A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 37. szám - A bűnvádi panaszok felvétele - A Res judicata jogintézménye az itélkezés kritikájával

258 A JOG tartás és számtalan alakjában a köztér h éknek rogyásig igénybe van véve. Mit remélhetünk az országos nyugdij-intézmény létesítésétől ? Ujabb megterheltetést bizonytalan jövő reményében I Oly nagy szám, mint a mennyit az ügyvédi kar tagjai kitesznek, csak nagy áldozatok mellett tudnám elképzelni az országos nyugdij-intézmény létesítését. Hiszen az államtól sem lehetne többet viszonértékképen követelni, mint a mennyit annak mi adtunk. Igaz, hogy vannak a karnak tehetős és vagyonos tagjai is, kik nagy praxissal és jövedelemmel rendelkeznek, ezek bizonnyal nem éreznék a reájuk vetendő ujabb teherviselést, ámde ezek kevesen vannak saz ügyvédi intézmény fakultativlétesitéseesetén bizonnyal szükségtelennek tartanák maguk részéről a bel ép és t, mig másrészt a kötelező nyugdijintézmény őket aránytalanul kisebb mértékben terhelné, mint a kar szegény tagjait. Önkénytelenül lép itt előtérbe azon eszme, hogy a tagsági dijak az ügyvédekre azok megadóztatása arányában állapíttassanak meg. Azonban ez aligha volna célhoz vezető, mert ily alapon a progressiv kulcs megállapítása igen nagy nehézségekbe ütköznék, mig másrészt a tagdijjak arányában a viszonértéknek is megfelelőnek kellene lenni, mivel az csakis igy lenne megegyeztethető a jogosság fogalmával. Ismétlem, hogy az ügyvédség ujabb és célszerű szervezésében láthatom a nyugdij életképességét, mert tény és való, hogy ennek jelenlegi körülményei és viszonyai között nagy szüksége van a nyugdij-ügy létesítését sürgetni. Ámde ha az ügyvédi kar a jelenlegi ügyvéd-rendtartás keretébe akarja beleilleszteni a nyugdij intézményét, nézetem szerint oly munkát végez, mint aki roskadozó épületre még egy emeletet igyekszik reá illeszteni. Le kell tehát rombolni a roskadozó épü letet és helyébe erős, az idő minden viszontagságainak ellentálló palotát emelni. Talán még nem gyengült anyira az ügyvédi kar, hogv a kor kívánalmainak megfelelőleg átalakulni ne tudna? vagy ha igen, akkor már nincs életképesség! \ A bűnvádi panaszok felvétele. Irta: FARKAS LAJOS, kir. tszéki bíró, Komárom. Sem a bprdt. 87. §-a s következő §-ai. sem a járásbíróságok előtti eljárásról különösen intézkedő 524. §. nem irják elő a feljelentés felvételének akár alaki, akár annak lényegét érintő szabályait. A hivatkozott §-okból mindössze csak annyi állapitható meg, hogy a panaszok jegyzőkönyvileg veendők fel. E helyett a bprdt. 121. §-a a kellő szakavatottsággal rendelkező vizsgálóbírónak kitanitásáról szinte feleslegesnek látszó részleteséggel intézkedik, midőn előirja, hogy a terhelttel felvett jegyzőkönyvben a lényeges feleletek tartalma, a használt kifejezések értelmének meghatározásával, lehetőleg szó szerint veendő fel. Tapasztalatból tudhatjuk, hogy a bűnvádi panaszoknak nem a kellő körültekintéssel, nem a megfelelő szakközegek alkalmazásával történő jegyzőkönyvbe foglalása, az ügymenetnek mily jelentékeny feltartóztatásával jár. Ha tehát az ügyeknek oktalan megtorlódását csökkenti s ha a kiadott jelszóhoz képest a felesleges munkaszaporulattól komolyan szabadulni is akarunk, ugy a selejtezést ez irányban is megkezdenünk kell. Minden színezéstől tartózkodva, tekintsünk be a kir. járásbiróságokhoz. Panasznap van. A kitűzött időben a panaszt felvenni szokott kir. járásbiró vagy aljárásbiró bármi oknál fogva még nincs bent a hivatalában, vagy székhelyétől éppen távol van. Quid tunc ? Miután a járásbíróság vezetőjének ily esetre is kell gondolni, eleve meg kell jelelnie, hogy ily esetben ki veszi fel a panaszokat. Szerencsés az a járásbiró, kinek ily célra aljegyző vagy még joggyakornok is áll rendelkezésére. De a tulajdonképeni baj ott van, a hol a minden megfelelő előképzettség nélkül álló dijnok kénytelen teljesíteni a járásbirónak ezen tisztét. Ennek következtében történik meg azután, hogy a bűnvádi panaszszal előálló fél, panaszát az ő észjárásának természetességével, néha vérmérsékletének megfelelő erősebb kiszínezésével adja elő. — S ha a panaszbeli tényállás a sértett vagy magánvádlóhoz intézendő pótkérdésekkel nem tisztáztatik, a magánlaksértés vétségére irányuló panasz, annak büntette címén domborittatik ki. Népünknek észjárását ismerni kell, hogy szó