A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1900 / 31. szám - Lehet-e perújítással élni a községi biróágtóll a járásbíróság elé vitt ügyekben?
JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 31. számához. Budapest, 1900. augusztus hó 5. Köztörvényi ügyekben. Felbontatott a házassági kötelék, mert felek már 20 év ota különvaltan élnek. — Oly bontó okra, melyre nézve a kereseti jog megszűnt, a kereset támogatására lehet ugyan hivatkozni, de az önállóan bontó okul nem szolgálhat. A m. kir. Curia: Azzal a változtatással, hogy a házasság az 1894: XXXI. t.-c. 80. §-ának a) pontja alapján bontatik fel, a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az 1894: XXXI. t.-c. 89. §-a alá tartozó bontó okok tekintetében a kereseti jog a 83. tj. szerint elenyészik, ha a kereset azon naptól számított 6 hónap alatt meg nem indíttatik, a melyen a vétkes cselekmény a házastárs tudomására jutott. Ez a 6 havi határidő a 145. §. értelmében jelen esetben 1895. okt. 1-tó'l lévén számítandó, 1896. márc. 31-én lejárt, felperes pedig keresetét 1898. ápr. 13-án adta be. Tekintve, hogy oly bontó okra, melyre nézve a kereseti jog megszűnt, a kereset alapjául szolgáló bontó ok kapcsán, a fenforgó esetben alperes jogtalan különélése, a kereset támogatására lehet ugyan hivatkozni, (84. §.) de az önálló bontó okul nem szolgálhat; és tekintve, hogy ezek szerint alperesnek régebbi, de már évekkel előbb megszűnt ágyassági viszonya önálló bontó okul nem szolgálhat: a másodbiróság Ítéletéből a 80. §. c) pontja alá eső bontó okot mellőzni s annyiban azt az ítéletet megváltoztatni, különben pedig a házasság felbontását illetőleg felhívott indokainál fogva helybenhagyni kellett. (1900 jun. 13-án 680. sz.) Szerződési jogviszony valamely munka állandó teljesítéséből és ennek a teljesítésnek az elfogadásából is keletkezhetik, az a körülmény tehát, hogy a felperes mint cseléd és az alperesek jogelőde mint gazda között szolgálati szerződés sem szóbelileg, sem Írásban nem köttetett, a szolgálati szerződés fenforgásának és az abból származó jogok és kötelezettségeknek megállapítását nem akadályozhatja. Az 1876. ivi XIII. t-c. n5. §-a szerint a közigazgatási hatóság hatásköréhez szolgalati viszonyból kifolyólag csak a gazda és a cseléd között felmerült vitás kérdések elintézése tartozik, az olyan keresetek tehát, a melyekben a cselédbér a szolgálati viszony megszűnte után a gazda örökösétől követeltetik, a követelés összegénél fogva tárgyilag illetékes bíróság előtt inditandók meg. (A. budapesti kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa 1900. márc. 23. IG. 21. sz. a.) Az az általános jogszabály, mely szerint valamely telek tulajdonosa a maga vagy alkalmazottjainak jogellenes cselekménye által szomszédjának okozott kárért felelősséggel tartozik, a közhatóság engedélye folytán és ellenőrzése mellett szakértő személyek által teljesített építkezésből származott károsodás esetében szorosan nem alka mázható. A bírói joggyakorlat 1 által anyagi jogunk rendszerébe beillesztett jogszabály ugyanis az, hogy a jogellenes cselekmény által előidézett kár megtérítésére az a harmadik személy, a kit valamely köteles felügyelet vagy ellenőrzés elmulasztása miatt vétkesség vagy gondatlanság nem terhel, nem kötelezhető és hogy a tulajdonos a szakértő személy által teljesített építkezés hiányaiért nem tartozik felelősséggel, ha csak nem tudta, vagy közönséges figyelem mellett meg nem tudhatta volna, hogy az általa alkalmazott szakértő a teljesítendő munka véghezvitelére elegendő képességgel vagy jártassággal nem bir. Az építtető tulajdonos és az építkezésre vállalkozott szakértő között ugyanis, nem a megbízó és a megbízott közötti viszony, hanem vállatati illetőleg munkabéri szerződés jön létre, a szerződő felek jogviszonya és harmadik személyekkel szemben keletkezhető kötelezettsége tehát ennek a szerződési jogviszonynak az alapján állapítandó meg. (A budapesti kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa 1ÍI00. márc. 9. IG. 2. sz. a.) Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy azokon a különleges viszonyokon kivül, melyekre külön törvényes intézkedések állanak fenn, köztörvényi kötelem létesítéséhez érvényes kötelezettségi alap kívántatik meg, minélfogva az egyoldalú fizetési ígérettel tanúsított elismerés magában véve önálló kötelmet nem létesít és a kötelezett fél annak érvényét az alapul szolgáló jogviszony természetéből merített kifogásokkal megtámadhatja. Oly fizetési Ígéret, mely valamely megindított hivatalos eljárásnak abbanhagyása céljából, a felek akaratától nem függő megszüntetésétől feltételeze ten tétetett, a felek között jogi kötelmet nem létesít. