A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 29. szám - Perújítás a községi biróság hatáskörét meg nem haladó polgári peres ügyekben

114 A JOG bizonyítékok figyelembevételével alkottassák meg s az összes szolgáltatott bizonyítékok alkalmazására, vagy nem alkalmazására vonatkozó indokok tüzetes előadásával történjék olykép, hogy azok az okok, melyek a bíróságot az ítéletben nyilvánuló meggyőződése kimondására vezették, felismerhetők legyenek, vagyis kell, hogy a birói meggyőződés megalkotásánál az összes perbeli adatok számbavétessenek s hogy ennek meg- és ugytörténte az ítéletből kitűnjék ; következéskép valamely tanú vallomásával szemben, ha a tanú ténykörülményt ad elő, nem elegendő a bii óságnak az a puszta kijelentése, hogy a tanú mit sem bizonyított, hanem a bíróságnak ki kell fejtenie a meggyőződését előidéző okot arra nézve, hogy a tanú által állított ténykörülményt miért nem fogadja el bizonyítékul vagy esetleg valószínűségi körülményül. (A m. kir. Curia 1900. május 4. 144) Adásvevési jogügyletnél az eladott tárgy ellenértékének kiszolgáltatása,kétségtelen fontos szerepet játszik ugyan,de ezellen értékki nem szolgáltatása, ha csak az a szerződésben ki nem köttetett, a jogyügylet érvénytelenségét, illetőleg hatálytalanságát nem vonja maga után, hanem az eladónak a vételár követelésére ad jogot. (A m. kir. Curia 1900. jun. 20. 168 sz.) Eljárási jogszabály az, hogy a tanúval bizonyítani kivánó fél e bizonyítékától kellő indok nélkül el nem üthető. A per vitelére és egyezség kötésére megbízott ügyvéd részéről peren kívül létesített megállapodások kötelezők a megbízóra nézve. (A m. kir. Curia felül vizsg. tanácsa 15)00- iun. Ki. Ig. 266. sz. a.) Az előjegyzés törlése a telekkönyvi rendtartás 99. §-a alapján csak oly esetekben kérelmezhető, midőn az előjegyzés a 87—91. f okban felsorolt okiratok alapján rendeltetett el. Ha azonban az előjegyzés a 93. § értelmében eszközöltetett ki, az nem kereset utján, hanem a 102. S első bekezdése szerint az illetékes közigazgatási hatóság jogerejü határozatával igazolható és itt az igazolási határidő nyitva tartásának kérelmezése nem szükséges. (A m. kir. Curia : 1900. ápr. 18. 624/900. sz. a.) Mindaz, a mit a vevő a megvett dolog ellenértékéül az eladónak fizet, a vételár alkatrészének tekintendő. A szerződés felbontása esetén az előbbeni jogi állapot állítandó helyre, tehát mind a két fél visszaadni köteles mindazt, a mi a hatályát vesztett szerződés alapján kezeihez jutott. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: 1900 ápr, 25.127/900. sz. a.) Habár a nő, rendszerint csak férjétől követelhet tartásdijat, mégis olyan esetben, a midőn az önálló vagyonnal nem biró fiu az apai házhoz, az apai vagyonba az apa beleegyezésé vei vette el nejét és a fiu tevékenységét az apai vagyon megmunkálásában érvényesiti, az önhibáján kívül különélésre kényszeritett nőt a férj apja is eltartani köteles. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság. 1899. nov. 4. G. 383. sz. a.) A sommás eljárási törvény go. § ából és a dolog természetéből is folyik, hogy a tanú csak a kihallgatása idején birtokában levó okiratok felmutatására kötelezhető, de nem utasítható arra, hogy kihallgatása előtt másnak birtokában levő okiratokat tekintsen meg. (A m. kir. Curia. 1900. jan.30. 1,313/900 sz. a.) A hagyaték átadásáig az örökhagyónak az örökösökre háramlott jogai és kötelezettségei képviseletére az összes, az öröklésre igényt tartók együttesen lévén hivatva, a perek csak az összes igénylök perbe vonása esetében bírálhatók el. