, hogy az ellenfélnek ne legyen módjában védekezésére előre és alaposabban elkészített észrevételekkel válaszolni. Lássuk tehát, hogyan intézkedik a büntető perrendtartás. A felebbezéseknek a törvényszékek által való elintézéséről a bűnvádi eljárás 550—555. §. rendelkeznek. Az elintézésnek két módja van: a tanácsülésen vagy felebbviteli tárgyaláson való elintézés. Ámde a törvény nem bizza a törvényszék tetszésére, hogy a két elintézési mód közül szabadon válaszszon, hanem az 550. §-ban egész szabatosan meghatározza azon eseteket, melyekben a tanácsülésben való elintézésnek van helye; utolsó bekezdésében pedig a következőket irja elő: «ha végre a járásbíróság Ítéletének alapjául szolgált ténybeli megállapítások vagy az ítéletnek a megelőző bekezdésben nem érintett intézkedései vannak megtámadva, vagy az előbbiek helyességére nézve a törvényszéknek másként el nem oszlatható kétsége van: az ügyet felebbviteli tárgyalásra utasítja.* Azt látjuk tehát, hogy a törvény minden esetben, midőn az elsőfokú itélet ténybeli megállapításai vannak megtámadva, a többi esetekről nem is szólva, imperativ jogszabályban előírja a felebbviteli tárgyalás megtartását illetve kitűzését. Nagyon méltányoljuk az okokat, melyek a budapesti büntető törvényszék felebbviteli tanácsát az általa követett eljárásra kényszeritik; jól tudjuk, hogy a rendelkezésre álló munkaerők mellett a felebbezések nagy tömege tárgyaláson nem könnyen intézhető el; de a munkaerők hiánya nem lehet ok arra, hogy a bünvád terhe alatt levő polgárok a törvény által megengedett védelemtől megfosztassanak. Az igazságügyminister ur dolga segíteni e visszás állapoton, mely egyenesen reákényszeriti a felet és ügyvédet egyaránt, hogy a bírónál informálással alkalmatlankodjék, a helyett, hogy ügyét törvényes módon tárgyaláson védelmezze. Dr. Oláh Dezsá', bpesti ügyvéd.