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1900 márc. 17. G. 44. sz. a.j Az 1881. évi LIX. t.-c. 72. §-a szerint az a fél, a ki uj bizonyíték alapján már egy ízben élt perújítással, többé ugyanazon az alapon perújítást nem használhat és az idézett törvényhely nem tesz megkülönböztetést a részben, hogy a perújítás azért nem vezethetett-e eredményre, mert a felhozott uj bizonyíték a per lényegére nem vonatkozott ? vagy pedig azért nem, mert az az alapperben bizonyítottnak elfogadott ténykörülmény megdöntésére nem alkalmas. E szerint tehát a perújítás megengedhetöségének megbirálásánál csak az bírhat jogi jelentőséggel, hogy a perújítással élő fél az alapperben hozott kedvezőtlen ítélet megváltoztatása végett használt-e már ugyanazon a cimen perújítást, de nem egyúttal az is, hogy a használt perújítás milyen eredményre vezetett. (A m. kir. Curia 1900. márc. 13 G. 32. sz. a.) Annak, hogy az írásbeli magánvégrendelet alkotásánál a törvényben megszabott alakiságok megtartattak, magából az okiratból, mely a végrendelkezést tartalmazza, kell kitűnni s ennek hiánya tanúvallomások, vagy más bizonyítékokkal nem pótolható. — A végrendeletben foglalt, azonban megtagadott tények és körülmények bizonyítására, ezeknek tanúvallomás által való bizonyítása kizárva nincs. (A m. kir. Curia 1900. márc. 27. 4,886. sz. a.) Az ügyvéd az ugyanazon peres ügyre vonatkozólag a már megállapított, valamint a még csak megállapítandó dijak és költségek iránti követelését egy keresetbe összefoglalva a perbíróságnál érvényesítheti. (A m. kir. Curia 1900. május iO. 256. sz. a ) A S. E. 16. § szerint megállapítási kereset csak akkor indítható, ha a kért megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik, ekként a megállapítási keresetnek nincs helye akkor, ha az által a megóvni vélt igény közvetett vagy közvetlen teljesítés utján érvényesíthető s mint ilyen per tárgyává tehető. (A m. kir. Curia 1899. nov. 13. G. 482. sz. a.) Az 1886. évi VII. t.-c. 21. §-a a vakoknak nem végrendeleteire, hanem csak egyéb okirataira nézve alkalmazható. — A végrendeletekre nézve külön törvény, az 1876. évi XVI. t.-c. határozza meg azokat a feltételeket, a melyek mellett alakilag érvényes végrendelet tehető; a tekintetben tehát, vájjon valamely végrendelet alakilag érvényes-e, egyedül ennek a törvénynek rendelkezései alkalmazandók. Minthogy pedig ennek a törvénynek 21. S-a csak a némákat, süketnémákat és 18 éven alóli kiskorúakat sorolja fel olyanokul, a kik csak közvégrendeletet tehetnek, a vakokat ellenben ezek között fel nem említi, világos, hogy a vakok írásbeli magánvégrendeletet érvényesen tehetnek. (A m. kir. Curia 1899. nov. 8. 1.933. sz. a.) Kereskedelmi csöd- és váltó-ügyekben, A részvénytársaság alapításánál is a keresk. törvény '57- § a rendelkezéseinek megfelelően, bevezetés tárgyát csak az alaptőke nagysága, a részvények vagy hányadrészvények száma és azok névértéke képezi, de nem az is, hogy a bejegyzett alaptöke egészben vagy annak csupán egy része és mily része van tényleg befizetve. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. Ezen előterjesztésnek a kir. törvényszék helyt ad és a kereskedelmi társas cégek jegyzékének I. kötet 359. lapján bejegyzett «Salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulat* cégnél az 1899. jun. hó 18-án 67,306. sz. a. hozott végzés folytán a 307/28. folyó és alszám alatt a 6-ik rovatban eszközölt az a bejegyzés, hogy «1. a társaságnak ez időszerinti alaptőkéje 32,000 darab egyenkint 100 frt = 200 korona névértékű bemutatóra szóló részvényre osztott 3.200,000 frt = 6.400,000 koronából áll,» mint a 307/28. folyó és alszám alatt már korábban bejegyzett, tehát, ezúttal feleslegesen eszközölt bejegyzés hivatalból töröltetni rendeltetik. A törlés foganatosítása és hivatalból való közzététele cégjegyzékvezetőnek meghagyatik. — Miről folyamodó részvénytársaság igazgatósága azzal értesíttetik, hogy a folyó évi 67,306. sz. a. benyújtott kérvényében előterjesztett az a kérelem, hogy a cégjegyzékbe bejegyeztessék az a körülmény, hogy a társaságnak 6.400,000 korona tényleg befizetett alaptőkéje van, nem volt teljesíthető; mert a cégjegyzékbe csak az alapszabályokban megállapított alaptőke nagysága jegyezhető be: a társaság cégénél bejegyzett alapszabályok szerint pedig az alaptőke nem 6.400,000 koronában, hanem csak 3.200,000 frtban van megállapítva. A budapesti kir ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzésének egyedül neheztelt azt a részét, a mely által folyamodó részvénytársaság azzal a kérelmével, hogy a cégjegyzékben az a körülmény, hogy a felemelt alaptőke, 3.2Ö0.000 frtot tevő részé-