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: 1900. február 28. G. 638/99. sz. a) A kézbesítés nem tekinthető szabályszerűen történtnek, ha a kézbesítési vevény szövegének tartalma és a kézbesítő közeg n:ve és aláírása oly érthetetlen és hiányos, hogy abból meg nem állapitható. vajon a kézbesítő az ügydarabot az 1868. évi LIV. t.-c. 265 ;-a rendelkezésének megfelelően két tanú jelenlétében a lakás ajtajára kifüggesztette és erről a házbelieket szóval értesítette. (A m. kir. Curia 1900. április 18. 1583/900 sz. a.) Oldalági rokonokat csak képviseleti jogon illetvén meg az örökösödési jog, az nem terjedhet tovább, mint az általuk képviselt saját felmenőik joga, az oldalrokonok tehát nem követelhetnek örökséget oly vagyonból, mely felmenőikre, ha életben volnának, törvény szerint át nem szállana. (A m. kir. Curia 1900. máj. 25. 629. sz. a.) Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy ha a bérlemény egy része, a hiszonbérbeadó hibáján kivül, a haszonbérlő birtokából elvonatik aránylagos bérleengedésnek van helye, a kisajátítás utján ( >nt területekre nézve pedig az 1881. évi 4I. t.-c. 28 §. azt tartc izza, hogy a haszonbérlők kártalanítási igénye a tulajdonosn íyujtott kártalanítási összeg törvényes kamataival egyéni .6 ki. Való u;. 1. hogy a gazdasági év a folyó év termesének beszedése után, ;ehát rendszerint az őszi időszakban zárul, de ez nem áll annak útjában, hogy a felek a haszonbérleti év tartamát ettől a közönséges gyakorlattól eltérően szabályozzák, követendő jogi elvül az szolgálván, hogy a haszonbérlő a bérleménynek arra az évre eső összes jövedelmeit beszedhesse és hasznait kihasználhassa, a mely évi időtartamra a haszonbért lefizette, ez a cél azonban a termelési évnek az általános gyakorlattal eltérő megállapítása mellett is elérhető. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: I9OO. máj. 17. G. 216. sz. a.) Kereskedelmi csöd- és váltó-ügyekben. Az adós által fennálló tartozása erejéig hitelezője részére váltónak adása esetén, a felek között az eredeti köztörvényi kötelezettségi viszony megszűntnek csuk akkor tekintethetik, ha a feleknek akarata az volt, hogy a váltó adásával a köztörvényi kötelezettség megszűnjék s helyébe lépjen a váltói kötelezettség, mert az ellenkező esetben a váltói kötelezettség mellett az eredeti köztörvényi kötelezettség is fennáll, kétség esetében a vélelem a mellett szól, hogy a váltó adásával a felek az egy más fennálló köztörvényi kötelmi viszonyt ujitás utján megszüntetni nem akarták. CM. k. C. 1899. okt. 19. 739.) Magában véve az, hogy a biztosítási kötvény feltételes biztosítási dijról szól és hogy kár esetére utólag kiszámítandó pótdíj fizetendő, a biztositasi szerződésnek a biztosítási dij összegére vonatkozó kikötését határozatlanná nem teszi. A m. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával, a pécsi kir. törvényszék által 0,932/98. szám alatt kibocsátott sommás végzés hatályon kivül helyeztetik, felperes keresetével elutasittatik és tartozik alperesnek 3 nap alatt végrehajtás terhével 14 frt. 30 kr. perbeli és kétszeri felebbezésért 12 frt 95 kr. felebbezési költséget megfizetni. Indokok: Alperes azon az alapon tett kifogást a kereseti váltóból származott követelés ellen, mert az a biztosítási ügylet, melynek kapcsán a kereseti váltó kiállíttatott, tekintettel arra, hogy a kerk. törvény 469. §-a értelmében a fizetendő díj összegének eló're és határozottan megállapítva kell lennie, jelen esetben pedig a biztosítási kötvény tartalma a fizetendő biztosítási dij összegére nézve homályos, érvénytelen és pedig annyival inkább, mert alperes jégkárt