szerint véve az általa kifejezendő fogalmat, azt helyesen értelmezzük. Lakásomba betört, ezen kifejezést használja leginkább a nép a magánlaksértés címén emelt panaszaiban; ezzel a lakásába hevesebb indulattal beférkőzőnek jogtalan eljárását kívánja jellemezni. A valóságban a betörés szó a berontás -nak fogalmát meriti ki ; miben egymagában véve bűncselekménynek jelenségei fel nem ismerhetők. Az ajtónak betett állapotát a bezárt vagy b e c s uk o 11 ajtóval igen gyakran összecseréli. A megjelelésnek ily téves felcserélése lényeges különbséget szül még a minősített lopás eseteiben. Ha a szomszéd kérdőre akarja valamiért vonni a sértettet, s ennek lakásába ily célzattal megy be, miből a vitázó felek között becsületsértő szóváltás, majd tettlegesség is keletkezik, sértett az ily jelenetet mindjárt a btk. 330. §-a alapján kívánja megbüntetni. A panasz a «betőrés» szóval minősítve, a kir. ügyészség indítványozása alá kerül, s ez a btk. 330. §-ába ütköző cselekmény alapján indítványozza az eljárásnak folyamatba tételét. Még szerencse, hogy az előbbi eljárás nincs gyakorlatban, midőn a vizsgálóbíró minden ujabbi kihallgatás ,dkül sértettel csak azon ujabbi nyilatkozatot vette jegyzőid "nvvbEJ no§y az e^tte felolvasott panaszt mindenben helybenha3rencse ha a vizsgálóbíró tüzetes kérdéseivel kinyomozza hogv a panasz tulajdonkép a járásbíróság! illetékesség ., ' , . , . . . , bír mert így a törvényszék a á eső cse ekmény ismérveivel , ' ,„. , &f , ,, J , ' , , ... . , leszállítása kérdésében lesz vádtanácsa csupán az illetékesség . .. .... ,„ , , , <. . .. , r i 11 • De ez is elkerülhető lenne, kénytelen az ugvpyel foglalkozni. ^c Hmerittetnék ha a nanasz mindjárt az alapjában ^e e^ ^irnerI, e "e ' •(7- r ™ kellő gondosaggal felvett Viszont megfordítva, a nem , & , ... , ,• , ., ,. ., , ,. , , iví-ti tárgyaláson derül csak ki, nanasz alanian a kir. larasbirósag eiótLl . , tl. , u u^i OAI a *u -u •• « í ^ testi sértés vetseg címen hopy a btk. 301. S-aba utkoző sulvos L *>. . .. „ . .. ,, , , Qno e 2-ik bekezdésebe utkoző indított panasz a valóságban a ,-?öz. §. , , „ „ . .„ ,, felmenő ágbeli rokonon elkövetett, ^hat törvényszéki illetékésség alá eső cselekményt képez. Ha sértettől a panaszbeli tényállásnak közelebbi s a minősítésre tartozó körülményei nem derittetnek fel, ily csaknem mindennapi esetnek beigazolására idézhetnék oly ősszerü esetet, midőn a kir. járásbíróság előtt felvett panaszban csak azon tényállás adatott elö 3 sorban : N. N. panaszoüa, hogy f. hó 25-én N. N. keszi lakos által tettleg bántalmaztatott, minek következtében 16 napig tartó testi sérülést szenvedett. Csak később, midőn az ügy az eljárásnak különböző fokozatain átment, a tárgyalás során derült ki. hogy a terhelt tulajdonkén a sértettnek édes fia volt, s igy került az ügy törvényszéki illetékesség alá. Mennyi huza-vona. s milv felesleges munkaszaporulat áll be ily felületes kihallgatásokból. Büntető ítélkezésünknek esettára elég bő adathalmazt tár elénk, hol a jegyzőkönyvi panaszok felvételénél gyakorolt felületesség folytán az ügy ide-oda küldözgetve lett. Az illetékességi leszállítások, a testi sértés tartamának megállapításától függő eseteket kivéve, többnyire ily okokból vannak napirenden A m;nősitő körülmény hiányának kiderítése, mint például, hogy a szülőnek édes vagy mostoha gyermeke követte-e el a panaszolt szülőbántalmazást, szintén egv adat. hogy a feljelentések jegyzőkönyvi felvételét csak ahhoz értő, s a btkönvvünk szellemétől áthatott egyénekre bízzuk. Csupán e feladat megközelítése célja a jelen soroknak is. midőn csak azt akarja elérni, hogy ugy a nyomozó hatóságok, mint a járásbíróságok figyelmeztessenek, hogy a bűnvádi panaszok felvétele, vagyis a panaszbeli tényállás áttetsző kideritése minden esetben különös gond és szakértelemmel történjék, nehogy a kifürkészetlenül hagyott tényállás alapján sértettnek rosszul értelmezett nyilatkozata vétessék alapul az eljárás megindítására. A «Res judicata» jogintézménye az Ítélkezés kritikájával. Irta: dr. SZOKOLAY ISTVÁN ügyvéd, Budapest. t A római jognak s kifejlődöttebb joggyakorlatának egyik legkimagaslóbb, legnagyobb jogi jelentőségű intézménye, mely reánk maradt: a res judicata intézménye. A római jog irányelvéül szolgált: res judicata pro veritateaccipitur — a mivel közérdekek álltak kapcso-