szenvedvén, a kárpótlási összeg 56 frtban megállapittatott, de ez az alapdíjnak kétszeresével kiszámított pótdíj lejében visszatartatván, a felperes biztosító társaság nemcsak kockázatot nem viselt s alperes kétszeres kárt szenvedne, ha egyrészt a kártérítési összeg pótdij cimén visszatartatnék, másrészt a alapdíjnak megfizetésére is, tehát a kárösszegnél 27 frt 66 krral nagyobb összegű fizetésre köteleztetnék. Érvénytelennek vitatja továbbá a biztosítási szerzó'dést a feltételek 32. §-ában foglalt és a kereskedelmi törvénnyel ellenkező' rendelkezése miatt is. Alperesnek a kockázat nem viselésére alapított, ugy a biztosítási feltételek 32. §-ából merített kifogásait a másodbiróság vonatkozó indokai szerint helyesen mellőzte. A mi már most a biztosítási dij határozatlan voltára alapított kifogást illeti, magában véve az, hogy a biztosítási kötvény feltételes biztosítási dijról szól és hogy kár esetére utólag kiszámítandó pótdíj fizetendő a biztosítási szerződésnek a biztosítási dij összegére vonatkozó kikötését határozatlanná nem teszi ugyan, mindazonáltal felperest mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatásával, váltókeresetével eluta>itani és mint pervesztest a polg. törv. rendt. 251. §-a alapján a perbeli s ezzel egy tekintet alá eső felebbezési költség fizetésére kötelezni kellett, mert : felperes beismerte, hogy az alperes részére megállapított és a biztosítási alapdíj összeg kétszeresének megfelelő, sőt azt 68 krral meghaladó kárpótlási öszszeget alperesnek ki nem adta, hanem a biztosítási feltételek 2. §-a szerint járó pótdij fejében visszatartotta ; minthogy pedig a most említett szakasz nem tartalmaz oly intézkedést, hogy a kár esetében fizetendő pótdíj beszedésén, illetve visszatartás utján .lerovásán felül a biztosított még az alapdijat is megfizetni tartoznék, a biztosítási dij kétszeresében az alapdíj is benfoglaltnak levén tekintendő, felperes a visszatartott összeggel már kielégített alapdíjról kiállított kereseti váltó alapján követelést nem érvényesíthet. (1899. okt. 13-án 745.) A fizetés — eltekintve a tévedés esetétől — a kielégített követelés valódiságának, fennállásának és esedékességének elismerését csak akkor foglalja magában, ha a fizető azt önként teljesíti. Ámde a kereskedő, aki végrehajtás folytán fizet, a végrehajtás kényszere alatt azért teljesít fizetést, hogy a végrehajtás tűrésével egybekapcsolt jogkövetkezményt magáról elhárítsa, Az ily fizetés tehát önmagában a követelés elismerésének nem tekinthető és az alperest, a ki az ítélet ellen igazolással élt, nem zárja el attól, hogy a perben időelöttiségi kifogást és erre alapított visszakövetelési igényét érvényesíthesse. (A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa- 1900 febr. 20. 65. sz. a.) Kétségtelen ugyan, hogy azok az ügyletek, melyek pusztán tőzsdei árkülönbözetre irányulnak, a fogadásszerü szerencsejáték természetével bírnak, a mely a felek közt naturális obligatiot hoz létre; ámde naturális obligatióból származó kötelmek, jóllehet azoknak birói uton való érvényesítését a törvény meg nem engedi, i>em nem tiltottak, sem není érvénytelenek az ily természetű kötelmek tekintetében tett szolgáltatások tehát akár fizetésképen, akár elöreadott fedezésképen történtek birói uton sikeresen vissza nem követelhetök, a miből önként következik, hogy az, a ki tőzsdejátékra fedezetet ad ennek csak azt a részét követelheti vissza jogosan, a melyet a játék folytán az o terhére veszteségképen előállt árkülönbözet fel nem emésztett (A budapesti kir. keresk. és váltótszék fel. tan. 1900 máj 12 D 470